Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)

1937-08-04 / 176. szám

3 DÉLMAGYARORSZÁG Szerda, 1937 augusztus Ezf fogia ön is mondani, meri a Hezolite Rapid arcápoló gyorsborotva• krémmel viz, szappan és ecset nélkül 1 perc alatt lehet a legérzékenyebb arcot is megborotválni/ Ptóbadobox 24 fillér ezt is visszatérítem azután tubus vagy doboz vásárlásánál, Nagy tubus 88 fíll., óriási tubus P 2.—, nagy doboz P 1.50, óriási doboz P 3.— m r tás',' w •> mm-"' wmff$0m. • sm l/V, i:'.új i 'aki Í —jtáúteraí fiyöbsfcölérvási í-'i-.t >'«u: tn íí'rtt** tltel kapható ^és akébiitönél, db. holczer vegyész lt.l4ti»zertaraba>. budapest, vi, teréz.köri t 8. szam A Pílmogyororsxág regény* GIS ÉLEK rfe Ruixfc ahányai Elemér. 41 Elek komolyan megsajnálta. — Mivé lett ez az ember, — gondolta — hát megéri ezt egy asszony? — s meleg szánukozást érzett iránta. — Ki hitte volna Mártáról, hogy ilyesmire képes legyen? Olyan másnak lát­szott akkor,' ott a vonatban. Csak ugy sugár­zott belőle az urához való szerelem. És az­tán pár hónap elegendőnek bizonyult, hogy másfelé forduljon. Ejnye, ejnye. — Erőnek erejével azon igyekezett, hogy a doktort más témára fordítsa, hát harctéri tapasztala­tairól kezdett tudakozódni. •— Honnan érkeztél mostan? — kérdezte anélkül, hogy Birkás elbeszélésére bármit is válaszolt volna. A doktor aligha ezt várta, mert elég fur­csán nézett rá, de azért felelt. — Kolomea környékéről. Táboriposta négyszáznégy... — Hogy állunk arrafelé? — No. — És milyen a hangulat? — Mit gondolsz? milyen lehet? Rohadt. — Ugye, máshogyan képzelted tizennégy­ben, mikor a vasuti kocsiban 'édesapámmal beszélgettetek? Akkor nagyon lelkesedtél. Ha jól emlékszem, isteni színjátékot emle­gettél és sajnáltad, hogy még nem lehetsz kint a fronton. Birkás orca elé emelte a tenyerét, mintha emlékei, elől akarna ménekülni. — Hát tudhattam én akkortáit, hogy mi az « háború? Most már tudom. Sajnos. A há­ború a legerkölcstelenebb dolog a világon Legtöbbször az. A háború, egyes ritka kivé­véíclektől eltekintve, amikor egv-cgy nemzet szabadságának védelmében nyul fegyverhez, nem ogvéb. mint bestiális versenyfutás a ha­talomért. Önző, disznó marakodás a kon­cért. Ezért áldoznak fel millió és millió em­beréletet. Védtelen asszonyok s ártatlan gyermekek életét is. Hazug jelszavakkal megvadított tömegeket ugrasztanak egy­másnak és a tömeg engedelmesen szótfogad: öl, gyilkol, rombol és pusztít és aki legkeve­sebbet törődik a tiltó isteni parancsolatok­kal. az a legnagyobb hős. Tel Érted? — egy­re Rangosabban háborgott, hogy o szomszéd asztaloktól néhányan odafigyeltek. — Azt mondják, a harctéren gyilkolni nem biin. Hallod? mit szólsz hozzá? Én állítom, hogy egyik gyilkosság éppen olyan, mint a má­sik. — Nem adok neked mindenben igazat — ellenkezett Elek. — Miért? — Még túlságosan élénkek a frontról Kö­zött benyomásaid. Aztán mint orvosnak, aki az egészség és az élet oltalmazójának neve­lődtél, természetesen más a felfogásod a há­borúról, mint nekünk, katonáknak. Ideges is. vagy. Elkeseredett. Tehát sokszorosan sötét­látó vagy... — Én jól látok s. eleget láttam, hogy vé­leményt nyilváníthassak — vágott vissza Bir­kás. — Tudom a magam bitang sorsát, ame­lyik a béke nyugodt légkörében egészen biz­tosan máskép alakult volna, de részese vol­tam vadidegenek eltaposottságának is. Ho­monnán egy orosz betörés után egy ketté­szelt csecsemő-hullát találtam egyik kapu alatt, macska lakmározott a beleiből.:. Az anyját talán kozákok brutalitása gázolta ba­lálra, mialatt a családfő a csatatéren vereke­dett. És láttam az égett, szúrt, lőtt sebek ez­reit. Mindenik sebesült sirt. A fájdalom le­koppasztotta róluk n hősiességet. A kötöző­helyen már* csak szenvedő emberek voltak. Állati hangon üvöltöttek, saját testüket rág­ták, egy népfölkelő tizedes csuklóján felha­rapta az ereket. Ahánv lépés, annyi borza­lom . . . De minek sorol jam ezeket tovább?... Elek, akinek sok volt már ennyi keserűség, örömmel knoott oz alkalmon. — igazad van. Beszéljünk másról. Birkás