Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-04 / 149. szám

19"7 julius A D £ r M A GYARORSZÁO 13 Legújabb külföldi és belföldi íasztékban, legolcsóbban javításéi* jótállással kerékpárok a .egriőnycóöbb részletfizetésre Alkatrészek, varrógépek gyermekkocsik, rádiók, gra, mofonok és lemezek nagy vá. D é r y Gépáruház A DSImegy arorti ág regény* HÉGI rta tűnj abönyel Elemén ?o Elek elsápadt. Hogyan? meg cp is lehetsé­ges? Eddig alig figyelt a doktor szavaira, de ettől megijedt. — Képes volna eltanácsolni az iskolából? — ugy nézett az előtte ágáló kicsi emberre, mint a legelvetemültebb go­nosztevőre. — Felülvizsgálatra küldene! — arcából mind kifutott a vér.' — Egyéb se hiányozna! — villogó tekintettel gyilkolta, Fojtogatta a doktort. —' Nem engedem ma­gamat kidobatni. Ha egyszer felvettek, itt is fogok maradni. Kész. Punktum. Elmegyek akár a királyhoz, de itt maradok. Engem nem lehet csak ugy félreállítani az útból, mint egy zsákot. Felülvizsgálat. Fene aki megeszi. Először is sohasem voltam beteg.".. Kánitz doktor bácsi bizonyítványával kezdődött az egész ... — ettől egycsapásra felderült. Mel­lét kifeszítette s mozdulatlanul állt a fehérre zománcozott ágy mellett, akár a cüvek. Ma­gabiztosan, rejtetten mosolygott. — Hát igen. Hogy ez előbb nem jutott eszembe. Paran­csoljon velem ezredorvos ur, küldjön, ahová tetszik. Más kórházba, vagy más orvoshoz. Elmegyek, El én. Legalább ott is megtudják, mit ér a tudománya ... aszpirin:.. jpdtlnk­tura ... néha doverpor ..: istókuccse elme­gyek, ha kívánt©, miért ne koppintsanak az orrára, ugyebár? Jó egy percig tartott, amig ezeket végig­gondolta; közben az ezredorvos igy foly­tattar — Ügyes, derék fiu maga Udvar!, kár, frogv kissé beteg a tüdeje. Most ordítani, üvölteni kellepe, esetleg le­teperni, hadd lássa, mennyire téved, gon­dolta Elek. Á fegyelem szonSan visszatar­totta. Mindenesetre igyekezni fogok megerő­södni ígérte.' —- Ne feledkezzen meg az utasításaimról. •— Parancsára. — Éjszakánként nem abbahagyni a H'> fesztkötést; Tudja, mióta azok a magas lázai toltak ... —, Nagyanyám Kalála mfatf volt: — Nem egészen. Szóval, mióta a kereszt­kötést elrendeltem, sokat javult. — Igenis. -T- Akkoriban válságos 'állapotban volt. — Igenis. — Belátja mos! már, Kogy nem engedhet­tem haza? " Igenis. r— A javát akartam. Akkor nem tehettem egyebet, ielenleg viszont en küldöm. — Igenis. •n- Tehát megegyszer, 13 e_ figyeljen. Egyen, igyon, amennyit elbír', Ha hőemelkedése lenne, vegyen be félgramm aszpirint,:, éj­jelre kérjen keresztkötést, ez igen fontos ... Szeszesitalt természetesen ne igyon, legfel­jebb kevés sört, bort a világért se, azonkí­vül, amint már mondottam, tartózkodjon a dohánvzástól és a nőktől,.! — Igenis. Elek olyan buzgón fgenísezett mindenre, mintha ezt az egyetlen szót ismerné csupán. Hagyta beszélő." Tisztában volt vele, hogy makkegészséges, tehát nem hederített a fe­lesleges intelmekre. Á váratlan szabadság­nak ellenben nagyon Örült. A nap hátralévő idejét azzal töltötte, hogy próbálta elképzel­ni, milyen is lesz az uj otthon? Nagyobb vagy kisebb, mint Szilvaváron? Anya vala­mi olyasmit emiitett, hogy kisebb. Ötszoba. Nagyanyusnak nem kell, neki máshol van már lakása, szegénykének, eszerint öt is bőven elég. És vájjon, pagyon szomorúak még odahaza? A gyászruha nem szép. Nem is helyes, hogy az emberek talpig feketébe öltözködnek, mikor valakijük meghal. A lé­lek gyászoljon, ne pedig külsőségekhez ra­gaszkodjunk. Anyának mindig olyan szép ruhái voltak, neki például biztosan rosszul áll a fekete. Holott máskülönben gyönyörű. Ám­bár a temetés meg a költözködés alighanem megviselte, sokat dolgozhatott, a cselédség is uj... mert hála'az égnek, Malit feleségül kérte egy munkás a selyemgyárból és annak a kedvéért Szilvaváron maradt, Vera még karácsony előtt elment. 