Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)
1937-08-06 / 178. szám
4 DÉLMAGYARORSZAG Péntek, 1937 augusztus 6. A vérmegyei kényszernyugdijazások problémája (A Délmagyarország makói szerkesztőségétől.) Juliusban ismertették röviden a napilapok Széli József belügyminiszternek egyik intézkedését, amellyel kölelezte az önkormányzatokat arra, liogy szolgálali idejüket kitöltött tisztviselőket nyugdíjazzák. A belügyminiszter ugyan utal a 7000—1Ö25. számú kormányrendeletre s erre alapdíja rendelkezését, bár ez a régebbi kormányrendelet módot nyújt arra, hogy a törvényhalóságok érdemben foglalkozzanak ezzel a kérdéssel és egyes tisztviselőket, akiknek maradása közérdek, visszatarthassanak. Hét vármegyét érint egészen közelről, alispánjának személyén keresztül ennek az ujabb belügyminiszteri rendeletnek a végrehajtása, amelyhez tudomásunk szerint egyik törvényhatóság sem nyúlt még hozzá, az egyetlen Csanádmeayét kivéve, ahol azonban már — amint azt a Délmagyarország tegnap jelezte — a vármegyei kisgyűlés a főispán parancsára szombaton már konkrét nvugdijazásokkal is foglalkozik. Ezt az egyedülálló és páratlan sietséget a főispán részéről a vármegye érdemes és régi alispánjával szemben legalább is olyan feltűnőnek találják helyi körökben, mint amilyen illoiálisnak a vármegye közönségével szemben. Az önkormányzat híveinek felfogása szerint ugyanis nem lehet nvuedijazás iránti javaslatot előterjeszteni, mielőtt maga a közönség nem nvilvánitott arranézve véleményt, óhajtja-e az érintett tisztviselő nyujalonihahelvczését, vagv sem? Nagy feltűnést kellett a megyében, hogy csoportosan felrendelték a megyebizottsásl tagokat és belügyminiszterré, főispánra való hivatkozással igyekeztek e kérdésben befolyásolni. Pedig nem szabadna figyelmen kivül hagyni, hogy a vármegyékben az alispáni állás nem olvan, mint más vezető tisztviselői állás. Egy törvényhatóság életét évtizedekre béníthatja meg, ha rosszul választja meg alispániát. Szükséges és kívánatos, hogy gerinces, önálló gondolkozású, törvénytisztelő és a maga nézetéért helytálló férfin álljon vármegyéié élén, különösen a mostani időkben, amikor tulteng a főispáni hatalom, igen sokszor keresztezi a közigazgatás útjait, gvakran rsakis politikai szempontok érvényesüléséért —t»OoPolgoznak a betörők (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka két betörést is elkövettek ismeretlen tettesek Szegeden. Az egyik betörés a Csaha-uceában történt dr. Arnold Gyula járásbiró lakásában. A járáshiró Görömbölytaooleán nyaral családjával és lakását erre az időre lezárta. A lezsaluzott ablakú lakás ugv látszik felkeltette a betörők érdeklődését, mert az elmúlt éjszaka látogatást tettek benne. Az ablakot törték he és azon keresztül másztak a szobákba, ahol rengeteg holmit csomagollak össze. A • betörést reggel vették észre a házbeliek, akik azután értesítették a rendőrséget. Miután megállapítani nem tudták, hogv mi hiányzik, táviratilag értesítették dn Arnold jórásbirót, aki azonnal vonatra ült és hazajött. Megállapította, hogv a betörők tetemes kárt okoztak. Elvittek eqy ériékes gramofont, egy rsnmó lemezt, töbh öltöny ruhát, egu várost bundát. ágy női bundát, egy filmvetitőgévet és más értékés holmit, mintegy kétezer penaA értékben. A rendőrség megindította a nyomozást és reméli, hnrtv hamarosan kfzrckerifi a téttest, vagv tettcséket. Az elmúlt éjszaka még egy betörés történt. Tfáuer I.a'ps gahonakereskedő Gsongrádi-sUgárut 9 szám a'atti