Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)

1937-08-06 / 178. szám

Péntek, 1937. aug. 6. Politikai napilap XIII. évfolyam. 178. sz. Az uj tengely 5í a a jelek nem csalnak, uj alakulás előtt áll az egész európai politika. Nagy Britannia miniszterelnöke a formális diplomáciai szabá­lyok megkerülésével levelet irt az olasz kor­mányfőnek és erre a levélre Mussolini igen szívélyes hangon válaszolt. Pozitívumokról beszélni még nem lehet, de ami történt, elég­séges annak megállapítására, hogy a London és Róma közötti feszültség lényegesen enge­dett. A közeledés ténye és a mód, ahogy ez « közeledés történt, ékes bizonyítéka az an­gol politikai bölcseségnek, amely számol a befejezett tényekkel és idegénkedik attól, hogy szélmalmok ellen viseljen háborút. Té­vednek azok, akik azt tételezik fel, bogy Anglia merő irigységből akarta meggátolni, hogy Olaszország megszerezze magának Abessziniát, de meghátrált, mikor látta, hogy az olaszok nem hajlandók engedni. Anglia azoknak a dilemmáknak egyikét élte át, ame­lyek nagyon sokszor ismétlődtek történel­mének folyamán. Nehéz volt eldönteni, mi a kívánatosabb angol szempontból: az-e, hogy az olaszok elfoglalják Abessziniát, vagy pedig az, hogy a négus hadseregei visszaverjék a hóditó csapatokat. Első eset­ben egy uj hatalom veti meg a lábát az In­diába vezető ut mentén, utóbbi esetben pe­dig a szinesek győzelme csorbát üt a fehér ember presztízsén és beláthatatlan követ­kezményeket vonhat maga után azokban az angol gyarmatokban is, ahol egy törpe mino­ritás uralkodik a bennszülöttek milliói fölött. A kérdés önmagától megoldódott és Anglia, számolva a befejezett tényekkel, kezet készül nyújtani Olaszországnak. A mód, ahogyön a közeledés tör­ténik, szintén nagyon érdekes. Eden kül­ügyminiszter neve, aki végig kitartott a né­gus szúverénitásnak fikcióié melleit s aki tevékeny részese volt oz olaszcllenes bojkott megszervezésének, természetszerűleg nem túlságosan népszerű Olaszországban. Helyet­te tehát a miniszterelnök ir levelet. A formai jogcím könnyen adva van- bemutatkozik hi­vatalban idősebb kollégájának. És mihelyt tul vannak ezen a formai kérdésen, önma­guktól adódnak már a problémák, amelyek megoldásra várnak és adódnak egyúttal a megoldás módozatai is. A spanyol kér­désben meg lel\et találni a megegyezést egy olyan középvonalas politika utján, amely ezt a szerencsétlen polgárháborút kivetkőz­teti nemzetközj próbamérkőzés jellegéből és a béke útját egvengeti a Pirene­usok és Gibraltár között. A Földközi te n­,ger elég tág arra, hogy az olasz és angol hajók ne ütközzenek össze egymással. És ha Anglia és OlaSzörsZarr ezekben a kérdések­ben megértik egvmást, akkor megbuknak azok, akik a London és Róma közötti fe­szültség ál lem dósul ására állították be politi­kai iránvti'nükot. Nem lesz igazuk azoknak, akik e feszültség idején háborús hosszra spe­kuláltak s a nvugati demokráciák és a de­mokráciától idegen szovjet közötti termé­szetellenes szövetségtől várták a Berlin­Róma tengelv erőszakos összetörését, vagy legalább 1s elhajítását. Ma még túlzott optimizmus volna*egv uj L o n d o n - P ó m a tengelyről, beszélni, de kizárva ez a le­hetőség nincsen, az clkövetkezése pedig egyenesen kívánatos. Mikor két esztendővel ezelőtt, az abesszin háború megkezdése alkalmával a hagyomá­nyos barátságot, amely Londor. és Róma kö­zött fennállott az egyre élesedő diplomáciai jegyzékváltás során fokozódó feszültség vál­totta fel, amely Olaszországot arra késztette, hogy tüntető gesztussal hagyja ott a genfi gyülekezetet, a magyar külpolitika helyzete is megnehezedett. A háború utáni elszigeteltségében Magyarország felé a ro­konszenv első megnyilatkozásai London és Róma felől hangzottak el és Magyarország számára a megértés két pólusát London és Róma jelentette. A ma­gyar közvélemény nem lehetett hálátlan Angliával szemben, de nem is mondhatott le arról a jelentőségében fel nem mérhető er­lölcsi támogatásról, amelyet igazságának keresésében neki az