Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-02 / 200. szám

Csütörtök, 1937. szeptember 2. délmagyarország 9 Vahmerö folbonld beföröh hifoszfoftoh cau hisfelehi ckszcrozletct A padlásról átfúrták a mennyezetet és esernyővel védekeztek a zaj ellen (A Délmagyarország munkatársától ) Kedrlre virradó éjszakán vakmerő betörők jártak ! Kisteleken, akik egy ékszerüzletet fosztottak ki. Tóth László órás és ékszerész üzlete a község Iegfprgalmasabb helyén van, a községháza és a templom közvetlen szomszédságában. A betörőket azonban mindez nem akadályozta meg abban, bogy betörésüket végre ne hajtsák. A jelek szerint a betörésre régóta készülődtek és előre elhatározott terv szerint követték el a fosztogatást. Amint reggelre kelve kiderült, az ismeretlen tettesek felmásztak a ház tetejére és a cserepeket felszedve behatoltak a padlásra. Miután a padlásról az üzletbe nem volt lejárat, a mennyezetet kellett átfurniok ahhoz, hogy bejuthassanak az üzletbe. Különleges, zajtalan szerszámokkal dolgozlak és igy sikerült elérniök azt. hogy senki sem vette észre a lázas munkát, amelyet kifejtettek. Amikor kis lyukat fúrtak a menynvezeten, esernyőt dugtak rajta keresztül, majd kinyitották az ernyőt, hogy a lehulló törmelékek ne zuhanjanak a padlóra és ne üssenek zajt. Az üzletbe jutva, először is a legdrágább ékszereket keresték, azonban ezt nem találták, mert Tóth László zárás után egy táskában magával vitte az értékesebb ékszereket. A falbontó betörők erre összeszedték mindazt a sok órát és kisebb ékszert, amit az üzletben találtak és kereket oldottak, mielőtt valaki is felfedezte volna őket. A vakmerő esetről a kisteleki csendőrség jelentést tett a szegedi nyomozóalosztálynak, ahonnan autóskülönitmény sietett ki a helyszínié. Egyelőre nem sikerült olyan nyomot találni, aminek segítsége vei remélhető a tettesek kézrckerilése. Kétségtelen, bogy nagyon ügyes tolvajok dolgoztak Kisteleken, akik vigyázlak arra. hogy ne hagyjanak nyomot maguk után. A nyomozásba belekapcsolódott a szegedi rendőrség is, mert nem lehetetlen, hogy szegediek voltak a tettesek. a olvasOaifa legújabb és legdrágább bönyve'kei DÉ£M AGY AHORSZÁG leölcsönltönyvíárában. r Sxeged megvédi a fefiérlói fialgasdaságoí A polgármester válássá a belügyminissfer leiratára — Cefiet-e népélelmesési cikk a fefiérlói fial - A fialgaxdaság jelentékeny fiasxnot fios a városnak, küllőidre exportál és a termelés eredménye kedvexöbb a többi magyar tógazdaság termelésénél (A Dé'magyarország munkatársától.) A közérdekeltségek felügyelő hatóságának jelentése alapján — mint ismeretes — a belügyminiszter meglehetősen keményhangu leiratot intézett a városhoz és több szempontból kifogásolta a fehértót halgazdaság üzemviteléi. Kifogásolta többek között, hogy a fehértói halgazdaság számadásait nem kezeli külön a város, hogy az üzemvezető számára tulnagy javadalmazást biztosított, hogy a haltenyésztés e-edményei nem kielégitöek, végül, hogy a gazdaságnak nincs üzemviteli sza bá'yzaia. A miniszter leirata feltűnést keltett a városházán. Dr. Pálfy József polgármester, aki a leirat alapján azonnal bekérte a halgazdíaságra vonatkozó iratokat, most a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: - A miniszteri leirattal kapcsolatban ethangiott az a kifogás is, hogy a fehértói halgazdaság által fenvc't hat nem kerül elég olcsó áron a piacra és igy nem népé clmozési cikk. — A hal sohasem lehet népélelmezési cikk, mert ha egy pengőért adnánk kilóját, akkor is drága lenne a szegényebb rétegek számára. Egy kiló hal ugyanis legfeljebb két ember számára elég, ezzel szemben más élelmiszerből egy pengőért. annyit adnak, hogy abból négy-öt ember is jóllakhat. Nem fedi a va'óságot az a feltevés sem., hogy a fehértói halgazdaság deficites üzeme lenne a városnak. — A közgyűlés által letárgyalt és elfogadott zárszámadás tanúsága szerint a halgazdaság a mult évben átadott a város háztartási alapjának a berendezési töke 7 