Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-06 / 150. szám

Felsőváros közegészségügyi és uccarendezési Intézkedéseket kér (A Délmagyarország munkatársától.) Felsőváros, amely eddig csak befejezetlen városrendezési programokat kapott, uj mozgalomra készül, hogy kiemelkedhessen mai elhanyagolt állapotából. Ebben a mozgalomban résztvesz az egész érdekelt lakosság, amely ugy érzi, hogy további mellőzése komoly veszéllyel járhat. Feltünp és közegészségügyi szempontból is aggasztó, hogy az úgynevezett Névtelen uceáből, amely Felsőváros kellős közepén fekszik, szeméttelep lett. Valósággal ijesztő példa ez arra, hogy milyen mellékkérdés lehet a város előtt egy távolabb fekvő városrész baja. Sok eredménytelen kísérlet után most a tiszti főorvostól remét radikális intézkedést a környék lakossága, amely parkírozott uccát szeretne látni a mai névtelen-uccai szeméttelep helyén. — Nekünk most két évig nem szabad szólni egy szót sem. — hangzanak el a keserű panaszok, inert ez az az idő, amelynek leteltével remélni lehet a Szent István-téri program megvalósítását. A város talán ugy véli, hogy ezzel a hosszulélegze'.ü ígérettel egyelőre elintézte Felsőváros minBudapest, julius 5. A felsőház közjogi bizottsága hétfőo tárgyalta a kormányzói javaslatot. Tomcsányi Móric előadó ismertette a törvényjavaslatot. Hangoztatta, hogy kevés javaslat van, amelynek előkészítésében a kormány annyi gondosságot, elmélyedést, annyi tapintattal párosult energiát, a különböző szempontok összeegyeztetésére irányuló annyi alkotmányos törekvést és buzgalmat tanusitott volna, mint ennek a javaslatnak az előkészítése során. József föhcrcej Volt az első felszólaló. — Ugy érzem — mondotta —, mindnyájunk lelkét az a szándék és gondolat tölti el, hogy méltóságteljes és szép volna, ha a felsőház, akár esak a képviselőház, felszólalás nélkül fogadná el a javaslatot. A legapróbb részletekig a legalaposabban átgondoltam a javaslatot, megfontoltam a javaslat ininden lehető következményét és a köve.kezö meggyőződésre jutottam: a koronás király jogait, a Szent Korona jogait cs tanát, amelyet minden körülménnyek között érintetlenül fenn kell tartanunk, ez a törvényjavaslat nem érinti, mégkevésbé csökkenti. — A főkegyúri jogok fentartatnak a koronás király szamara. Ezt igen fontos passzusnak tartom cs örömmel üdvözlöm. Igen szcp vonása a törvényjavaslatnak az, hogy meleg bizalmat jelent a magyar ijlamfővel szemben a hosszú kormányzás után. Mindezeknél fogva a törvényjavaslatot magamévá teszem. Báró Prúnay György volt a következő felszólaló. Helyesli, hogy a javaslat megszünteti a kormányzó felelősségre vonását, mert államfőt csak köztársaságban lehet felelősségre vonni. A maga részéről a kormányzónak nem szuszpenziv, hanem abszolút vétójogot adott volna, vistont a kormányzó utódajánlási jogát nem tartja szerencsésnek, mert a koronás kird'.y sem rendelkezett, utódajánlási joggal. Abszolút elvi alaoon áll, a jelenlegi helyzettől elvonatkoztatva lehetségesnek tartja, hogy később egy más alkalommal politikai csoportosulások keletkeznek az egyes jelöltek körül. ami alkalmas alkotmányos életünk nyugalmának ír egbolygatására. A kormányzói tekintélynek s« 11 szolgál juvára — folytatta —, ha a kormáxiyden baját. De gondolni kell arra, milyen veszély tűzfészke lehet ez a szeméttelep egy esetleges járványnak. Szinte egyöntetű a panasz az egész környéken, amelynek lakossága előtt rejtély marad az is, vájjon miért szüntette be a város az idén az Osztrovszky-ucca és Lengyel-ucm öntözését. A múltban mind a két uccát portalanították a köztisztasági telep locsolói, ma pedig sürü porfellegek szállnak fel minden jármű nyomán. Rengeteg a tennivaló és ha tekintetbe vesszük, hogy Felsővárosnak a körutonbelüli része is menynyire elhanyagolt állapotban van, jogosnak kell tekinteni, hogy a lakosság, amely nélkülözi a városias jelleget, követelésekkel lép fel a várossal szemben. Felsövárosnak nincsennek kimondottan költséges passziói. Ha van valami, ami meglepő, az csak az eddig tapasztalt közöny lehet. i !"