angolszász közvélemény szolgáltatott. Magyarországra nézve nem le­hetett közömbös, mikor az utolsó két eszten­dő alatt nz angol közönség és politikai köz­vélemény érdeklődésébe és rokonszenvébe mások igyekeztek beférkőzni és nem hiá­nyozlak az olyan beállítások, mintha Ma­gyarország volna a feudális reakció fellegvá­ra Európa derekán. Egy olasz-angol közele­dés esetén javulni kell Magyarország angliai pozíciójának is. De a mi reménvünk még többre is terjed. A várt közeledés és vele együtt az angol o r i e n t á c ió meg­erősöd ése idebent sem maradhat hatástalan. Akik ma kizárólag a parancs­uralmi országok irányában látják n magyar külpolitika elhelyezkedési lehetőségeit és ennek megfelelően viselkednek, bizonyára meg fogják érezni alkotmányos szivük dobogását és fel fogják fedezni a magyar és angol alkotmány évszázados rokonságát és az alkotmányos élet nemzet­nevelő erejét, ba ráeszmélnek, hogy abban az esetben számithatunk Anglia rokonszen­vére,, ha csakugyan mi vagyunk n polgári szabadság és emberi jo­gok zászlóvivői a Kár p.á tok alatt. Trónja visszaállításáról tanácskozik a spanyol ex-klrály Páris, augusztus 5. A Cliesior genfi jelentése szerint XIII. Alfonz volt spanyol király Svájcban megbeszélést folytatott spanyol sze­mélyiségekkel. XIII. Alfonz a lap szerint trón­ja visszaállításáról tárgvalt. Francó-párti genfi körökben a királyság közeli visszaállításával számolnak. Alfonz király, aki Lausanncban tartózkodik, ma Lausanne és Genf közötti or­szágút mentén titokban tartott helyen, több spanyol jobboldali vezetővel ebédelt. A meg­beszéléseknek állítólag nagv politikai jelentő­sége van. Gi! Roblcz, aki Európa különbö­ző államaiba látogatott el, ma szintén Svájc­ban tartózkodik. Hal szovjethajó ... Saint Jean de Luz, augusztus 5. Hat szovjet-' orosz liajó Odesszából jövet, útban van Spa­nyolország felé. A hajók műszaki ügyekben és repülőgépkezelésben jártas szakembereket, je­lentős hadianyagot, nehéz- és könnyű harci­kocsikat, nehéz- és könnyű géppuskákat, azon­kívül repülőgépeket és repülőgépbombákat szállítanak. A viszály további elmérgesedésével kell számolni — mondotta a japán hadügyminiszter a parlamentben Blücher szovjeí tábornagy a kinai kormánnyal tárgyal Tokió, augusztus 5. S i g u j a m a hadügy­miniszter a parlamentben .kijelentette, hogy'a japán csapatok esetleg kénytelenek lesznek Pingti folyó mentén déli irányban tovább elő­renyomulni, lfa a kínai hadsereg folytatja előretöréseit Peking és Tienesin irányában. — A japán hadsereg — mondotta a hadügy­miniszter —, készen áll arra, hogy továbbra is megbüntesse a kinai csapatokat, ha folytat­nák eddigi kihívó magatartásukat. A. miniszter ezután bejelentette, hogy ujabb hadügyi hitelt fog kérni, ha a harcok tovább ter jednének. E rendk ivüli hi lelek megszavazá­sára külön ülésszakra hivnák egybe az or­szággyűlést. Politikai körökben Sugijama nyi­latkozatából arra következtetnek, hogy a kinai viszálv további elmérgesedésével kell számolni. Sanghai, augusztus 5, A japán csapatok meg­erősítették Peking környékét. Peking és Tien­esin körnvékén jelenleg 35 ezer iapán katona táborozik és támadásra készülnek. Egy ezer­ötszáz emberből és háromszáz tankból álló hadoszlop már el is indult Tungsov felé. A ja­pán repülők bombázták Hankaut és a Peking­Faotu vasutvonalat. Sanghaiból érkezett az a jelentés is, amely arról számol be. bogv a kinaiak nagyszámban jelentkeznek a miliciába való felvételre. A kor­mány határozatát ebben a kérdésben nagy ér­deklődéssel várják. A 20. hadsereg vezényletét Szung-Gse-Juan helyett a japánellenes érzel­meiről ismert Feng-Csi-Ang tábornok vette ál a kinai csapatok felett. Tokiói jelentés szerint a kinaiak a legutóbbi harcokban 2050 embert vesztettek. A japánok Peking közelében kivégezték a kelethopei tar­tomány kinai csendőrezredének 250 tagját, akik' iulius 20-én fellázadtak a japánok ellen cs igen sok iápánt agyonlőttek. Parisból megerősitették' csütörtökön azt a l

Next

/
Thumbnails
Contents