száza'ékos kamata cimén: 10.080.56 pengő', leírásra fordított 10.879.42 pengőt és ezeken felül üzemi feleslege volt 14.2l8.4i pengő. Nyáry Jánosnak, a halgazdaság üzemvezetőjének összes javadalmazása évi 4016 pengő, ehhez az évnégi mérleg megállapításánál szerződési jutalék cimén még 1151 pengőt kapott. Ezeken kivül neki és családjának a szerződés értelmében évenkint még 100 kiló hal jár, amely a termelési költségeket figyelembevéve évi 80 pengőnek felel meg. Az üzemvezetőt annakidején az országos halászati felügyelőség ajánlotta a városnak, amely a felügyelőségtől kért megfelelő szakembert az uj üzem részére. Nyáry János elsőrendű szakember, akinek — fiatal kora ellenére — a haltenyésztés terén országosan elismert jó neve van. A fehértói halgazdaság az ország bármely halr/azdasdgával szemben a legki vá'óbb minőségű hatat termeli. Ezt buonyitiák azok a levelek, amelyek az orGyiínyörllszép, M piKegair nagy választékban m fillér Szeged, Klauzól-fér 3. szág minden részéből érkeznek az üzemigazgatósághoz. Legutóbb, augusztus első feleben, ©gy siófoki halkereskedötől a következő levél érkezett: ©örömmel tudatom, hogy a folyó hó 4-én Wiea részére átadott hal szerencsésen odaérkezett. Az átvevő wieni kereskedő ugy a halak hasának izével, jóságával, va'amfnt a formái ml teljesen meg volt elégedve és a vevő cég ugy nyilatkozik, hogyha a jövőben Magyarországra jön halért, iegelsösorftan a fehértói halgazdaságot keresi fel.« — Kifogásolták — folytatta a polgármester —, hogy a fehértói balgazdaság kukoricái'al eteti a halakat, amelyek ennek következtében tu'sáqomn zsírosak. Tény az. hogy az idén a halat kukoricával takarmányozta a gazdaság, de csak azért, mert ez volt a legolcsóbb megoldás. A zab, az árpa, vagy bármely más takarmány mázsánkint 5—6 pengővel lett volna drágább. Azt is kifogásolták, hogy a halgazdaság egységes árakban állapodott meg a szegedi halászokkal. Ennek az egyességnek a megkötésére azért volt szükség, mert a közönség állandóan panaszkodott, hogy a szegedi halászok azért adják állításuk szerint drágábban a fehértói halat, mert elfogyott és így a drágább tiszai hallal kell pótolni. Az egységes halárak bevetése megszünteti az ilyen kifogások lehetőségét. — Kifogásolták azt fe, hogy a fehértói halgazdaság termelési eredménye nem kielégítő. A hortobágyi halgazdaság területe 2500 katasztrális hold. a talajminősége ugyanaz, mint a szegedi Fehértóé, évi termelése pedig 3300—3000 mázsa. A fehértói halgazdaság területe csak 1000 hold, mult évi haltermése 2194 mázsa volt, az idei előreláthatólag 2300 mázsa lesz, az eredmény aránylag lényegesen kedvezőbb a hortobágyinál. • A biharugrai 900 holdas gazdaság elsőrendű talajminőség mellett évente 2000—2500 mázsa haiat termel, a háromezer mázsát csak egyetlen egyszer érte el, de az rekordtermés volt. Téves az a beállítás, mintha a fehértói halgazdaság számadásait nem kezelné külön a város. Mint minden városi üzemnek, ugy a halgazdaságnak a költségvetését és zárszámadását is az arra illetékes törvényhatósági bizottság tárgyalta nyilvánosan és az üzemi szakbizottság minndenkor a legapróbb részletekig letárgyalta ezeket a számadásokat. A polgármester nyilatkozatához — amely elsősorbán a miniszteri leiratra kiván válasz lenni — nekünk csupán egyetlen megjegyzésünk van. Megítélésünk szerint téved a polgármester, amikor azt mondja, hogy a hal nem lehet népéletm.ezési rikk. A szegediek nagyon jól emlékeznek arra, hogy a háború alatt, amikor a hus egyre kevesebb lett, de az ára egyre magasabbra emelkedett, a Fehértó milyen óriási szolgálatot tett a város népének. Igaz, akkor nem volt megépitett és tervszerűen vezetett halgazdaság, a hatalmas töfcerület önként termelte a halat és annyit termelt, hogy fillérekért hozhatta a város forgalomba. Hosszú hónapokig volt Szegeden a legolcsóbb népélelmezési cikk a fehértói hal. PASZOMÁNY! Az összes iskolai formaruhákra előírásos kikötések Frankéi Terinél Kelemen n. 12