Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-08 / 152. szám

* PÉLMAGYARORSZÁG csütörtöjc^^ Kedvezmény lapunk t. olvasóinak 1 budapest, vii., Rákóczidul 18. szám. Telefon: 1-348-81. L 1 f 1 dlftalan Ezen szelvény felmutatása ellenében művészi Jk Mf fényképek 40x50 1 / p cm életnagyságú bármely bek Old öli fénykép ulán Igazolvány -v. utlevélíényképek drb. 13x18 cm „ nagy- kablneMényképek drb D1SKAV név g a r a n 1 & I j a, bogy Jól sikerült munkát kap Minden nagyobb érdekes eseménynél, esküvőnél h I v | u k DISKAY foló riport vállalatát 40 fillér 1-98 fillér horraktár befektetéséhez kell, de a beraktárorandó borok felvásárlásához nagyobb oénzre lesz szükség. A borközraklárral a hordóhiányon akarnak segíteni, a másik fontos cél, hogy st borraktár ügyéhen interveniáljon a kormánvnál és ma M a r sc h a 11 földművelésügyi dlamlitkárlól levelet kapott, aki a következőkel írja: „Értesitlck, hogy interveniálásodra a szegedi borközraiktúr befogadóképességét 5000 iieklólilerröl 10.000 hektoliterre emeli fel a kormúnv". Dr. Tóth Béla polgármesterhelyettes köszönetet mondott Shvoy képviselőnek eredményes közbenjárásáért. A zárszó jogán még dr. Dettre János szólalt fel, örömmel •> ^szi tudomásul a bejelenlést a borraktár kibösttés'ről. Sh vov Kálmán ezután azl kérte, hogy egyenlő feltételek esetén szeged' sállalkozó kapjon megbízást a közraktár felépítésére és a munkánál szegedi munkásokat alkalmazzanak. A közgyűlés ezután névszerinti szavazással elfogadta a kisgyűlés előterjesztését a borközraktár ügyéhen. A közraktár vita után hozzájárult a közgyűlés ahhoz, hogy a tűzoltóság szerrezetérői uj szabályrendeletet készítenek és fcleniljék a tűzoltóság létszámát. Kisebb vita következett az ebtartásf szabályrendelet ügyében. Dr. Beretzk Péler és dr. Széli Gyula felszólalása után a szabályrendelettervezelet elfogadták. Hozzájárult a törtem-hatósági bizottság ahhoz is, hogv ianuárlól tiz százalékkal mérsékeljek a hidvámokal. i A steféniai varrom kérdéséről tárgyalt ezután a közgyűlés. 'A kisgvülés javaslata az volt. hogv novembertől kezdve a múzeum részére ad ják át a várromot. Dr. Beretzk Péter és dr. Thuróczv Mihály felszólalása után ismertették C s a 1 á n v Dezső múzeumigazgató véleményét. A muzeutn értékes kőanyagát az igazgató szerint ott el lehelne helyezni, de az állandó őrzése sokba kerülne. tetemes költséget igényelne az átalakítás is. Dr. Thuróczv Mihály azt kérte, hogy a költségek ismereta után határozzon a város a várrom igénybevételéről. Dr. Detlre János kifejtette, hogv néhai Móra Ferenc nem tartotta célszerűnek a várrom igénybevételét a kőanyag kiállítására. Kéitc, hagviák meg a tisztviselőket továbbra is a vár helyiségeiben és az ügyel vegyék le a közgvülés naptrendjéről. Dr. Eisner Manó elmondta, hogy a múzeumi bizottságban alaposan megvizsgálták a kérdést és célszerűnek találták a vármaradványt a k ' nvag elhelyezésére. A múzeumigazgató szerinte nem tehette meg függetlenül a nyilatkozatát. A muzeum személyzetével el lehet látni az ellenőrzést, tehát nagyobb költségekről nem lehet szó. P i c k Jenő szerint idegenforgalmi szempontból nagv vonzerőt gyakorolna a várrommal való megoldás. A néprajzi anyag elhelyezése véeelt is szükséges volna, ha a kőnnvnent elhelyeznék a múzeumról é- a tisztviselők számára máshol jelölnének ki helyet. Dr Thuróczy Mihály visszautasította azt 0 feltevést, mintha a városi tisztviselők egyesülete eliárt volna a muzeum igazgatónál és őt befolyásolta volna arra, liogvan legve meg az ismertetett véleményét. A döntés elhalasztását iavasolla. V közeviílés többsége végül is a kisgyűlés előterjesztését fogadia el. A Fodor-leien egvik uceá iának