Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)

1937-08-01 / 174. szám

Vasárnap, 1937 augusztus I* DÉLMAGYARORSZÁG 5 a Délmagyarország kiadóhivatalában (Aradi-ucca) a szinház nappali pénztárában « és a Dóm-téri pénztáraknál kaphatók. Vasárnap egész nap Jegyváltás! iwmmffanmmaaamaaamaaffarmffflnmmnilfmmnrtflmmimnhmmfmfmnmbmmmnmt bsmtfmmaammammammmmlvmfmmmmmmmimma Y E Ka szabadtérielőadásokra „Emlékezzünk Klebelsberg Kunóra..." Dr. Pólfy József polgármester megnyitó beszéde a Dóm-téren (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Szombaton este kezdődött meg ünnepélyes külsőségek között és csaknem zsúfolt tribün előtt a szegedi szabadtéri játékok idei játékciklusa Az ember tragédiája előadásával. Néhány perccel nyolc óra előtt a hatalmas színpad két szólén kandeláberek gyulladtak fel, majd két díszruhás hajdú állt feszes vigyázzállásba merevedve a lobogó kandeláberek mögé. Dr. Pálfy József polgármester lépett ezután a szinpad közepére és megnyitó beszédet tartott, amelynek végeztével a háttérfüggönyön meg ele it az angyalos, koronás magyar címer hatalmas vetített képe, a hátérben nődig felzengett a Himnusz. \ polgármester beszédében ezeket mondotta: — Ez évben hatodszor gyúlnak ünnepi fé• övek a szegedi Dóm-tér árkádsorai előtt, hogy világítsanak a sötét magyar éjszakába es idevonzzák az emberek ezreit, mint a napsugár a pillangók raját. Ünnepi fény ez, de nem hivalgó, nem léha szóiakozások fénye. hanem a nemzeti kuitura józan, tiszta világa, amelynél látunk és láttatunk, ahogyan a sorsközösségben, mint egyetlen csa-» Iád, a jelen fájdalmában és iobb jövő reményében egybeforradunk. — Mielőtt a fénykárpit rebben és kezdődnék az előadás, hálás kegyelettel emlékezünk Klebelsberg Kunó grófról, Szeged nagy pártfogójáról, atyai barátjáról, aki itt piheni örök álmát élete legszebb alkotásának színhelyén, emléke és szelleme e város szivében, lelkében élve, irányítja ma is Szeged kuiturszellemét. Klebelsberg nem Szegednek, hanem az országnak építtette ezt a grandiózus színpadot. Mi csak végrendeletének végrehajtói vagyunk, amikor az ő elgondolása és akarata szerint egy évben egyszer találkozóra hívjuk ide az ország minden részéből magyar testvéreinket, hogy áldozzunk a nemzeti kuitura oltárán, hogy hitet, erőt, önbizalmat merítsünk egymás tekintetéből, kézfogásából, a magunk erejének mérlegeléséből. És akik megtisztelik látogatásukkal a szegedi szabadtéri játékokat, azzal a tudattal foglalják el helyüket, hogy mindnyájunk tulajdonát, az ország szin/mádt látják maguk előtt és megjelenésükkel nem lokális üzleti vállalkozást támogatnak, hanem, ahogy Hóman Bálint Svájci órát, karórát aranyal, ezüstöt, brilliáns és gyémánt ékszert, evőeszközt és nászajándékot A LEGOLCSÓBBAN VASAROLHAT Tóth órásnál, Szeged, Kárász-u. 13. T»rt arany it aiüW b.v4lli.. Eli.m.rt jó 4k»arjavit4m0lialy. kultuszminiszter ur klasszikusan megállapította: nemzeti érdeket, szolgálnak. — Ezek a fények, amelyek a csillagos nyári éjszakában felragyogva bevilágítják a magyar kuitura egét, mai önvédelmi harcunk legerősebb fegyverének, a kuitura rozsdát nem fogó acéljának villanásai. Jelentik azt a divinális erőt, az ezeréves nemzett kultúra olthatatlan fényét, amit sem az idők múlása, sem a romok halmaza el nem homályosíthat soha. Jeleneik azt a darabka' kék eget, mely derűsen, biztatóan nyílik meg felettünk oly régen sötét, vigasztalanul terhes felhők között. És az ünnepi játékok befejezéséül felhangzó éjféli harangszó nem gyászt, hanem a feltámadás hitét hirdeti mindeneknek, akik hallják a kuitura szavát, közel s távol látják a fényt, amely mint égi jel, a Dóm tornyaiból, a kettős kereszt silhuettjével felragyog. — Amikor a sz. Kir. város közönsége és hatósága nevében mély tisztelettel köszöntöm a megjelenteket, közönséget és művészeket és magyar testvéri szeretettel hívom a távollevőket, az idei szabadtéri játékpk sorozatát ünnepélyesen megnyitom és azt kívánom, hogy becsületes magyar munkánk sikere a lelkek épülésére és az ország javára legyen.