raktárát látogatták meg ismet-etlen tettjesCk és az ajtóról leverve a lakatot, behatoltak a belvi«éghe, ahol azután a házikasszót löriék fel. \ kasszában azonban csak anrónénzt tglMtak, de niég i.ev ts 150 neneő volt a zsákmány. A betörök r-enkivül felforgattak mindent a raktárban, nneyobb nénzösszeg után kutattak, de sikertelenül. Ezt a betörést is reggel vették észre, amikor a betörő már tul volt árkon-bokron. Ennek a betörésnek a gyanúsítottja máris a rendőrségen van, egyelőre azonban még tagad. SIEMENS'PHONOPHOR nagyothallókészülék szakértője a lesközelebbi napokban Szegeden tartóz- C{|l|[|g[j|g műszerész, Széchenyi té. kodik. Az érdeklődőket felkeresi; — Cimeket kérjük 17. Tel. 22—01. közölni REMÉNY - HARMINCÉRT . Ténfergés a bucsu forgatagában, ameíy sohasem változik (A Délmagyarorszdg munkatársától) Hogy niegcsinosodott Elvira, a jósnőt . . . mikor utoljára itt járt az alsóvárosi bucsun, meglettkoru, éjfekete liaju, gárdistatermetü hajadon volt, most pedig alacsony, barna és nem trombitahangu, mint a régi. De azért 6 is „mindent megmond", becsületesen, ahogy hirdeti a sátor felírása. Ö vonzza leginkább a bucsu közönségét. Bánatos szívű özvegyek, pártában maradt hajadonok, kunkori lányok, molett elvált asszonyok keresik fel éá tudakolják tőle sorsukat és — „Elvira mindent megmond". Beszélik, hogy az egyik gazdának tökéletesen elárulta a jövendő sorsát, sőt azt Is megmondta, hogy mégegyszer operálni fogják, miután egyszer már operálták, de csak hagyja magát, mert azután fog tökéletesen meggyógyulni! Az ilyen hirek futótűzként terjednek a bucsu hívó tömegében. Egy szőke, elvált asszonynak azt jósolta, hogy 1938-ban boldog családi életet fog élni . . . Ez Elvira, a javíthatatlan optimista, aki hisz még ma is és reményt csepegtet a hervadt szivekbe — harmincért . . . A régi ismerős, a félkarú koldus ismét elfoglalta helvét a gázlámpa tövében. Kissé meghízott tavaly óta és mégis panaszkodik. — Mi érezzük a legjobban a válságot, — mondja szakszerű hangon. Áldozna a nép, szó se róla, de nincs miből . . .1 Kifordítja a zsiros sapkát, hull belőle a rézpénz, mint az átdás. — Ni csak! — mondja megvetőleg — esupa réz és semmi nikkel . . . Messzire visz a hangja. — Kegyelmes Úristen áldja meg . . . Kegyelmes Ur . . . S itt vannak mind a régi ismerősök", nem is tavalyról, hanem boldog gyermekkorunkból. Itt a Kutyaszinház sátra, a bolhák legolcsóbb beszerzési forrása. Vakarózva jön ki a tömeg „a nagy esti díszelőadásról", zeng az egyetlen trombita, táncol a dobogtin a kikiáltó és csókolgatja a seprőmenyasszonyát. Velők szemben ott áll a másik szinház. amelv a büszke „Variette" nevet viseli ponyvahomlokzatán . . . — Itt látható nagyérderml közönség az egyetlen hiteles abesszin néger, aki a nvegusnak volt a testőre . . . Bemutatja a híres íegyvertáncot, nemkülönben az oroszlánytáncot, amit csak egyedül itt láthatnak. Itt a legnagyobb világcsoda, a magyar anyaszülte kéz és lábnélküli csoda, akinek gyermekteste van és mégis 40 éves és feie helyén egv madár feie van. Az orvosok Vizsgálják és azt mondják, hogv cz is nem is lehetséges. Nézzék meg urraim és hölgyeim és ha nem azt látják, amit mondottam, a pénztár a 10 filléreket visszaadja . . . Hát lehet urraim, csak folyvást... ó, nem pusztult el a céllövősátor sem. Ma is gőgösen áll előtte a lövészbojtos honvéd, félkézzel célozza a tánroló tojást és amikor huseadszor hibázza el, fejét csóválva kacsint bele a Puskacsőbe. .. A sverekek illő