Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)

1937-08-08 / 180. szám

16 DÉL MAGYARORSZAG Vasárnap, 1937. augusztus 8. • • koh Mnrgarct Kennedy: Veled vagy nélküled. E szikrázóan eleven, gazdag, izgalmas nieséjü re­génynek két hőse van! a müvész-férj, ki önma­gát akarja kiteljesíteni — és a feleség, ki a bol­dogságát, éleiét keresi, még a szétszakított kap­csok árán is. De a boldogság sohasem jön cl, a harcok közben a lélek felőrlődik és a kergetett élet csaló tündérként elillan. Ezt a fájdalmas, örök problémát remekül, gazdag, élvezetes be­szőtt anyaggal, sok felderítő epizóddal oldja meg Margaret Kennedy, a kiváló angol írónő. Az élményt jelenlő, gyönyörű fejezetek során, két vergődő ember életév keresztül, a mi életünk komédiája az, ami c regényben lejátszódik. A ki­tűnő fordítás Móricz Virág munkája. Renée Shan: Minden jóra fordul... Nővérének négy gyermeke szakad Binnie nyakába. Bátran vállalja a nehéz feladatot, boldogságát is felál­dozza, hogy kötelességének eleget tehessen, vi­gyázzon a gyerekekre, amint azt nővérének a ha­lálos ágyán megígérte. Panasz nélkül tür, dc az­után jóra fordul minden, a gyerekeknek nincs rá többé szükségük. Binnie visszatérhet régi életébe, ahol boldogság vár rá. Megjelent a Milliók Köny­ve legújabb számában. HAL! AEi! Szeged szab. kir. város fehértói tógazdaságából aportfyárusii&s a városi bérház­ban levő ha'csarnokban (Károlyi-uccai oldalon) foljó hó 10-én megkezdődik. I. osztályú kilónként 1.60 pengő lí. , 1-50 „ PONTY A Délmo g y orerj i 6g regény* GIS ÉLEK r»a Ruiikab<5nyal E l*mér t 44 Délután kisétáltak a Városligetbe. A sza­badjára eresztett gyerekek túláradó kedvével szórakoztak, megálltak a mutatványosok bó­déi előtt, mulattak a rekedt kikiáltók mókáin, Kisgyőriné kívánságára még a bábszínházba is betelepedtek, majd átmentek az Állatkert­be és mindenütt' Elek járt elől a tréfacsiná­lásban. Egyik papagájjal például azt utánoz­tatta: én szamár vagyok ... cs utána feladta a találóskérdést, hogy most e diszes jelző tulajdonképpen kire vonatkozik, őrá-e, aki kérdezett, vagy a sznjkoló papagájra. — Te­rád, terád, de vigasztaljon a tudat, hogy ara­nyos szamár vagy —- veregette vállon Kis­győri. — Köszönöm, végtelenül megtisztel­ve érzem magamat, — fűzte tovább n tréfát Elek. — Legalább majmot, majmocskát mon­dott volna — nevetett az asszony — a ma­jom kedvesebb állat. De Elek a szamarat se bánta. Most örvendett csak igazán annak,, bogy még az étteremben engedelmet kért Kisgyőriéktől, bogy a délutánt is velük tölt­hesse. Ugy összebarátkoztak, mintha már légi ismerősök lettek volna. Az asszony bá­jos közvetlensége s különösen a férfi kato­nás határozottsága mellett is pajtáskodó mo-. dora, nagy hatást tettek reá. Önkénytelenül összehasonlította őket Birkással. — Milyen más emberek ezek. Miig a nő is. Az is bát­rabb BirkásB'' Gondolkodásuk, viselkedé­sük, minden év ;S7en ,mns. Ezekben lobog a lelkesedés. Birkásbatt a félsz, a csüggedés sá­padozott. Szerencsé r nem a birkásfélék dön­tik el n háború vagy a népek sorsát. Kis­győriné nő létére sem kapott hideglelést a komitácsik között Ez igen. Ez imponáló. Ls hátha Márta is pipogyasága miatt hagyta fa­képnél Birkást? Akkor felerészben igaza volt. Különben ez cseppetsem érdekes. Kisgyőriné az érdekes, aki hosszú hónapokat töltött harctéren. — Mikor elváltak, Elek megígérte, hogy időnkint tudósítani fogja őket tovább­való -torsáról. Mikor Kisgvőriék visszamen­Kerékpárosok! ElsÖrendU kerékpárokat engedményes ár­ban részletre adom. Gumikat és alkatrésieket most filléres Szántó Sándorná. árban kaphat Szeged, ("Kiss D palota) Kiss u. 2 tek szállásukra, ugy érezte, nagyon-nagyon egyedül maradt a zsivajgó, dübörgő, harso­gó varos közepén. Eleket odahaza Udvari Ernő várta az állo­máson. Apa megállapította, bogy elég jó színben van, csak kissé sovány. — De anyád majd megbizlal -— mondta. — Ámbár most ők is vendéglői koszton vannak odakint a fürdőn. De hát egy anya a korcsmai porciók­kal is csodát tud művelni. — Hát édesapám nincsen kint anyűékkal? — kérdezte Elek. — Én ezidén itt bent maradtam. — És nem is jön ki? — .Nem. Tudod, a patikában sok a munka, segitőt meg alig lehet kapni. Egy segédem van, nz is