Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)

1937-08-05 / 177. szám

Csütörtök, 1937. aug. 5 Politikai napilap fl friss kenyér Az aranysárga asztagok között vidáman takatol a vasbika, füstje ugy száll a ragyogó augusztusi ég felé, mintha oltárról röppenne föl. A gép hatalmas lenditőkereke ezüstösen játszik a napsugarakkal és a cséplőgép zakatoló dobja fölött aranyködként remeg a finom por. Szép, emberi ünnep ez: a* cséplés. Amint nyeli a gép az aranykévéket, amint sorra telnek búzával, élettel, kenyérnekvalóval a kövér zsákok, amint ömlik a buzafolyam a gép csatornáiból. A tarlók megbékélten, megnyugodva terülnek el a szérűskertek körül, mintha mondanák: szeretjük, becsüljük az embert, aki verejtékezett fölöttünk, aki hisz, bizik bennünk, aki belénk adta ereiét, lelkét, akaratát, vágyát. Életet adunk neki érte, aranybuzából való fehér cipót, foszlósbelüt, rózsahéjut, szentillatut, békeizüt. Használják egészséggel — súgják a tarlók a cséplőgép körül foglalatoskodó népek, meg a közeli falvak és a messzi városok felé, megszolgáltak, megdolgoztak érte. A kenyérért. Az életért. Hűvös, nehézlevegőjü földesszobák, selyemfíiggönyös tükörtermek asztalai fölött pedig keresztctt rajzolnak a kés fokával a friss kenyérre az asszonyok és igv kezdik meg a kenyérszegés ünnepi szertartását. És fölszáll a foszlósbélü, friss kenyér drága illata, megsimogatja a feléje forduló arcokat, drága titkokat sug a feléje örvendező sziveknek, a béke, a biztonság, a boldogság titkait. Friss kenyér, foszlós, fehérbélü. pirosan mosolygó álom, illatos valóság, miért van az, bogy csak akkor gondolunk rád, amikor az ínség, a szükség, a hutalom kemény parancsa száműz az asztalunkról. Az élet nyugalmas hétköznapjain gondolkozás nélkül foglalunk imánkba téged, a mindennapit és könyörgünk érted anélkül, hogv átgondolnánk mindig könyörgésünk jelentését, komolyságát. Miért van az, hogv csak akkor döbbenünk az ima értelmére, amikor az ínség, a szükség, a hatalom kemény parancsa áthághatatlan várfalakat emel imánk elé, könyörtelenül lenyesi fehér galambszárnyait és tiltó kézzel üzi el magasságok felé ívelő útjáról. Miért van az, hogy olyan könnyen elveszíti tudatosságát a kenyérszegés ünnepi szertartása, miért van az, bogy már csak akkor támad éhség a szivünkben erre a szertartásra, amikor tilalmassá válik? Messzi szérűskertekben, árnyékos tanyák között vidáman zakatolnak a piros cséplőgépek, aranyosan felhőzik körülöttük a finom por és csatornáikon keresztül bőségesen ömlik a buza, a kenyérnekvaló áldás, a zsákok nedig kövérre telnek sorra. Verejtékes, napbarnított emberarcok figyelik a lelkes gép munkáját, Iqsik, hogyan raktározódik cl a fövő esztendőre termett élet a büszke zsákokban. Zakatolnak a gépek, süvit a sebesen forgó acélkerék a féket? vasbika ziháló oldalán, pattogva morzsolódnak a kalászok a dobban, nyikorognak a poros fogaskerekek, de minden zaj, minden lárma ünnepi zsoltárrá egyesül és ugy száll föl a ragyogó augusztusi ég felé. Lehet, hogy.a.fülek csak" ezt az ünnepi zsoltárt hallják, pedig hallatszik más is. Vékony acéldrótqk feszülnek a magasban és ezek muzsikálnak valamit. Ideges, ijedt zene ez, sokszor megszakad, sokszor fclsir és irigykedve kel versenyre néhol a magyar búzamezők érett, rugalmas, biztonságos zsoltárával. Fig-yel-e valaki a vékony acéldrótok szavára? Meghallja, megfontolja-e valaki a bennük remegő üzenetet, hogy valahol, nem is olyan messze, a barna ködökbe merült nyugaton, egy hetvenmilliós nép asztaláról parancsolta le a hatolom a mindennapi friss kenyeret. Németországban tilos a friss kenyér — üzenik az acéldrótok —a pékek csak másnapos kenyeret árulhatnak, mert csak igy lehet csökkenteni a kenyérfogyasztást. A kenyérfogyasztás csökkentésére pedig nagy szükség van, mintahogy szükség volt rá a világháború szörnyűséges esztendeiben, amikor egyre kevesebb buza ömlött a cséplőgépek csatornáiból és egyre több embervér ömlött Keleten. Nvugaton, Északon és Délen. Gondol-e valaki arra, hogy a háború borzalmára akkor döbbent rá először a világ, amikor a hadviselő hatalom leparancsolta n friss kenyeret, majd a tiszta