Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)

1937-08-26 / 194. szám

4 délmagyarorszag Csütörtök, 1937 augusztus 26. len, mintha nz alispán távozását követelők az au­tonómia ellenségei lennének, G o r c s a l'éler • » • a varmegye nyugalma és békessége okából azt az inditványt telte, hogy egy év he­lyett hat hónapra tartsák vissza az alispánt. H. Szabó Imre szerint azok az erők és egyének, akik Tarnay alispánt nyugdíjba küldik, eddigi sze­replésükben beigazolták, hogy szembcnállnak a vármegyék történelmi jogaival s a nyugdíjazás kérdésének ez a legnugyobb veszedelme. Kinos feltűnést kellett Nagy Ernő felszólalása, aki felrótta, hogy az alispán nem juttatott be a bi­zottságokba kisgazda elemeket, viszont „akárhon­nan szakadt ide valami niiivészféle, nnnak a szá­mára mindig nyújtott támogatást..." T a m a s y András koi niánypárti szónok zárta be a felszólalások sorát, meglehetős disszonáns hangulatot keltett felszólalásával, amelyben az ellenzéket az alispán melletti kiállásban „politi­kai pecsenyesütéssel" vádolta. Negyed kettőkor rendelte el a főispán a nyilt szavazást, amelynek eredményeként a kisgyűlés! javaslat 135 szavazatot kapott, az ellenzéki indítvány 32 sza­vazatával szemben. A szavazás eredményét hideg csendben hirdet­te ki a főispán, egyetlen éljen nem hangzott fel. A közgyűlés ezután gyors tempóban tárgyalta le, a további nyugdíjazási javaslatokat. A közgyű­lés végén K á s z o n y i főispán bejelentette, hogy a nyugdíjba küldött alispán érdemeit külön köz­gyűlésen kívánja méltatni a határozat miniszteri jóváhagyása után. Az ipartestölel uf vezeíősege az Iparosbéke helyreállításáért Az elnökség Pálly polgármesternél (A Délinagvarország munkatársától.) A sze­gedi ipartestület újonnan megválasztott el­nöksége, amely nyolchónapi intervallum után most vette át a testület vezetését, Rainer Ferenc elnök vezetésével szerdán délben kül­döttségileg jelent meg dr. Pálfy József pol­gármesternél. A küldöttség hivatalosan is bejelentette a polgármesternek, hogy az uj elnökség elfog­lalta tisztségét és elsősorban a szegedi iparos­béke megteremtésén kiván munkálkodni. Eh­hez a munkához a polgármester támogatását kéri, mert elsőrendű városi érdeknek tartja, hogy végre annyi harc után helyreálljon az iparosliéke. A polgármester hosszabb beszédben válaszolt a küldöttségnek. Kifejezést adott annak a re­ményének, hogy a választásokkal végre lezá­I rultak az iparosság körében duló harcok és megkezdődik végre a békés munka. — A legutóbb tartott választás eredményé­ben most már meg kell nyugodnia mindenki­nek — mondotta a polgármester —, mert az ipartestületben tömörült kisiparosság a vá­lasztást a legalkotmányosabb formák között tartotta meg. Hivatkozott a polgármester azok­ra a kapcsolatokra, amelyek Szeged iparossá­ga és közte keletkeztek még abban az időben, amikor jegyzője volt az ipartestületnek. Akkor ismerte meg alaposabban Szeged iparostársa­dalmát és akkor tanulta meg tisztelni és be­csülni ezt az értékes munkát végző réteget, amelynek olvan sokat köszönhet a város. Az akkor keletkezett baráti kapcsolatok fennáll­nak ma is, éppen ezérE Szeged iparossága min­denkor számithat megértő támogatására, A voll vásárhelyi főispáni lilkár sajtópere A szegedi törvényszék közérdekből elrendelte a részletes bizonyítási (A Dclmagyarország munkatársától.) Érde­kes sajtópert tárgyalt szerdán a szegedi tör­1 én y szék M o 1 n á r-tanácsa. Karácsonyi Ferenc 47 esztendős vásárhelyi ácsmester, tör­vényhalósági bizottsági tag volt a vádlott,"aki ellen dr. Gidófalvy Pál vásárhelyi tb. ta­nácsnok sérelmére elkövetett sajtó utján elkö­vetett rágalmazás cimén indult eljárás. Kará­csonyi a mult év augusztusában a „Nagy Ma­gyar Alföld" cimü lapban cikket tett közzé a " öyetke^ő címmel: „Hová lett 700.000 pengő", cikkben többek között a következőket irta: „Gidófalvy jól beleélte magát a hatalmi kör­be. Voltak idők. amikor ezt a hatalmat olvan módon gyakorolta, anii már nemcsak a jóiz­lesbe ütközött bele..." A szerdai főtárgyaláson a vádlott elis­Tnerte, hogy a cikket ő irta —. ki­jelentette, hogy igazat irt és vállal<a állításai igazolását. Elmondotta, hogy a mult év nya­rán az egyik lapban megjelentek ezek a vádak Gidófalvy elle.n. azonban Gidófalvy erre a cikkre nem válaszolt, nem nyilatkozott, nem cáfolt. Több hét elmultával azután ő beadvány­ával fordult az iigvben a polgármesterhez es kérte Gidófalvy ellen a vizsgálat lefolytatá­sát. Dr. Gidófalvy Pál hozzájárult a való­ság bizonyításának rendeléséhez. Dr. V a ­lent íny Ágoston, Karácsonví védőié ter­iesztctfe elő a részletes hizonvitási inditványt. Közérdekből kérte a valódiság bizonyításának elrendelését a köztisz'visolői tekintély és tisz­tesség megóvása érdekében. A bíróság közérdekből helyt adott a kére­lemnek és a tárgyalást elnapolta. A legközeleb­bi tárgyalásra számos tanút idéznek meg, köz­tük dr. Endrey polgármestert is, azonkívül iratokat szereznek be. Sorozatos csalási per a Kimozdított földbérlő fizetőképessége körül '(A Délmagyarorszdg munkatársától) X szegedi törvényszéken dr. Molnár István törvényszéki biró szerdán vonta felelősségre Bartosievlts Imre földbéiiőt és feleségét folytatólagosan elkö­vetett csalás büntette és kétrendbeli csalás vétsé­ge cimén. Bartosievitsék két évvel ezelőtt kö­vették el a csalásokat. 