Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)

1937-08-07 / 179. szám

Szombat, 1937. aug. 7. 11 deszki kívánság Politikai napilap XIII. évfolyam. 179. sz. község magunkhoz való ölelésével foglalkoz­ni kell és hogy pénzügyi politikánk megsza­básánál nem téveszthetjük szem elől nagy­gyáfejlődésünk egyik eszközét: az irántunk hajlamos környék gazdasági és kulturális hozzánkkapcsolását. A szovjet az angol tervvel szemben fenlartotta elutasító álláspontját Ismét elnapolták a benemavatkozási albizottság illését Á Délmagyarország legutóbbi cik­kei nyomán megint sokat beszélnek Szeged­nek és környékének egymáshoz való viszo­nyáról, a szegcdi piacnak a kínálat arányai szempontjából való egészséges kialakulásáról s a szegedi kulturális és gazdasági életnek egész országrészt uraló kifejlesztéséről. A de­rék deszkieknek például az az egészen sze­rény kívánságuk van, hogy termeivényeiknek a szegedi piacra való behozatala elé ne állítsák avám, ah idpénzsapiaci helypénz háromszoros barrikódját. Azt mondják a desz­kiek, hogy ez tul drága ár azért, mert a kí­nálat fokozásával olcsóbbá akarják tenni a m i megélhetésünket. De emlékeztetnek arra is, hogy az a gazdaember, aki rendsze­resen bejár a szegedi piacra, szegedi keres­kedőnél szerzi be a kaszát és a ruhát és sze­gedi iparos műhelyében készült szekérre és csizmára költi el a — szegedi pénzt. Nehéz kérdések tornyosulnak, valahány­szor a környék fölveti ezeket a kívánságokat. Kövezetvámból csak a szőregi vám, ahol a deszkiek bejárnak, 1500 pengőt szállít Le a városi pénztárba tiznaponkint. A piaci hcíy­pénzekből 200 ezer pengő év< jövedelme van a városnak. A hidvám leépítéséről hozott már .határozatot a közgyűlés, igaz, hogy a le­építés évenkint történik, de négy év múl­va nem fog senkise fizetni a szegedi hídon vámot. A városi pénztár számoszlopai, épp ugy, mint az állami pénztár számkolosszusai, nem száraz, hanem r.agyon is duzzadó ada­lékai a városi, illetőleg az állami életnek. A városnak egyre fokozódó szükségletei van­nak s amig a szómoszlopok az egyik oldalon a kiadósokat jelentik, a másik oldalon a fede­zetet biztosítják. Nem lehet egyre nagyobb igényeket támasztani s egyre több fedezetet kiemelni. Azonkívül bevételeiről esetleg le­mondhat a város, de lemondhat-e kiadásai­ról? Be lehet-e szüntetni a tisztviselők fizeté­sét, lehet-e födözetlenül hagyni a tanyai vas­út deficitjét, a szén, a papir, a ceruza árát, a kulturális kiadásokat s a legszerényebbre leszorított városiasságunk fentartásához szük­séges egyéb kiadásokat? Ezzel szemben áll — messze megelőzve a közvetlen pici érdekeket — a jövőbe tekintő, énp azért állandóan építeni akaró várospoli­tika, melv a környéknek Szeged felé való egyre erőteljesebb gravitálásában nemcsak a piaci árak kiegyensúlyozását, hanem Szeged közeli nageyá fejlődésének egyik biztosité­kát látia. A mepveszókhelvet még mindig sikerült Szegedről elintrikálni. Dc 140 ezer lakosának lobogó alkotó szándékát soha nem fog sikerülni letörni. Komoly ember nem akarha'ja, hogv százezres jövedelmekről má­ról-holnanra lomondion a város. Az ilyen hor-dószáju puffogtatás nem számithatna sem arra, hogv publicisztika, sem arra, hogy köz­élet számba vegyék. De azt, amit a deszkiek mondanak, komolvan kell venni. Lehetetlen, hogv a szegedi piacra a legközelebbi közsé­gekből is három vámtétellel megdrágítva hozhassanak csak árut. Mindjárt ősszel per­sze hogy nem szüntetheti meg a város eze­ket, a vámokat. Azzal azonban már tegrap is elkéstek volna, Bogy a környező valamennyi London, augusztus 6. Plimouth lord, a benem­avatkozási bizottság albizottságának pénteki ülé­sét rövid nyilatkozat ai nyitotta meg. Kifejtette, hogy az ülést megelőzően érintkezésbe lépett egyes államok képviselőivel és megállapította, hogy a legutóbbi ülésen felmerült nehézségeket még nem küszöbölték ki. Azt is megállapította, hogy az angol tervet általánosan nem akarják végleg elejteni, ezért kéri, hogy bizzák rá. hogy milyen u'.on és milyen módon küzdi le a nehéz­ségeket. A szovjetoiosz kiküldött jentrirto'ta a bizottság legutóbbi ülésén tanúsított elutasító álláspont iát. A francia