Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)

1937-08-10 / 181. szám

Kedd, 1937. aug. 10. Politikai napilap ' A boldog magyar köztisztviselők Igy nyáridőben nagyon divatosak ez in­terjúk. Idegenek jönnek, idegenek mennek, fcözöttük egy-két francia, angol, amerikai új­ságíró is. Ezek természetesen nemcsak a magyar területen szerzett benyomásaikat vi­szik magukkal, hanem interjúkat is, amiket nyilatkozatok formájában készen kapnak. Nem kell őket megirni, legfeljebb kissé meg­fésülni s mehetnek a nyomdába, szedés alá, hogy a lapokban tájékozásul szolgáljanak a nagy nyilvánosság számára, a hazánkat láto­gató kollégát pedig igazolják kiadója, fő­szerkesztője előtt, hogy: ime, jártam, néztem, láttam s ezt mind a la]) érdekében kamatoz­tatom. Ilyenformán sok-sok interjú lát nap­világot rólunk, a külföldi sajtótermékek ha­sábjain. Érdekes és kevésbé érdekes dolgok­ról, aszerint, melyik külföldi riporter kivel botlott össze budapesti mulatozásai közben. A betűk névtelen kis robotosaival ugyanis nem mindig állnak szóba felelős tényezők, ha mindiárt külhoniak is. Az információ és interjú ilyenkor innen is, onnan is cseppen, nem mindig megbizh^tó forrásból s ezért történik gyakran, hogy sok magyar kérdés a legferdébb megvilágításban kerül a külföl­di olvasó elé. Más természetesen az, ha a kormányon levő miniszterek valamelyike, vagy politikai életünk hangadói közül ad va­laki nyilatkozatot. Ez rendesen minden eset­ben százszázalékig fedi a való tényállást, or.nyira hü tükörképe állapotoknak, helyze­teknek, terveknek, szándékoknak, törekvé­seknek, nem ritkán cselekedeteknek. Az utóbbi napokban Bethlen István gróftól, majd Eckhardt Tibortól közölt egy-egy külföldi lap interjút. Ezekhez nem is volt sem hoz­zátenni, sem elvenni való. Most azonban az „Information" cimü, francia napilapban lát­tunk egy interjút, mely a boldog magyar köztisztviselők helyzetével foglalkozik. El­mondja ez a nyilatkozat, hányszor és meny­nyivel csökkentették a köztisztviselők fize­tését és a sugalmazó szándékának megfele­lően hozzáfűzi, hogy a köztisztviselői társa­dalom ennek ellenére nem panaszkodik, mert természetesnek találja ezt a helyzetet. A nyi­latkozó pénzügyi államtitkár. Lehet, magas pozíciójában annvira felette áll alsóbbrendű tisztviselőtársainak, hogy nem érez velük semmi sorsközösséget. Igy kell lennie, kü­lönben nem beszélne el nem hangzó pana­szokról és természetesnek talált helyzetről. Aki nem n tisztviselők fölött él, hanem a tisztviselők között, nz tudja, érzi, látja a ma­gyar köztisztviselő életstandnrjának nagyon is lehanyatlott voltát; az meghallja a szordi­nósra focrott panaszok áradatát és társa a tisztviselőknek abban a hősi küzdelemben, amit a külszín megóvásáért folytatnak. A magyar tisztviselő anyagi helyzete a háború alatt kezdett romlani. A forradalmak, meg­szállás és a pénz elértéktelenedése betetőzte ezt a romlást. A koronáról pengőre történt áttéréssel rendezést nyertek a tisztviselői ja­vadalmak, azonban mélyen alul, a koronás idők békebeli viszonyaihoz mérten. Ezt a némileg tűrhetőbb állapotot, mely alig tar­tott 3 -1 esztendőnél tovább, a bankzárlat után egymást követő fizetésredukciók alapo­san elrontották. Nem csak fizetéscsökkentés folyt azonban a Gömbös-kormánv uralma alatt. Kitalálták a tisztviselői házaspárok la­kásbérének szabályozását, mely abból állott, hogy az egyik fél lakáspénzét a felére ol­vasztották. Jött a feleség utáni családi pót­lék megvonása, a nyugdijasok lakáspénzének arányosítása, a kiküldetéses tisztviselők na­pidijának ujabb szabályozása, egyes ágazatok­ban az alkalmazottaknak ideiglenes minő­ségben való várakoztatása, a kinevezések és előléptetések szüneteltetése, a tanügyi sze­mélyzetnél a segéd és helyettesi minőségben történő alkalmaztatás és végül a havi 80 pengős, létminimumos kisfizetések. Mindez mi volt más, mint a tisztviselőtársadalom életszínvonalának lerontása, amit nem pa­naszolnak a tisztviselők, mert nem mernek panaszkodni, de amit semmiesetre sem tar­tanak egészen természetes helyzetnek, mert nem is lehet természetes, hogy bárki is be­csülettel és legjobb tudásával teljesített hi­vatali munkásságáért csak annyi bért kapjon, amiből maga és családja csupán elsőrendű életszükségleteit képes kielégíteni s mind­azon igényeiről, melyek a hajlékon, kenyé­ren és ruházaton tul mint jogosak merülhet­nek fel, lemondani