1935 szeptemberében bér­bevettek Vásráhelyen Tompái Frrencnétől 150 hold főidet, de mivel a bérletet fizetni nem tud­ták, novemberben kitették őket onnan. Akkor Szegedre utaztak háromhónapos beteg gyerme­kükkel együtt. A vádirat szerint Ruzics Margit kaluposnfitől különböző fondorlatokkal 450 pen­gőt csaltak ki. Ruzics Margitnak azt állították, hogy Pallavicini őrgróftól 200 holdat vesznek bél­be, hogy az asszony gazdag szüleitől rövidesen 40 hold főidet kap és hogy a pénzre tulajdonké­pen azért van szükségük, hogy a megszorult Tom­painén segítsenek. A beteg gyermeküket szana­tóriumban, orvossal kezeltették. A gyerek meg­halt, a költségeket csak részben fizették ki, ho­lott az orvos előtt fizetőképeseknek tüntették fel magukat. A szerdai főtárgyaláson mindketten tagadták bűnösségüket. Elmondották, hogy rossz helyzet­ben voltak ugyan, de reményük volt arra, bogy rövidesen pénzt kapnak, A Pallavicini-féle bérle­tet megszerezték volna, ugy ahogy állították, de az őrgróf nem járult hozzá a bérbeadáshoz. Az asszony is várta szüleitől a földet, de a sző­lők meggondolták magukat és nem osztották fel a vagyont, ahogy eleinte akarták. Különben sem fondorlattal ejtették tévedésbe Ruzics Máriát — Vallották —, aki szerintük tudta, hogy nehéz hely­zetben vannak. Az orvosok előtt sem mondottak' máat, mint hogy földbérlettel foglalkoznak. A biróság egy sereg tanút hallgatott ki. Az orvosok kijelentették, hogy nem kívánják a há­zaspár megbüntetését. A többi tanú különböző­képen vallott. Elmondották, hogy Bartosievitsék' sokszor emlegettek bizonyos pénzeket, amelyeket meg kell kapniok, holott nem volt követelésük attól, akit adósként mondottak. A bérletből, ami­kor magukat bérlőknek mondották, már régen kikerültek, illetve utódjuk csak szivességből tar­totta őket ott egy darabig, hogy ne kerüljenek az uccára. Dr. Burger Bóla vódö indítványára a biróság ujabb tanuk kihallgatása végett a tárgyalást el­napolta. Az ujabb tanukkal a vádlottak azt ki­vájnák bizonyítani, hogy a kölcsönök felvétele idején nem voltak reménytelen helyzetben és jog­gal állították magukat fizetőképesnek?. BUTORHITEL kedvező részletfizetésre. EvvszorO és Qnom bútorokat olcsón és felelősség KIR|fS|C7l mHasz,alos MT mellett készit ** M**M' Kn-sn'h l. g-nt 5. flz első magyar selvem­kendő és rengeteg törté­nelmi ereklye az Országos Kézművesipari Kiállítás remekei között K szeptember 2-án megnyíló őszi Lakberende­zési és Háztartási Vásárt, valamint az azzal kap­csolatos Országos Kézművesipari Kiállítást éjjel­nappal épitik a budapesti Városliget Iparcsar- . nokában és annak környékén. Figyelemreméltó érdekességgel oldották meg az egyes kézműipari szakmák ininél parádésabb elhelyezésének nehéz problémáját. Minden egyes szakma egy reprezentatív dísztérről nyiló uccát kapott az Iparcsarnok óriási kupolája alatt. Min­den ucca elején valóságos muzeumot talál az érdeklődő, a vonatkozó szakma csodálatos szépsé­gű muzeumát. Kezdődik például a szövők és ta­kácsok uccája, az első magyar selyemkcndóvel, amelyet Baross Gábor kapott annakidején készí­tőinek örököseitől. A vésnökök uccája azzal a réz­duccal indul, amellyel a kétpengős Kossuth­bankót nyomták. A lakatosok' uccájának elején ott világit a vasból cizellált könyvalaku kéziíámpás, amelyet Batthyány Lajos kivégzésénél használtak. A versenyen elfogulatlan szakértő bizottság álla­pítja meg 19 napig tartó gondos és telkiismere­tes munkával, hogy az egyes szakmákban kik állították ki, helyesebben, kik készítették a leg­remekebb tárgyakat. A győztesek közül az elsd az ország Aranykoszorus, a második' pedig az ország Ezüstkoszorus mesteri cimét kapja és használhatja természetesen reklám- és propa­gandacélokra is hosszu öt esztendeig. Augusztus 30-tól kezdve mindenki féláron utazhat fel a kiállítás megtekintésére, ahová leg­később szeptember 20-án délig kell megérkeznie. Visszafelé a féűáru utazási kedvezmény szeptem­ber 2-től 23-ig érvényes. Az utazási igazolványok árusítását nicg o hét yegén országszerte meg-, kezdik.

Next

/
Thumbnails
Contents