Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)

1937-08-05 / 177. szám

Csütörtök. 1937. augusztus 5. DÉIMAGYAROR SZAG 3 A Fekete Mária a Dóm~íéresi Y. A költő célkitűzése. Hivatott költőt avatott szerdán a Dóm-tér. Egy olyan névnek adott a maga nemes, nyugodt komolyságu Ítéletével végső fémjelzést, amely név egy évtizedes írói munkásság eredményei következtében az értők előtt, de a nagyközönség szemében is számontarlolt név volt már régóla. Berezeli A. Károly a Fekete Mária szerzője, egyike a legértékesebb magyar drámaíróknak. Valami különös belső erő hajtja ezt az érdekes fiatalembert, amely mintegy kényszeríti őt uj drámai forma, uj drámai nyelv s ezzel a dráma egészen újszerű levegőjének megteremtésére. Ö mindenképpen ál r.karta löini azt a közönyt, amely az emberek szivében a világot jelentő deszkák iráni mm<l vastagabb rétegekben halmozódott fel. És Berezeli ez uj ulakat kereső lázában, valóban rátalált az uj ulra. Szemben a romantikus reminiszcenciákon tengődő naturalista szinpad hagyományaival, megteremtette a maga stilizált színpadát és szimbolikussá növő embereit. Mintakép gyanánt az anlik tragédia színpada. Aischylos és Sophocles szimbolikája lebegett szeme előtt. A szinpad, eszerint nem a hétköznapi világot ábrázolja, hanem annak felemelt, eszményített tükörképét. Ezen a színpadon az ember nem egyéniség. hanem tipus: desztillált, eszményített emberi tulajdonság: szimbólum, amely ezért végtelenül hatalmasabb és érzékenyebb, mint a közönséges halandó. Berezeli mindenestől ezt a klasszikus elméletet tette magáévá és' ezen a nyomon alkotta meg nemcsak drámai hőseit, de drámai nyelvét is, amely nem aprólékos hangulatfeslésekre, hanem a nagy vonalak, az általános emberi érzelmek kifejezérére szolgál. Mindebből logikusan következik, hogy a klasszikus tragédia hatalmas szócsővét: a kórust is újra visszahelyezte régi méltóságába. Igy Berezeli művészetében a legtisztább modernség a legnemesebb hagyományokhoz kapcsolódik. 2. Dráma és szinpad. Mór korábbi drámáiban megteremtette Berezeli, — ha kisebb, nagyobb zökkenőkkel is — a regenerált klasszikus drámát. Csakhogy ezek alól még hiányzott a talaj: a klasszikus szinpad, amely nem más, mint szabadtéri szinpad. Az eszményitelt, embersorsokat magán hordozó hős számára életelem a szabadiét kitágult pespeklivája: az egyetlen közeg, amely közvetíteni képes a félistenné emelkedő ember hatalmas mondanivalóját. És szerdán este a Dómteren a Fekete Mária hősei végre megkapták ezt a számukra annyira szükséges éltető elemet: a szabadtéri színpadot. 3. A Fekete Mária. Mi a Fekete Mária? Népi misztérium. Mi a misztérium? Az Isten felé emelkedő ember csodákkal teljes életútja, amelynek végállomása a teljes lelki megtisztulás, az Isten közelségének boldog megpillantása. A Fekete Mária ilyen Istenkereső, csodákkal teljes életül történele, amelynek azonban ősi népi gyökerei vannak. Ezek a népi gyökerek a tizenhatodik századi Szeged történetébe ágyazódtak, alapjuk, az elveszett és csodálatosan megkerült alsóvárosi kegy kép, a Fekete Mária ma is élő misztikus története. Berezeli ezt a történetet kerekíti misztériu-drámává. A történet külső kerete a török utalom alatt szenvedő Szeged. A cselekmény szála egyvonalu, nem bonyolult. Piroska, a kis szegedi paBelvérosl Moxl Csütörtök Mirlene Dlllrich és Garry Goooer ra?yo?