elzárásáról Tárevaltak ezután. Ezen a részen többen építkezni akarnak és az építkezés által lezárnák ez uccát. Vitéz dr. Shvoy Kálmán javasolta, hogv erv bizottság a heh-srinen vizsgálja meg a kérdést és szeptemberben foglalkozzan a 1 •<"zgvülés a dologgal. Dr. V i n k I e r Elemér az ucca lezárását kívánta. A közgyűlés végül :s igy határozott. Dr. T\ a to" n T«tynn tanácsnok Ismertette ezután azt a beadványt, amely az ismeretes szegedi íílmgyáralapiíásra conalkozik. A kisgyűlés lavaslata az volt, imgvha 07 abniták hiteltérdemlöen igazol iák, bogv n félmilliós alaptőkét befizették, akkor rendelkezésükre bocsátja a város az ötholdas területet és feléniti a filmstúdiót 20-30.001) pengős költséggel. A közgyűlés a javaslatot egv haiigulag elfogadta. A gedói villamosvonal meghosszabbításáról ?ár aR ezután a törvényhatósági bízott o:. Á Szegedi Közúti Vaspálya Kt. a vonal kiépítésének ujabb elhalasztását kérte. A kis.cvülcs előterjesztése az volt, hogy hozzájárul a vonal kiépilésénck egy évvel való elhalasztásához, de erre az időre autóbuszjáratokat állilson be a villamostársaság a forgalom lebonyolítására szakasz jegyekkel. Dr. G r ü n e r István 'smertette a gedói vonal ügyében folytatott többesztendei küzdelmet. Már 1930-ban kérte a környék lakossága a vonal kiépítését és ilyen értelemben határozott a közgyűlés, többször is. A legvégső terminus a vonal megépítésére 1937. április elseje volt, de ezt sem tartotta be a vállalat, amely most ujabb egy évvel való halasztást kér. Azt kérte, hogy kötelezze a közgyűlés a vállalatot a vonal azonnali kiépítésére. Franki Antal hasonló értelemben szólalt fel, de az autóbuszjárat beállítását az adott körülmények között megfelelőnek tartja. Javaslatot tett a telepi körforgalom megvalósítására ts. D á n i János lehetetlennek tart ja. hogy folytonosan elhalasztják a gedói vonal meghoszszabbitását, kérte, hogy szorítsák rá a vállalatot a szerződés tel jesitésére. Reich Miklós kifogásolta a villamosszakasz jegyek drágaságát és a beosztást is. Kérfe, kötelezzék a vállalatot a vonal azonnali kiépítésére. A közgyűlés igy határozott. Dr. K c m e n e s v Tibor tanácsnok ismertette az fnségmunka-programof. Balogh Péter kérte, hogy az iparos vonatkozása munkálatokat rászoruló szakiparosokkal végeztesse a város és az ilyen munkákat vegvék ki az Inségmunkaprogramhól. Bei eh Miklós iavasolta, hogv esak 10 százalékot fordítsanak anyagbeszerzésre az ioségmunkákra előirányzott összegből. Kiss Bálint a Lerbner-tér megfelelő feltöltését javasolta. Papp József p tanvai inségmunkák felkarolását kérte. A közgyűlés a tervezetei elfogadta. Több kisebb ügy letárgyalása után rátértek az Interpellációkra. Dr. Emyei István a szabadtéri Játékok költségeiről interpellálta nieg a polgármestert. Az interpelláció azt mondotta, hogv- a „Törvényhozók Lapja" legutóbbi számában a mult évi szabadiéri játékok 50.000 pengős deficitjéről irt és szóvátette azt, bogy Janovics Jenő 10.000 pengős honoráriumot kanolt, ezenkívül még más tény. állásokat is tartalmazott a cikk. Az interffllációra dr. Tóih Béla polgármesterhelyettes válaszolt. A váro<? hatósága n lapnak helyreigazítást küldött. Az elszámolás szerint nem ötvenezer pengő, hanem csupán 3721 pengő volt a ráfizetés, amely megtérül, ha a kultuszminlsz. ter kiutalja a kilátásba helyezett segélvt. Janovics Jenő 1726 pengőt kapott készkiadásaira. A válas*t tudomásul vette a közgyűlés. Dr. Hunyadi János a szabadtéri játékok cjö. hWosifoV/ro/ interpellált. Kifogásolta, hogy a többi biztosítóintézet kikapcsolásával, eay intézette'. kötött biztosítást a város és ezáltal kár érte n várost. A polgármesteri válasz szerint a biztosításra