kiküldött figyelmen kivül hagyva a szovjet javaslatát, -csupán technikai természetűi felvilágosításokat kért Plimouth javaslaláról. A német kiküldőit utab arra, hogy a szovje ki­küldölt felvetett kérdése nem enyhíti Szovjet­oroszország felelős-égé a mostani súlyos hely­zetben. Elfogadja az elnök javaslatát, kénytelen azonban a-ra figyelmeztetni, hogy az ellenőrzés egyoldalii kezelése nem tartható fenn bizonytalan ideig. Az olasz kiküldött csatlakozott e fejtegetesek­hez. Plimouth lord erre megigerts, hogy a készí­tendő jelentésben figyelembe veszi az egyoldalú ellenőrzés kérdését. A poríugál kiküldött kijetemette, hogy az an­gol terv egységes, abból nem engedhető meg egyes pontok kiemelése. Az olasz kiküldőit ezután hangoztatta, hogy ha Szovje-orcszországnak igazán szivén fekszik az önkéntesek kérdé-e, akkor a had viselői jogok kérdésében nem tanúsíthat annuira eutasító magatartást. Ezután lord Plimouth javas'atára a bizottságot elnapolták. A legközelebbi ülés 2—3 hét múlva lesz. A de jure elismerésről még nem volt szó A Matin vatikánvárosi jelentése szerint az egyik államtitkár kije'entette, hogy a Szentszék a közel­múltban olyan intézkedéseket tett, amelyek a spa­nyol felke'ők e'isuisrését jelentik, de a d> jure e'ismeié.éröl még nem volt szó. Diplomáciai kö­rökben ugy tudják, ezt a megkülönböztetést azért tette a Vatikán, mert védeni gkarja továbbra is a va'cncicti l;o mány jenhalósága clalt élő katoliku­sokat. XIII. Alfonz tárgyalásai • Párisi jelentés szerint Al/onz volt spanyol ki­rály Lausanr.e'ra érkezett és politikai tanácskozá­sokat folytat. Egyes francia lapok ugy tudják, hogy a volt király, minden cáfolat ellenére, több előkelő spanyol úrral találkozott. Valószínűnek tartja a Petit Journal, hogy XIII• Alfonz a kpzcl­iövóbcn kvéo zárkózottságából és valamelyik kis európai ha'a'om közvetítésével közeledést keres i francia és a igo! kormányhoz a spanyol trón be töltése ügyében. Közvetítőként Linót belga ki­rályt emlegetik. A Temps lausannei távi a'a szerint XIII- Alfonz volt spanyol király környezetében alaptalannak mi­nősítik a volt ki.ály politikai tárgyalásairól szárnv­rakelt hireszteléseket. Bombáztak egy angol kőolaj­hajót London, augusztus 6. A spanyol vizeken is­mét súlyos incidens történt: a vBri'ish Coreorah angol hadihajót bombázták. Az incidensnek eb­ben a pilLana ban még nem lehet tudni a követ­kezményeit, annyi azonban bizonyos, hogy a lán­gokban á ló hajó segítségére igen SOH angol hajó indult. Nem lehet tudw, hogy ezek között vah-0 csatahajó. A támadás Spanyolország délkeleti partvidé­kén történt, a köztársasági kormány birtokában lévő Alméria és Carragena kikötő között. A bonó­bázoit hajó kaoitánya az áarvuzás első jelére SOS­jeleket adott le. London, augusztus 6. Algirból jelentik a R§pter Irodának: A British Corporal köolajszállitó gő­zöst spanyol köztársasági repülőgépek pénteken reggel fél 6 és 6 óra között bombázták. Szeren­csére a bombák nem találták el az angol hajót. A hajó rádióleadó készüléke azonban a bomba­robbanások következtében tönkrement. Londonból jött az a jelentés is, amely szerint 24 nap óta c s öizben sike ült egy angol kereske­delmi gőzösnek áttörnie a spanyol felkelők ten­geri b.okádját és élelmiszerrel elérnie SantancLr kiköiöjét. Madrid bombázása Madrid, augusztus 6. A felkelő csapatok tü­zéisége pénteken délelőtt ismét ágyúzni kezdte a külvárost. Legtöbb lövedék most is a város középső negyedeire csapott le. Az ujabb ágyúzás­nak hir szerint igen sok halálos áldozata van. A köztársaságiak tüzérsége viszonozta a tüzelést. Pénícken reggel fél 7 tájban a felkelő csapa­tok 5 bombavető repülőgépe, amelyet 3 vadász­repülőgépe kisért, mintegy 30 bombát dobott le Cuenza külvárosaira. A bombázásnak az edd;gi jelentések szerint 12 halálos áldozata van. • A hőség megállította Madrid ostromát Avili, augusztus 6. A felkelő gyalogság ma reg­gel hevesen tüzelte a kormánycsapatok villa nueva de la canadai állásait és a Madrid körüli erődítéseket. .1 nagy hőség (árnyékban 40 fok C) az utóbbi napokban te jesen megbénította a mad­ridi harctércn folvó hadműveleteket

Next

/
Thumbnails
Contents