ó Gimjo VAGY Azonkívül a legjobb vígjáték Szerkesztő ur barátnője Hallatlanul szellemes vígjáték. Fősz. Claudette Colbert 5-től folytatólag Széchenyi Mozi Csütörtök, péntek NINCS KEGYELEM ! I A levegő' harcosainak legnagyobb filmje. Fősz. : PETER LORRE. Egyidejűleg damoma szere,em törtétáWI^lwylwSS nete. Végig szines. Fősz.: LORETTA JOUN'Ö. F-től folytatólag. rasztlány, szerelmesét, Andrást rábírja arra, bogy az elveszett, csodatevő kegyképet, a Boldogasszony képét megkeresse. András, akit a Mária-kép csodája szabadított ki a törökök karmai közül, erre rá is szánja magát. S ezen a ponton a két hős szimbólummá emelkedik: az Isten felé törekvő ember szimbólumává. András rálép a rögös, megpróbáltatásokkal, kísértésekkel teljes útra, amelyen az élet ciapdáit és útvesztőit kell kikerülnie. Ezen az uton a nélkülözés, a halál, a bujaság, a tanácstalanság kísérleteivel kell megküzdenie s lassan elveszti legdrágább kincseit; először édesanyját, majd kedvesét, Piroskát is. De a megpróbáltatások és csapások kimélvitik a szegedi parasztfiú lelkét s szimbolikus magasságokba emelik. Az elveszett Mária-kép, amely újra meg újra feltűnik egén, hogy a kétségbeeséstől megmentse őt. szintén szimbólummá magasul: Máriádat keresd: benned! — mondja a sirásó a vándor Andrásnak. Tisztítsd meg magadat a salaktól s akkor megtalálod az Istenséget, elveszett Máriádat, — önmagadban. Az egész dráma mondanivalója ebben a mondatban csúcsosodik ki. — Miközben András igy távoljár, a kegyképet kereső uton, Piroskát különféle praktikákkal magához csalja a török pasa s mivel nem sikerül a leányt hálójába kerítenie, levetteti őt a bástya fokáról. — A hazatérő András csak édesanyja temetéséről értesül, majd hosszas keresés után a halálra zúzódott Piroskát, kedvesét hozzák eléje. Piroska haldoklik s a sokat szenvedett leány mégis boldogan vallja be szerelmesének, hogy nem fél a haláltól, mert megálmod la, mi lelt a szentkép sorsa. András megpróbáltatásai Piroska halálával véget crnek, — mert ö mindent odaadott, amit ember csak oda adhat s mindent Máriáért, azért a Máriáért, aki lelkében élt. — A Szentkép megkerül és a darab felmagasztosult hangulatban Márton pap égi szózatával ér véget. 4. A rendezés, A Fekete Mária az első ningyr szabadtérre készült dráma. Rendezése szép feladat volna minden rendező számára. Táray Ferenc munkája első kísérletnek igazán nagyvonalú és a rendezői problémák nagyrészt szinte véglegesen megoldja. Mégis, többrendbeli kifogásunk is van vele szemben s először inkább azokat soroljuk fel, mivel ezeket a jövő szempontjából igen tanulságosoknak tartjuk. Mindenekelőtt: a szabadtér egyik legfontosabb követelménye, hogy minél kevesebb kulisszát alkalmazzunk. Képi hatása jó, de merev mozdulatlansága zavar. Az egyébként kitűnő harmadik képben, amely a darabnak is, a rendezésnk is csúcspontja, szinte hibáztatnunk kell a diszletváltozások nehézkes voltát. A hibák azonban lényegesen eltörpülnek a rendezés azon óriási eredménye mellett, hogy sikerül megteremtenie a mindvégig zavartalan stilizált játékmódot. A vetített képek elgondolásától a szinészek összehangolt mozgásáig, ez mindenütt érezhető volt. Táray Ferenc renJEGYEKa szabadtéri előadásokra a Délmagyarország kiadóhivatalában (Aradi-ucca) a szinház nappali pénztárában és a Dóm-téri pénztáraknál kaphatók.