rácsapott az asztalra — Rólam beszéljünk, akit testben-Iéfokhen egyformám tönkretett a háború. Mohón ivott. — Háború előtt boldog ember voltom, független, tisztességesen kerestem, délutá­nonként mindig több és több beteg várako­zott az előszobámban, magántanárságra ké­szültem, fiatal, bájos feleségem volt, akitől gyereket akartam ... és máma? Nincsenek, nem lehetnek terveim. A könyveim és mű­szereim ládába csomagolva porosodnak a padláson, pácienseimet más kezeli, ha hirte­len végeszakadna a kntonósdinak, tan éhen is döglenek. A feleségem elhagyott... Mondd, ezek után mégegyszer, hogy fekete szem­üvegen át nézem n világot. Na, mondd. És igy áll — miközben töltött, n bor felét kilo­csolta az asztalterítőre. — IgyűlT — Elek tisz­tában volt vele, hogy Birkás már nincsen messze a teljes lerészegedéstől. Iparkodott is visszatartani, dc hiúba. — Ha te nem iszol, iszom magúm. Bár te is inni fogsz... paran­csolom! Egy-kettői Ex! Fenékig idd ki a po­haradatl — Ezt a dühös borzolódást megir* hirtelen ellágyulás követte. — A bortól ne félj, jóbarát az. Én mondom. Elhiheted. Az­előtt sose ittam, de most szeretem. A boros­pohár az asszonyom. — Bambán vigyorgott. — Hehehe. Jó? Mi? És nem kell neki ruha és kalap és semmi..: csak a hasa legyen tele s az is az enyém, ami benne van. A fi­nom kis itóka ... meg a szép, rózsaszinü kö­dök, minden, amitől el lehet felejteni, bogy mi van odakint és itt belül, — a mellére mutatott — mert azt igazán senki sem tudja, a muszka cár se, Vilmos császár se, senki.:, egvedül, egyesegyedül én tudom. — Elgör­bült a szája és sirni kezdett, mint egy kis­fiú. — Én tudom ... én ... azért... i... iszom ... őfelsége akarta igy ... hát muszáj..: Márta ... Hej, pincéri Pincér... zumrap­nkarta ... Sándor urnák ... Birkásné kellett..: Márta... Hej .pincér! Pincéd .:: zumrap­port.V. laufschritt... te csámpás... kiköt­tetlek .*: hozz... (Folyt. köv.J RTgóuncsi' SIMPLON­cigányprímás veretése | / í \ / r~ | i , —T alatt ax állandó hangú, g a W M a / latos nái zenekor! IX rA Y L-l I r\ L. Budapest I. 6.15: Torna, hanglemezek. 7.20: Étrend, közle­mények. 10: Hirek. 10.20: Egy székely iró utazá­sa Brassóból Pestre 1861-ben. Felolvasás. 10.45; Találkozás Mussolinival. Felolvasás. 11.10: Nem­zetközi vizjelZőszolgálat. 12: Déli harangszó az Egyetemi-templomból, Időjárásjelentés. 12.05: Az Egyetemi Énekkarok éneknégyese. 12.15: Hirek. 13: A rádió szalonzenekara. 13.20: A rádió sza­lonzenekara. 13.20: Pontos időjelzés, időjárás és vízállásjelentés. 14.40: Hirek. 15: Arfolyamhirek, piaci árak, élelmiszerárak. 16.15: Aki megjósolta a XX. század csodáit. Előadás. 16.15: Pontos idő­jelzés, időjárásjelentés, hirek. 17: Angyal Árpád jazz-zenekara játszik. 17.50: „Eszmék és témák az erdélvi irodalomban.'1 Ligeti Ernő előadása. 18 óra 20: Kósn György zongorázik. 18.50: Székely­föld derűje. Előadás. 19.25: Cserkészeink a dzsem­borin. Közvetítés a cserkészek világdzsembori iá­ról a németalföldi Vogelenazongból. 20: Ellák. Tragédia 3 felvonásban. Irta Harsánvi Kálmán. 21.50: Hírek, időjárásjelentés. 22.10: Bura Sándor és cigányzenekara muzsikál. 22.50: Hirek francia és olasz nyelven. 23: Az Operaház tagjaiból ala­kult zenekar. 0.05: Ilirek'. Budapest TT. 18.20: P. Ábrahám Ernő elbeszélése. 18.50: Tul! Ilona gordonkázik zongorakísérettel. 19.25: Vá­rosligeti Hermina Kápolna. Előadás. 20: Táncle­mezc-k. 21: Hirek. Külföld. Berlin. 10.30: Tánczene Görlitzből szoprándalok"­l<al. — Bécs. 8.05: Strauss Bichárd-hangversenv Salzburgból. Bécsi filharmonikusok Knannert­lnir.Hi vezényletével. 9.45: Tánczene. — Frankfurt. 4: Daloló, muzsikáló Frankfurt — dalos-zenés evvbeállitás. — Milánó. 7: Vegyes zene. 9: Strauss János: Bécsi vér. háromfclvonásos onerett. Utá­na tánczene 11.50-ig. — Pozsony. 6: Magvar mű­sor. _ B óm a. 7 31- Hire'-' magyarul. 9: Csondör­zt m-kar. 10.25: Karének. Utána 11.50-ig tánczene* Dőczv rnrci flpv hl" FOTELÁGY sípHon> rekriyiie uiw foiei DQczy Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents