Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-07 / 151. szám

*> ac.wxdom DÉLMÁGYASORSZÁG Szerda, 1937. Julius 7: közönségének figyelmét arra a körülményre, hojry a tarvai közigazgatás kiépítése előreláthatólag ^nyagi áldozatokkal jár és ezenkívül a kirendeltségek helyes megszervezése és azoknak a közigazgatási rendszerbe való beillesztése, feladatkörüknek megjelölése alapos áttanulmányozást és megfontolást igényel." f!« a fi£»yelmcztetés nyilván a közgyűlés tagjainak szól. Eddig az volt a hiba, hogy tul óvatosan és körültekintő lassúsággal mérlegelték a tanyafejlesztés lehetőségejt. Ezért volt a sok miniszteri sürgetés. Most a belügyminiszter akasztja meg a határozat végrehajtását azzal a tanáccsal: Lassan, óvatosan. Azt olvassuk tovább a leiratban: „Megjegyzem, liogy a kirendeltség (megbízott tisztviselő) hatásköre csak olyan ügyekre, intézkedésekre terjed ki, amely ügyekben az intézkedés jogkörét a megbibizott tisztviselő, mint T-sö fokú eljáró közigazgatási (rendészeti) hatóság körébe lehet utalni. Természetesen a polgármester hatáskörébe tartozó ügyek intézésével csak az 1929:XXX. t. c. előirt teltételek fennforgása esetén bizható meg. Ezcrt a közgyűlési határozajtban foglaltak csupán elvileg vehetők figyele,mbe. a kérdés értelmi rendezésére azonban csak a teljes kidolgozásuk után lehetnek alkalmasak. Felhívom tehát a város közönségét, hogy a külterületi igazgatás kérdését újból vegye tárgyalás alá, állapítsa meg a rendezés tervét, feltüntetve a szükséges létszámot és a rendezéssel járó terveket, valamint azok fedezetét és az e tárgyban hozandó határozatot elbírálás végett hozzám terjessze fel." A minis/.ter megbízásából J a n d a min. tanácsos. Könnyű volna a szépen csoportosított tanácsokkal szembeállítani vitéz Kozma Miklés belügyminiszternek „A tanyai közigazgatás rendezése" cimü 1957ben megjelent terjedelmes tanulmányát, amelyben Benísch Artúr tanügyi főtanár nf tollából részletes kimutatást olvashatunk" A tanyakérdés rendezésének pénzügyi vonatkozásni"-ról. Feltételezzük, hogy ezt az alapos forrásmunkát a belügyi kormány leiratainak fogalmazói is ismerik. Itt csak egyetlen tény kívánkozik felemlitésre: Kecskemét városa L a k y telek c. tanyai körzetében tökéletesítette a közigazgatást. A város közgyűlési határozatát a belügyminiszter 66147—1932. B. M. sz. rendeletével már ezelőtt 5 esztendővel jóváhagyta. A szegedi közgyűlési határozat Odysseiája nem jelent kevesebbet, minthogy esztendők" sorára rögződik az az állapot, amit bizonyos túlzással talán a Viharsarok cimü könyv énekelt meg. Átokháza, Csórva, KirályKalom magyarjai egy-egy 6 pengős családi perlekedést ügyben háromszor 70 km.-nyi utat kénytelenek megtenni. Egv-egy cselédkönyvért a leányzónak szüleivel együtt kell 70 km. utat tenr.i. Az elmúlt esztendőben egy kihágási ügyben 30 tanút idéztek be az 50 km.-nyire fekvő Csengeléről Szegedre. A szegénységi bizonyiívanvra normális körülmények között 4 hétig kell várni. Nem fér ide s sok panasz. amely a közigazgatás túlzott centralizációja nyomán fakad. Nem árulunk el titkokaf a belügyminiszter Számára, ha felemlítjük, hogy a Szegeden működő két tanyaközpont közigazgatását nem kell átszervezni. Felsötanván I89T óta, Alsóközponton 1893 óta működik « kirendeltség. Itt vannak a tisztviselők és nem Ingyen vannak itt. Jogi képzettségük is van, csak hatáskörük nincs. Az átszervezés itt csak