7. A vonat Bátaszé­ken át közlekedik, ott át kell szállni.?. A család éppen vacsoránál ült, mikor meg­érkezett. — Lexikémí — csapta össze kezét Udvarí­né, amint belépett. — Hát te, hogy kerülsz ide? Valamennyien felugráltak az asztaltól, ezer kérdéssel ostromolták, csókolgatták s amig a szobaleány gz ő számára is teritéket tett, addig körülhurcolták a lakásban. Elek­nek még a szemei is elakadtak a csodálko­zástól. Erre az előnyös cserére igazán nem számított. Ez nem kóriás falusi ház volt, hanem valóságos palota. A fogadó és uri­szobában a régi bútorok helyett ujakat ta­lált. Minden szoba üccára nyílott, gondozott parkra, szemben a prépost rezidenciájával. És volt hatodik szoba is: a tágas, faragott fabuikolatu előtér. Elekre ez tette a legna­gyobb hatást, ezt módfelett előkelőnek itél­te. Innen a hallból lépcső vezetett le az alag­sorba, ahol a konyha, meg a személyzet voltak elhelyezve. Már nem sajnálta többé a szilvavári házat. Határozottan kellemesen csalódott. S ugyanígy s hangulatot illetőleg. Azt hitte, hogv bánkódásra, keserűségre jön, hogy mindenki csak suttogva fog beszélni és iipe nevetpek, Apa, anya, a gyerekek, mindenki nevet. Bár anya sóhajtozik is néha és feltűnően keveset eszik. Pedig apa biz­talta: egyen még, szivem, hiszen tönkre­megy. — Köszönöm, nem kérek többet, jól­laktam. — Anya fejét lehajtotta és ekkor látszott, hogy dus, szőke hajában ősz szá­lak keveredtek. Mikor Elek nagyanyórói kezdett kérdezősködni, kiment a szobából. Udvari Ernő felelt: szegénynek szép halála volt, elaludt, este még velünk vacsorázott, aztán lepihent s nem kelt fel többet.. . reg­gelre holtan leltük .:. nyolcvanöt évet élt, szép idő az, figm s a végén már olyan gyen­ge volt, el lehettünk rá készülve. — A szo­baleány gyümölcsöt hozott, letette a táiat és nagyon halkan mondott valamit Udvari­nak, aki rögtön felkelt az asztaltól. Kisietett. Együtt jöttek vissza anyával és anya sze­mét törölgette. Elek ebből sokat megértett. Hirtelen másra terelte a szót. Kadettiskolás élményéit kezdte mesélni, persze csak a vi­dámakat, Bánrévi Kálmánt emlegette, félévi kollokviumairól beszélt: történelemből nem kellett vizsgáznia, mert első-egyetlen felele­te óta akkora tekintélye van az őrnagy, előtt... a magyar tanár, szintén őrnagy; csuda jó pofa, háromszor ment törzstiszti­vizsgára, mivel az első két alkalommal meg­bukott, s harmadszor is csupán kegyelem­hői engedték ót; ugy beszélik, azt kérdez­ték tője, mit csinálna, ha mint zászlóaljpa­rancsnok, csapatával egy völgybe tévedne! és a völgyet szegélyező magaslaton egyrészt ellenséges tüzérség, másfelől pedig géppus­kás gyalogság lenpe?... mire az öreg némi gondolkodás után kivágta: térdre imdhoz-t vezényelnék..: A vizsgáztató tábornok elő­ször elképedt, azután megsajnálta és elfo­gadta a feleletét, igy lett Árkossy-Molnáp századosból aranygalléros, de mi azért na­gyon szeretjük, jó ember, az irodalmat re­mekül tanitja. 1 (Folyt. köv.J MMVMMMM Szegedi lapsilnűlhátiis A Szegedi Lapszindikátus julius 15-én, csütörtökön este 9 órakor fényes ünnepi előadást rendez a Belvárosi Moziban. Szinre kerül: nenehiilés a szerelem elől — Egy operaénekes kalandjai — Főszereplő: Lawronce Tibetb, a nevryorki Metropolitain világhírű baritonistája, •— A kísérő műsorban szerepel legújabb Fox híradó és Varázsszőnyegen a világ körül, páratlanul érdekes utazási film A műsor nagyérdebességü uj számokkal bővül Jegyek kaphatók kiadóhivatalunkban, Aradi ucca 9. * x d m. 1 www mtm/tn/mmtMmtmmmMmimmm Páratlan heduezmenu a Déimasprorszáö olvasóinak A főváros egyik elsőrangú családi szállodájával, a csendes es központi fekvÓsíi ISTVÁN KIRÁLY SZÁLLODA VI, PODNANICZKY UCCA 8. S Z. igazgatóságával sikerült olyan megállapodást kötnünk, Kogy olvasóink 20 i százalékot kedvezménnyel kaphatják a szálló minden modern komforttal (hideg-meleg folyóvíz, köz­ponti fűtés, telefon, lift stb.) berendezett ragyogó tiszta szobáit. — K százalékos ked­vezmény igazolvány alapján vehető igénybe, melyet a DélmagyaroTSzág kiadóhivatatr díjmentesen bocsáil olvasói rendelkezésére,

Next

/
Thumbnails
Contents