tisztelettel nézik a nagy lövészt, aki vééül szánakozó mosollyal leteszi a „haszontalan játékot" és odébb áll . . . S a gvorsrénvképész, a sátor oldalára ralcőtt kirakattal! Emlékszik-e még valaki ezekre a képekre? A nagubaitiszn vártüzérre, aki féllábát előrerak ia és kezét csípőjén nyugtatva a messzi távolba kémlel; a hnrnahaiu kii mindenesre, kezében a cs'pkezsebkendővel és nyakán az arany amulettel: hát arra a kettős kénre emlékszik-e valaki, ahol a mieisinkás gavallér a széken úté lánv vállára teszi kezét és fogsorát villogtatva mosolvog. miközben a lány ifivekszik hátra- és felnézni reá? Ttt vannak mind, nem öregedtek semmit, csat-- kicsit megfakultak és mccporosodtak, de egvébként vidámak ma is. a kövér ezakdcsnéval egvütt . . . A gyorsfényképész rezesen csillogó ágyuja, amellyel megcélozza a modeltt, szorgalmasan kattog és néhány pillanat múlva ott repked a vizes és hólyagos kép a boldog tulajdonos ^kezében ... i Nem, nem változott itt semmi, hála Istennek. A körhintán ott ül a kiscseléd és mellette a hűséges vitéz, aki félkézzel nagyokat lendit a bubáján és közbe mással kacsalódik. Bizony mondom, ugyanaz a vitéz ez, akit ezelőtt huszonöt esztendővel láttam a kolozsvári ligetben . . .! S a lány is ugyanaz, csak a ruhája változott. Nem slingelt nadrág kandikál ki a szoknya alól, hanem műselyem holmi, kis gyári hibával . . . Mi ez. káprázat, vagy Valóság? Itt az öreg kintornás lengő szakállával, gyermekkorom mumusa . . . Ugyanazt a valcert játsza, ugyanazzal a tűzzel, falába sem nőtt ki azóta . . . Hisz mindenki kedves ismerős! A papagályos néni az életunt Lórival és a szines cédulákkal. Nosza húzassunk egyet . . . — Önnek a sorsa a közeljövőben meg fog változni. Van a társaságában egy aszszony, aki irigy önre. De ön győzedelmeskedni fog ellensége fölött . . , Szavamra mondom, 6 éves koromban ugyanezt a cédulát húzta ki nekem Lóri s mennyi fejtörést okozott nekem a „társaságomban lévő ir'gy asszony"-nval ... De most is megnyugtat, mint akkor is, hogy sorsom a közeljövőben meg fog változni . . . A mézeskalácsos sátrak előtt szivdobogva állok meg. Vájjon van-e még debreceni mézeslepénv, mandulás puszerli, szines nyakbavető, tükrös sziv és daliás huszár . . .? Van bizony, szinte roskadoznak a pultok, sőt a sátor mélyén a maszatos, álmos Inassal is csakúgy pöröl a mjasztram, mint régen. Mint régen. Amikor lacikonyhák füstölögtek és 3 feltűrt kötényü asszonyság kétágú villával forgatta a pirps hurkát a sistergő serpenvőben . . . Hisz itt a lacikonyha is, szenlséges Isten! Sőt, ahogy érzem, a hurka is ugyanaz. Meg a fehér cipó . . . S ugyanaz a tömeg Is, elámuló, elbámuló, lelkesülő, bizakodó . . . Megváltozott a világ? Nem változott itt semmi, Csak azt hísszüfc - . , Klamár Gyula. PASZOMANY! Oszt ruháira és gyermekei részére Iskolai kikötések továbbá függőr.yrojtok, zsinórok, gombok, szőnyegrojt a legnagyobb választékban a legolcsóbban nálam szerezheti be. Filléres elönyomda FRANKÉI TERI Jól és olcsón reggelizhet O Filléres Kávézóban Püsp&kbazárral szemben. Középső sátor. Kis adaq tejeskávé 12 fill. Közép 16 fill. Vs liter 20 fill. Azonkivü! kávé és kpkóó. Garantáltan tiszta kiszolgálás Abananrakat •l'ocadok. KQLAUCH KAROLY Kertgasdasága C7FPFI1 Petőfi s.-ut 84 és faiskolája öCLULU Telefon 30-11 Távirati cim : KOLAUCH FAISKOLA. Csemetekertek: ÚJSZEGED, Alsótiszaparton és Oszentivánon. Postacsekkszámla sz.: 11.906. Folyószámla a Pesti Magyar Keresk. Bank szegedi fiókjánál.