> | ' A Délmagyarország, amelyhez a paneszok egész áradata jutott el, véget kiván vetni ennek a közönynek, amely minndezideig erősebbnek bizonyult minden felsővárosi megmozdulásnál. ző három eg- én* jelöl és akkor jön az országgyűlés azzal, hogy. én pedig három másikat ajánlok. Ha már k, ártunk az utódajánlás mellett, akkor célszerűbb lett volna ugy megoldani ezt a kérdést, hogy előbb az országgyűlés jelöl és azután bontja;, fel a kormányzói ajánlást. Akkor azután választanak a hat jelölt közüL Ezután Glatlfelder Gyula püspök mondott beszédet. Azzal kezdte, hogy elfogadja a javaslatot és örülne, ha a felsőházban is egyhangúlag emelkednék az törvényerőre. Az egész ügynek rendkívülivé válása valamiféle melankoliával történik és sokan ugy gondolják, hogy a mai államfő személye a legnagyobb garancia és sokan vannak, talán az egész közvélemény, akik azt remélik, hogy a kormányzó, amikor a provizórium megszűnik, helyén lesz és amikor befejezi történelmi hivatását, helyreállít ja az alkotmány integritását. A törvényjavaslatot megszavazza, de rá kell mutatnia az indokolásban jelentkező néhány aggályos momentumra. — Nem osztozik az indokolásnak a törvényszentesitési jog illuzoriussága mellett felhozott analógiáival. Nem vette volna bele az indokolásba, mint ahogyan tulhangsulyozottan kívánta volna, hogy a király szentesitési joga az alkotmányos korszak idején talán nem lesz időszerű- Jó vigyázni a közjogi romantikákra — mondotta —, amelyek sehoL a világon nem virágzanak ugy, mint nálunk. A Szent Korona tana mindenki előtt kegyeletes és szent alkotmányos érték, de közjogászok, irók, még inkább újságírók, olyféieképen exponálták, hogy lassanként ugy ment át a közvéleménybe, hogy király primns inter pares. Nem érzi és nem tudná bebizonyítani, hogy minő közjogi hátrányok rejlenek a főkegyúri jog mai szünetelésében. A főkegyúri jog eredete a magyar király egyházvédő tiszte és onnan származik, hogy Szent Istvántól a magyar királyok, mint egyházrédök szerepe'fek. Az egyház ennélfogva olyan kiváltságokkal ruházta fel őket, amelyeket sehol a világon nem engedélyezett egyetlen uralkodónak sem. Amikor Szent István egyházé* megalapította és II. Szilveszter pápának bejelentette azt, amit mint király tért, II. Szilveszter papa ezzel a kifejezéssel élt: >Én apostoli király vagyok, de a ti királyotok valóságos apostok és felruházta Szent lstvágf királyt az apostoli követség jogával. Ettől kezdve külön ezzel a jogforrással szervezte meg a magyar egyházat, amelyből századok során a szokásjog folytán a főkegyúri jog kialakult. — Nem következik — folytatta —, nogy aa egyházvédői szerep betöltése nélkül a főkegyúri jog létrejöhetett. Ha a helyzet változott és aa egyház hozzájárulása nélkül előállott az a tény, hogy alkotmányos étetünk folytonosságában törés állott e'-ő, az egyház ezért nem felelős. A katolikus egyház nem detroni* zált cs ezért az uj jogrend, amely mint elkerülhetetlen szükségesség jelentkezik, a katolikus egyházzal szemben nem állithat fel igényt. — Ezt az uj jogrendet a katolikus egyház a legnagyobb készséggel támogatja, de illetéktelen igényeket nem honorálhatna. Helytelen volna, hogy a főkegyúri jog, amelyben az egyház legelementárisabb érdekeiről van sző, a parlamenti kormányzat eshetőségeinek legyen kiszolgáltatva. Arról alig lehet szó, hogy ha újból helyreáll a régi integritásában őst alkotmányunk, a Szent Koronát viselő apostoli király vonakodnék helyreállítani a jogfolytonosságot. Amig azonban ez a törés alkotmányunkban megvan, ezt az egészen speciális jogot, hatalmat, a legkellőképen ki ne fejezhesse és ne definiálhassa, a közvélemény számára igény nem lehet. A kormány és minden törvényelőkészítő tényező akkor jár el bölcsen, ha felhasználja azt a készséget, amelyet a katolikus egyháa mindig tanusitott a jogos nemzeti állami érdekekkel szemben és nem vindikál olyasmit, amiknek egyházjogi előfeltételei lehetnek, — Nem tudom — fejezte be beszédét GlattfeU der püspök — milyen tárgyalások folynak és vannak e:etleg folyamatban erről a kérdésről. Kijelenti, hogy nem megbízásból szólalt fel• hanem tisztán saját elgondolásait mondotta eL A Szent-4 szék a kérdés tárgyalásánál a legnagyobb előzékenységgel és lojalitással járt el Magyarországgal szemben. A javaslatot elfogadja és a kormánynak mérsékletéért, bölcsességéért elismerését nyilvánítja. Darányi Kálmán miniszterelnök válaszolt ezután a felszólalásokra. — Politikai szempontból — mondotta —eSben a testületben nem kell bővebben kifejtenem, hogy mind a külföld megítélése, mind pedig az ország belső közvéleménye szempontjából rendkivül nagy jelentősége van annak, ha ebben a a formában jöhet létre a felsőház határozata. Ez kétségkívül bizonvitja, hogy ilyen fontos alkotmányjogi kérdésben, ahol annyi mindenféle szempont merülhet fel, általában a kardinális kérdésekben a nemzet tökéletes egyseget mutat. — A kormányzói intézmény élptrehlvása nem jelent végleges megoldást — folytatta — bár hangsúlyoznom kell, hogy maga az intézmény nem nóvum, mert hiszen többizben volt kormányzója aa országnak. — Ami a főkegyúri joggal kapcsolatos kijelentését illeti Glftttfelder őexcellenciájánál,, nagy mértékben megnyugtat, hogv helyesli a törvény rendelkező részét, mert hiszen tulajdonkép őexcellenciája nagyon érdekes felszólalásából azt vontam le, bogy szükségesnek tartaná, ha a jelen törvényjavaslat a főkegyúri jog tekintetében olvan elvi kijelentést tenne, amelyből világosan kitüniW a magyar törvényhozásnak az az álláspontja, ameJv szerint az a körülmény, hogy czidőszeriní a főkegyúri jogot a kormányzó nem gyakorolja, semmiben scni érinti a magyar főkegyúri jog fennállását és tartamát. Lázár 'Andor igazságügy-miniszter szólalt fel végül. Kétségtelen — mondotta s-. hogy Magvarország kormányzója iránt személyileg mindannyian olyan mélységes tiszteletet és hálát érzünk, hogy az a szubjektív érzés csakugyan maga után vonhatta azt, hogy esetleg tárgyilagosan fulnienjünk azon a kereten, amelyet az alkotmányosság tisztelete számunkra megszabott. Végül arról szólt az igazságügyminiszter, hogy a javaslat miért nem tartotta szükségesnek a ki. rályság elvi fennállását külön kihangsúlyozni. Az 1918—19. év eseményei után — mondotta —* amikor köztársasági és szovjetkormányzat volt, feltétlenül szükség volt arra. hogy a magyar nemzet ragaszkodása a király sás? évszázados intézményeihez törvényileg is kifejezést nyerjen. De ilyen eseménvek nem történtek, akkor ezeknek a gondolatoknak ujabb hangsúlyozása talán azt a hitet ébreszthetné, mintha nem volna erő* a lelkekben a királyság intézményének gondolata. A bizoUsáií. czulún a javaslatot elfogadta. * Glattfelder püspök beszéde a kormányzói javaslat vitájában a felsőház közjogi bizottságában A főkegyúri jog, a magyar királyok szerepe és a megszüníeletf aggodalmak — „A katolikus egyház nem detronizált" — A felsőház is vita nélkül fogadta el a javaslatol