gyengécske. Az egész­séges, használható fiukat már mind elvitték a frontra. — Gyalogosan sétáltak haza a nyári éjfélben. Eleknek a pestinél sokkal csendesebb légkörben nz jutott eszébe, hogy­ha választania kellene, ő bizony nem a fő­várost választaná. Karonfogva lépegettek vé­gig a korzón. — Furcsa, bogy ezt az uccát pont Pesti-utnak keresztelte el a városi ta­nácsi miért nem inkább valamelyik példaadó, nagy magyarról? jobban kellene ápolni a nemzeti hagyományokat. — Fejük felett csil­lagok hunyorogtak, akácok, hársak illatával lapdázott a szél, a kávéházakban cigányzene szólt és örömös-öröm volt megint egyszer apa hangját hallani. A napokban Gazsi is hazalátogat pár napra, azt irta legutóbb. Nem rendes szabadságra jön, hanem hivata­losan, az ezrede pénzét hozza, amit hndiköl­csönre gvüitöttek. Akkor aztán felfordítjuk a világot. A háború kezdete óta ez lesz nz első alkalom, hogy mindnyájan együtt le­szünk. Régen nem csapdostam már pohara­kat a földhöz, de akkor megteszem, meg én, meglátod. Még édesanyádnak is muszáj lesz táncolnia — mondta boldog tervezgetéssel. De nem mindig beszélt ilyen vidám dolgok­ról. Az ismerősök közül ketten elestek az Isonzónál, azokat is elc-ntagotta, kegyelete­sen sajnálkozott a fiatal életek elmúlásán és hangja mostan komor-melegen csengett. Ál­talában apának igen sokrétű, minden hangu­lathoz külön hangszinezete volt. — Borsos Guszti bátyád pedig megsebesült. Nagysze­rű legény az a Guszti — itt magasztaló fényt kapott a hangja. — Ezredes létére harmad­szor sebésült meg. Azt mondják, még föld­reroskadtan is követ-sziklatörmeléket haji­gált az olaszokra. Pompás fickó. Rettenthe­tetlen. Már annyi kitüntetése van, hogy nemi is férnek el egy sorban. — Ez Eleket is fel­lelkesítette. De azért most mégis jobban sze­relett volna szigorúan otthoni eseményekről beszélgetni. Félcsztendő alatt éppen elég sok minden történhetett. Csak el kell indítani a motort. — A ház körül mi újság? — Semmi, fiam. Mondom, anyád, Idus és Berti öcséd mindjárt nyár elején kiköltözködtek. Én leg­feljebb harmadnaponként megyek ki egy­egy félnapra hozzájuk. Kint gyönyörű. K park csodaszép. Vály az idén különösen ki­tett magáért. Rengeteg a vendég..: persze, nem lehet külföldre utuzni ... A magam ré­széről abszolút csendesen éldegélek. Csukás után néha fel szoktam nézni a kaszinóba egy kis tarokkra, politizálására. Egyébként meglehetősen unalmas életem von. A város csaknem teljesen kihalt, mindenki nyaralni utazott... Azaz noí majd elfelejtettem. Má­ma remekjót nevettem. Te, ugye ismered Pálinkasnét, aki a szomszédságunkban lakik? — Akinek a macska-csordája van? — Azt> azt. Hát idehallgass. Valaki agyonverte a leg­' kedvesebb kandúrját, azt a zsemlyeszinüt, amelyik állandóan az uccai ablakokban lus­tálkodott. Nem mult el nap, hogy ez a bü­dös macska meg ne fojtott volna egy-két madarat. Leginkább a rigókra pályázott. Ta­vasszal egész fészkeket pusztított el, ezt so­kalbatta meg az illető, aki kivégezte. És dél­után volt a temetés. De micsoda temetés! Pálinkásné összecsőditette a környék macs­kabarátait, természetesen Nyeles kisasszony, a hőbörödött tanitóné is ott volt, szabálysze­rű sirt ástak, selyemkendőbe bónyálták a pa­lacsintává lapitott kandúr hulláját, virággal szórták tele a gödröt és Nyeles kisasszony tartotta a halotti beszédet átkozta az elvete­mült gyilkost s a dögtől viszontlátásra bú­csúzott. Elcsukló hangon kiáltotta: még ta­lálkozunk, mert feltámadunk, kicsikém ... Mi a kerités mögül lestük végig ezt az őrült­séget és képzelheted, mennyit röhögtünk. Még most is szúr az oldalam a nevetéstől. (Folyt, köv.) Madách: Ember trauédiája félbörbe -.96 Berendezés eladó Hungária antíquarium u.l cím: Kigyó-ucca 6. Horv óth-étkezde Gizella.tár 5. Halászlé 1 adag — ,80 Róntolthal 1 adag 1-— T i » i t a házi konyha. Bátíogosmiinkáf, vizvezetéksze­relést r/efvSeír, Horváth Kálmán szakipnros, Somogyi ucca 24. alatt legjobban, felelős­ség mollett eszközli. Költségvetés díjtalan. lö» Hivjafel a 11-62-H Jelentkezik a „Futár" küldöncvállalat, mely minden megbízást, jegyváltást, kézbesítést stb. legpontosab­ban és a legdiszkrétebben elvégez. Lltbalgazit, ka­'au'ol. Iroda: Károlyi u. 4

Next

/
Thumbnails
Contents