formalitás kérdése. A pénzügvl terhek viseléséről már történt gondoskodás. Ezért állunk értetlenül a belügyminiszter intézkedése előtt. A belügyminisztériumnak sok ügyosztálya van. Janda min. sos a H. emeleten figyeli a városi törvény hatóságok életét s ő fékezi az auton 'n . vhí túlfűtött lelkesedessel óhajtja tökéletesíteni * kerületi közigazgatás. Benísch Artúr, a belügybe rendelt tanügyi főtanácsos ellenben a Közigazgatásracionalizálási Bizottság keretén belül gyorsított tevékenységre serkenti a városokat és az V. emeleten szövegezi a belügyi kormány terveit. Kár, hogy ez a két ügyosztály olyan távol van egymástól s Szegeden keresztül levelezik meg néha ellentétes elgondolásukat. A törvényhatóságok autonómiája felett törvény őrködik. S a belügyi kormány ezt tiszteletben tartja. A' város akaratnyilvánítása nélkül nem nyul a tanyai közigazgatáshoz, sőt sürgős intézkedésre- serkenti, mondhatnók kényszeríti a miniszteri tekintély teljes súlyának latbavetésével. De a közgyűlési határozatot idegen emeletre küldi ujabb* megfontolás végett s ott születnek a jó tanácsok, amelyek nincsenek ugyan elvi ellentétben a miniszter intenciójával, csak éppen kissé (fél esztendővel) elodázzák azok végrehajtását. A közigazgatás aktáinak ilyen hosszú útvesztője felett egyszerű tanyai észjárással — csak csodálkozni tudunk. Dr. B. I. a tökéletes kerékpár köpeny Kétféle.kivitelen kapható. Forduljon műszerészéhez, aki az Önnek megfelelőt ajánlja. Kinevezések Butin pest, julius 6. A vallás, és közoktatásügyi miniszter előterjesztésere a kormányzó dr. Antalfia Autal és dr. Fülei Szántó Eudre miniszteri tanácsosi cimmel felruházott miniszteri osztálytanácsost, miniszteri tanácsossá nevezte ki, dr. vitéz Terbócz Miklós miniszteri osztálytanácsosnak, a miniszteri tanácsosi címet adományozta, Kiss Ferencet, a Nemzeti Szinház tagját, a Színművészeti Akadémia tanárát, az Akadémia igazgatójává a VI. fizetési osztályba, dr. Galamb Sándor polgári iskolai tanárképző főiskolai tanárnak, a Színművészeti Akadémia rendes tanárának a VI. fizetési osztályban való meghagyása melleit az igazgatói cimet adományozta, a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen dr. Várad i Imrét, az olasz nyelv és irodalmi tanszék nyilvános rendkívüli tanárát, egyetemi nyilvános rendes tanárrá, dr. Banncr Jánost, a szegcdi tudományegyetemi rendkívüli tanári cimmel felruházott egyetemi magántanár adjunktust az üresedésben levő régiségtudományi tanszékre egyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá, dr. Takács Lajosnak, a szegedi Klauzál Gábor gimnázium rendes tanárának, a gimnáziumi igazgatói cimet adományozta, Kövessy Jenő katolikus tanítóképző intézeti rendes tanárt a VI. fizetési osztály 111. fokozatának megfelelő X. fizetési fokozatba előléptette, Lulay Mihály és Hajtay Etelka szegedi III. kerületi állami polgári leányiskolái tanárokat a VI. fizetési osztályba, Szűcs József szegedi állami ipariskolai oktató-művezetőnek a IX. fizetési osztály jellegét és az ipariskolai oktató főművezetői cimet adományozta, dr. Nagy Gézát, ideiglenes minőségű tanügyi fogalmazó gyakornokká, dr. K o 1 Erzsébet tudományegyetemi magántanár adjunktust a matematikai és természettudományi karon VIII. fizetési osztályú intézeti tanárrá, dr. Bogn á r Dezső egyetemi könyvtári gyakornokot egyetemi könyvtári segédörréi az állami rendszerű X. fizetési osztályba