két intézet adott be ajánlatot és a biztosítás dija olcsóbb volt, mini tavaly. Nem áll. bogy 07pr pengőt meg lehetett volna takarl. tani, ha más társaságnak adják oda a b'ziosu tágt. A választ a közgyűlés tudomásul vette. Schmidl József amiatt interpellált, hogy n városi pari fürdőnél ünnepnanokon vizhidn" k"tt lenni a SzUE-medence töltései miatt. A noT. gármc-Mer válaszában közölte, hogy intézkedj a strandfürdői vízhiányok megszüntetése érdeké, ben. Az indítványok tárgyalást következett ezután. Dr. Bevetek Péter a muzeuiu államsegélvének felemelése ügyében beadott indítványát a polgármesternek adta ki a közgyűlés- Dr. Beretzk másik indítványa arról szólt, hogy a lőgyakor. latok folytán károsult gazdákat kártalanítsák. Ezt az indítványt a polgármesternek adta kl a közgyűlés. Csűrik János azt javasolta, hogy a közüzemi alkalmazottak fizetését 20 százalékkal emelje fel a város. Az indítványt szakbizottság elé utalták. Szabó Imre a Pásztor-, Füzes, és Paprika-uccák éj a Ilattyas-sOr rendezését javasolta. Kiadták az indítványt a polgármesternek. Kiss Bálint több havibéres fizetésétiek felemelését kérte, a közgyűlés néni teljesíti az indítványt, mert a; illetők létszámfelettiek. A közgyűlés este 8 órakor ért véget. A városi tisztviselők, a muzeum és a várrom (A szegedi törvényhatóság egyik ismert tagjától kaptuk az alábbi so, rokat, aki nagy tájékozottsággal szokott hozzászólni az aktuális kulturális cs gazdasági kérdésekhez.) Évek óta húzódik a Stefániái várromnak muzeum céljaira való átengedésének kérdcse, holott a közgyűlés már ismételten döntött a kérdésben, a muzeum-bizottság is egyhangúlag állást foglalt a várromnak lapidárium céljaira való átengedése mellett. A közgyűlési tagok legnagyobb meglepetésére Szeged város Tisztviselőinek Egyesülete minden közlörvénvhatósági bizottsági taghoz körlevelet intézett, amelyben arra kéri fel őket, hogy a közgyűlés határozatának ne szerezzenek érvényt, mert a helyiség dqjios, muzeum céljaira hasznavehetetlen és a jelenlegi múzeumigazgató is ismételten kiielenlette, hogv a várrom nedves, dohos, sötét, kicsiny befogadóképességű és semmiféle muzeális célra fel nem használható. Le kívánom szögezni azt, hogy a körlevél ezen kitétele téves és félrevezető. A jelenlegi igazgató és a muzeumi-bizottság egyhangúlag megállapította, hogv a várrom romlandó papír. fa. szénanyagok elhelyezésére valóban nem alkalmas, Á lapidáriunn a, tehát kőanyag kiállítására kiválóan megfelel. A muzeum szempont iából azérí van ennek súlyos ielentőségc. mert a nénraM anvagok pusztulásra vannak itélve mai állapotukban, mert ládákban dohosodnak, csak azért, mert a régi kőemlékek töltik meg a helyiségeket és nincs lehetőség arra, hogv a nagyérjékü és pótolhatatlan kincset képviselő néprajzi tárgyak elhelyezhetők legyenek. Á múzeumi-bizottságnak az az elgondolása, hogv a várromban a régi templomból és korai időkből származó kőemlékeket helyezzék el. ezáltal a múzeumban sok helv szabadul fel és az egész város örömére, a népre ízi emlékek szekrényekbe kerülhetnek és láthatókká válnak. A másik mroállapilasom nz. Hogyh'a éve hlria az egvpcület a várromot és használia, akkor nom lehet az sem nedves, sem dohos, sem sötét! \ körlevél tehát, eroelvef a város tisztviselői intéztek a törvényhatósági b'-mttsági tagokhoz, nyilvánvalóan ellenmondó. Megértéssel fogadom a tisztviselők ama kérelmét, hogv a sáros bocsásson rendelkezésükre pienfeleló helyiséget. de a történelmi emlékekben oly sregénv Széped városnak fontsabb érdeke az, bogv a várrom vé"re az idegenforgalom céli»ír« en9edte«séi. át. hiszen váro«unk javát lobban szolgáljuk ezzel, ha ezt végre a lapidárium céljaira átadjuk.