kényszerüljön. A lemon­dás szép erény, de annak évtizedeken való gyakorlása meghaladja az ember fizikai és lelki erejét egyaránt. A tisztviselők ilyen le­mondásra vannak kényszerülve, ami felőrli idegeiket, lankasztja munkaképességüket s boldognak álmodott öregségüket a végsőkig elkeseríti. Ez az igazság lklódy Szabó Andor államtitkár ur és nem az, amit az „Informa­tion" mint az Ön ajkairól hullott szavakat tetszetős mondatokban tálal a francia köz­vélemény elé, melyrek tisztviselőtársadalma sokkal, de sokkal jobb helyzetben él, mint a mi köztisztviselőink s ennek ellenére egyik moz­galmat a másik után kezdeményezi a még csak tervbe vett, a megvalósulástól isj-m messze lévő fizetéscsökkentések ellen. Aki a mi tisztviselőink helyzetéről hü képet akar nyerni cs adni, előbb érdeklődje meg n Pénzintézeti Központ kölcsönosztáiythál, hány milliót tartanak nyilván tisztviselőköl­csönök cimén s ha a pénzintézetek és ma­gánbankok részéről is hozzájutott a leszámí­tolt tisztviselőváltók végösszegéhez, inkább hallgasson, semmint olyan nyilatkozattal áll­jon a nyilvánosság elé, amelyen a magyar köztisztviselők szive összefnesarodik. Eny­nyit az államtitkári interjú kapcsán q boldog magyar köztisztviselőkről, akiknek három­szor csökkentették javadalmukat, valameny­nyiszer csak ideiglenesen, átmenetileg, csu­pán olyan terminusra, melynek lejártát, saj- »,. na, egyikük sem fogja megélni, még akkor sem, ha a ióságos Isten számukra az életet az.emberi kor legvégső határáig nyújtja. Kina elszántan készül az önvédelmi háborúra A japán íámadás megteremtette a kinai egységet — Hétezer amerikai önkéntes jelentkezett szolgálatra a kinai hadseregben Nanking. augusztus 9. A kinai hadsereg ve­zető tábornokai Csau g-K a i-S e k vezetésé­vel kimondották, hogv a háborút teljes erővel és minden eszközzel folytatni kell á japánok ellen. Feng-Ju-Sziang, a hires keresztény ki­nai tábornok rádióbeszédében hangoztatta, hogy hosszú lesz a háború, amely azonban csak Kina győzelmével végződhet, tncrl a birodalom lakossága mint egy ember száll sikra a hódí­tók ellen. Hankaui jelentés szerint a kinai rendőrség és katonaság hétfőn reggel minden ellenállás nélkül birtokába vette a japán koncessziós te­rületet. A japánok az oldalban előnyomuló ki­nai seregek nyomása alatt kanlak parancsot a város kiürítésére. A kinaiak ezzel teljesen megtisztították a Janssekjang egész völgyet a japánoktól: a 2500 kilométer hosszn folyam­völgv mindenütt a kinai csapatok birtokában van. Hankauban most már esak a francia kon­cessziós területen nem gyakorol ellenőrzést a kinai rendőrség. A kinai vörös hadsereg — mint azt Parisból ielentették — elhagyta Kanszut és a nankingi kormánv utasítására elindult Északkina felé. A hadsereg létszáma 3.3 ezer ember. A francia lapok rámutalnak arra. bogy Csang-Kai-Sek marsallnak a kommunistákkal való kibékülé­se a k'Poi belső helyzet gyökeres megváltozta­tását ielenti és egv kínai—japán fegyveres összetűzés esetén egészen más kilátásokat biz­tosit. Tokiói jelentés szerint az egyre súlyosabb északkinai helyzetre való tekintettel, a kor­mány elhatározta, hogy naponta miniszterta­nácsot tart. A iapán lapok felhiviák a fiavei­met arra, bogy az Északkínában operáló ja­pán csapatokat komoly veszedelem fenyegeti, mert erős kinai csapatok vonulnak fel. Á több, mint 200 ezer főnyi kinai hadsereggel szem­ben, amely állandóan előrenyomul, a japán sereg egész létszáma nem több 40 ezer ember­nél. A japán vezérkar jelentése szerint a kinai központi kormány csapatai Chan-Tung tarto­mányban előrenyomultak a tengerpart irá­nyában. Pekingbe többezer japán katona érkezett. A' japánok tel ies fegyverzetben vonultak végig a város főuccáin. A kinai lakosság visszahúzó­dott lakásaiba és szemmel láthatólag ellensé­ges magatartást tanusitott. összeiüzés a sanghail repülőtéren Sanghai, augusztus 9. Mint kinai hivatalos forrásból ielentik, a sanghaii repülőtéren ösz­szetüzés támadt, mért egv japán tiszt és egy altiszt gépkocsin be akart haitatni a kinai ka­tonai repülőtérre. A kinai őrség ellenszegült, mire a két iapán lövöldözni kezdett. Az álta­lános lövöldözés során két japán katonát agyonlőttek. Egy kinai katona is életéi vesz­tette cs több kinai megsebesült. Ezer amerikai pilófa jeleníkezett a kínai hadseregbe Newyork, augusztus 9. Washingtonban nem nagv örömet keltett az a hir, hogy hétezer

Next

/
Thumbnails
Contents