előléptette, Rostás Elemér egyetemi főmérnököt, a szegedi Ferenc József tudományegyetem gazdasági hivatalának megbízott igazgatóját a József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetemhez gazdasági hivatali igazgatóvá, Gallé László, szegedi állami Klauzál Gábor gimnáziumi, Orbók Aladár, Klauzál Gábor gimnáziumi helyettes tanárt az állami gimnáziumi tanárok létszámába rendes tanárrá kineveztedr. Juhász László szegedi Horthy kollégiumi szolgálatban levő óraadó helyettes tanárt helyettes tanárrá, Kovács B u n a Jánosné Buda Erzsébet szegedi állami polgári iskolai tanárképző főiskola gyakorló iskolájához szakvezetői tanári teendőkre beosztott polgári iskolai tanárt állami polgári iskolai rendes tanárrá, továbbá Török Anna IIT. kerületi polgári leányiskolái órudijas helyettes művezetőiről állami polgári iskolai müvezetőnő'-é kinevezte, dr. Pozsony' "-'tán szegedi állami felsőipariskolai ösztön tanárt felsdipariskolaii helyettes tanári m iben alkalmazta. Tömösi Jenő állami felsűipariskolai helyettes tanárt ipariskolai rendes tanárrá kinevezte, Möric.a Ferenc VIII. fizetési osztály jelleggel felruházott oktató főművezetőt, oktató főművezetővé, Orosa István, Magyar Ferenc szegedi felsőipariskolai kisegítő főművezetőkéi, állami ipariiskolai művezető gyakornoki minőségben alkalmazta, Farkas Pál, Magyar Kornél tanítót a VIL fizetési osztály II. fokozatába előléptette, Bálint Gyula elemi iskolai tanítót a VII. fizetési osztály 111. fokozatába, 'Postás né Weltsch Ernilia ruzsajárási, B 11d a i Júlia alsóközponti. Szabó Vilma szatvmazi, Balogh Hona kissori. Félegyház! Emil szentimrei, Klukovicné Braun József madarásztói, Fél egy házi né Németh Margit szegedi segédlanitókat rendes tanítóvá kinevezte, • Kecskés Erzsébet kiráiyhalmi, Radó Jó* zsef külsőgajgonyai. Gulyás Júlia királyhalmi, Sapslch István szőregi, Fülesné Várnai Klára algvöi, Bogy óné Lenháti Hermia wlsócsengeloj. Magva, r István pálfii helyettea tanítókat segédtanítókká kinevezte. Érdekes számok a városok pótáriájáról (A Délmagyar ország munkatársitól.) Á pétadószázalé-król rendszerint következtetni lehet a vár.Vk helyzetére is. A Magyar Városok Országos Szövetsége most összeállította a városok pótadószézalékának statisztikáját, mely érdekesen szemlélteti, hogy egyes \árosok milyen magas pótadókulcesal igyekeznek a költségvetésükben mutatkozó hiányokat eltüntetni. *Az ötvennégy magyar város között Kiskunfélegyházának van ezidőszerint a legmagasabb /'átadója: 162 százalék, utána Hódmezővásárhely következik 135 százalékos pótadóval. Még öt városnak srdz s-azalcknál magasabb a pótadója: Kecskemét 121, Jászberény 120. Kalocsa 106, Kisújszállás 117, Makó 1U százalék. Nyolcvan százaléknál nagyobb pótadóral dolgozik: Debrecen, Miskolc, Csongrád, Esztergom, Gyula. Hajdúnánás, Nagykőrös, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Szckszárd, Szenles, Turkeve, Zalaegerszeg. Hetvenszázalékos pótadója van: Szegednek Kiskunhalasnak, a többiek ennél alacsonyabban állapüotlák nug a pótadójukat, ütvcnszázalcknál kistbl a pótadójuk a következő városoknak: Békéscsaba, Salgótarján, Újpest, Rákospalota, Pápa ég Gyöngyös városoknak. A legkisebb a rói. adókulcs Salgótarjánban, mindössze 35 százalékA Meteorológiai Intézet jelenti eete 10 órakor. IDöJúSLAT: Mérsékelt északnyugati, északi szél, több helyen zivataros e-ő, a hőmérséklet lökén* északon kissé csökkeik