búzakenyeret is az asztalokról? Gondol-e valaki arra, hogy a Nyugatról hozott üzenetet esztendők óta a vörös ködökbe sülyedt Keletről is el-elhozzák az acéldrótok és érzi-e valaki, hogy olyan mindegy a drótnak, merről hozza ugyanazt az üzenetet: Keletről-e, avagy Nyugatról. Körülöttünk vészesen hömpölyögnek a szines ködök és küldözgetik ideges üzeneteiket a magyar búzamezők felé, amelyek fölött még békességben, biztonságosan zeng a cséplőgépek zsoltára, de fel-felharsannak már egyéb lármák is, idegenek, gonoszkodqk, bogy elnyomják az acéldrótok ijesztő, fipvelmeztető üzeneteit. Emberek, magyarok, ugy-e szeretitek, • ugy-e megvédelmezitek, megőrzitek a mindennapi friss kenyeret..: Háború a—végkimerülésig Kina mindenre elszántan Készül jel az önvédelmi Háborúra Tokió, augusztus 4: Kina Cinan és Cingato környékén akarja kiépíteni a fő védelmi vona lat cs a nagy csapalszállitások a khnaiaknak azt a szándékát sejtetik, hogv bokerit'l-: a pekingi és a tiencsini japán állásokat. A főhadsercg 20 hadosztályból áll. A kinaiak csapatöszszevonásait a japán repülőgépek állandóan figyelik. Nankingi ielentés szerint Tiencsintől 35 kilométerre dclre fekvő Hulin-Csennél kinai ós japán csapatok többször megütköztek. Telent;k továbbá, hogy jaoán repülőgépek állítólag több b< mbát dohlak Tienesin és C.sjn »a közötti vasútvonal mentén fekvő városokra. A Hopev-Csahar politikai tanács elnöke a rádióban beszédet mondott, amelyben többek körött ezeket jelentette ki: — K inának el kell készülnie a mindaddig fartő harcra, amig ellenfele ki nem merül. Még ár:*;: r, el lehetünk készülve, hegy egv harmadik hatalom is beleavatkozik a háborúba, amiko>- ez elkerülhetetlen lesz. Ilktékcs helyről származó értesülés szerint a 29. kinai hadosztály 5 ezer embert vesztett halottakban és sebesültekben, köztük több magasrangu parancsnokot is. A veszteség nagysága Japán tüzérségi- és liarcikocsifelkészüitségének tulajdonitható. A Vatikán nem ismerte el Franeo kormányát Pusztító repülőgép-háború Spanyolország felett Szerdán délelőtt a spanyol felkelők távirati ügynökségei világgá röpítették a szenzációs hírt, hogy a Vatikán elismerte Franeo tábornok kormányát. A hivatalosnak látszó hír igy szóit: Salamanca, augusztus 4. A Vatikán elismerte Franeo tábornok kormányát és salamancai képviselője Mgr. Antoniotti lelt. Franeo Vatikáni megbízottjává Don Pablo Churrucát nevezték ki. A megbízott az ügyvivői rangot knpla. . Az éjszakai órákban azután megérkezett a következő rcktifikáció: Kóma, augusztus 4. A Vatikán- köreiben kijelentik, hogy az egyik amerikai hírszolgálati irodának hire, hogy a Szentszék hivatalosan elismerte Franeo tábornok kormányát, .legalább, is ebben az alakjában nem felel meg a valóságnak. Megegyezik az. hogy a Vatikán már régóta félhivatalos kapcsolatot tart fenn a spanyol felkelőkormánnyal, viszont » valenciái kormánnyal a rendes diplomáciai kapcsolatok a vatikáni spanyol nagykövet távozása óta szünetelnek, A frontokról azt jelentette a salamancai főhadiszállás, hogv Asturiában a felkelők meglepctési szerű támadással elfoglalták a kormánynsapatok ( több állását, de sikereket értek el Aragóniában is. 1 Hangoztatja a felkelők jelentése, hogy juliusban 111 köztársasági repülőgépet lőttek le, mig ők csak 11 gépet vesztettek. Madridi jelenetés szerint a milícia a guáda* lajarai szakaszon visszaverte a felkelők támadását és a keleti harctéren Arencas elfoglalása után csapatai folytatták előnyomulásukat és több más fontos helyiséget elfoglaltak. Sikeres harcokat vivnak — a kormány jelentése szerint — a köztársasági csapatok a terueli harctéren is. Az északi harctéren levegőbe röpitetták a felkelők' két lőporraktárát a kormánycsapatok tüzérei. Valenciából az a jelentés érkezett szerdán, hogy „Hilfern" brit gőzös háromezer' tonnás éleimiszerszállitmánnyal befutott a santanderi kikötőbe. A haió parancsnoka megállapította, hogy a kikötő körül megszűnt a tengerzár. X gőzösön egy holland megfigyelő is utazott. A valenciai kormány rendkívüli minisztertanácson foglalkozott az önkéntesek kérdésével, illetve az angol tervvel. Hir szerint több délamerik3Í