Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-04 / 149. szám

Vosernap, 1937 julius 4í DCCRÍÁGY ARORSZJCÖ Vedres István szelleme Irta dr. VERESS GÁBOR Megilletődve időznek gondolataim abban a Inözgalmás korban, amelyben Vedres István éli, működött és példát mulatott kortársainak és utódainak. Ez a példaadás irányítja gondo­lataimat, hiszen elhunyt nagyjaink emlékének akkor áldozunk megérdemelt, igaz kegyelettel, ha példátmutató eletük tanulságait feltárjuk, ál vetítjük a mi korunkba és belevéssük a ma­gunk lelkébe. Nekünk, mérnököknek Vedres István pálya­futásában a legfigyelemreméltóbb tanulságot az ő csodálatos sokoldalúságában kell meglát­nunk. Vedres István egyszemélyben mérnök, gazda, erdész, kameralista, politikus, egv ki­csit filozófus és mindezeken tul — költő. Az encyklopedisták, a polihisztorok korának gyermeke ő, de sokoldalúságát mégis — nem o kor divatja diktálja. Neki erre a felkészült­ségre szüksége volt, hogy alkotásait életre hívhassa. Aminthogy sokoldalú felkészült­ségre van szüksége mindenkinek, aki nagyot alkotni akar, aminthogy sokoldalúak voltak kivétel nélkül mindazok a mérnökök, akik ki­válóságukkal kimagaslottak. Luther Márton irja egyhelyütt, hogy az a jo­gász, aki éppen csak jogász, nagyon szegény legény. Még. inkább megáll ez az igazság a mérnökökre. Az a mérnök, aki éppen csak mérnök, bizony nagy szegény legény. Annak B jogos törekvésnek., hogy a mérnők a közélet irányításában az ól megillető vezetőszerepet betölthesse, az az előfeltétele, hogy tisztes hi­vatásának szakmai korlátai közül kilépve, sokoldalúságra törekedjék. Vedres István sokoldalúságának örökre im­ponáló tanulságát adta legkivált főmüvében, Vedresháza megalapításában. Ez a Vedreshá­za egy másik nevezetes tanulságot is meg­örökít. Vedres István ezt a maiglan is viruló 'telepítést egymaga hozta létre. Olyan feladat­ra vállalkozott, amelyet azelőtt királyok és császárok végeztek, amelyet napjainkban az állam is, óriási hatalmi és anyagi apparátusá­val csak imitt-amott, alig-alig tud megvalósí­tani. Vedres István ezt a munkát, ennek a munkának minden legapróbb részletét egy­maga végezte, száz akadállyal szembeszállva, ele ezer akadálytól vissza nem rettenve, nem kért és nem várt senkitől segítséget. Jól esik erre a példára utalnom egy olyan Korban, midőn csaknem mindenki mástól, fel­sőbb hatalmaktól s leginkább az államtól vár­ja az egzisztenciális segítséget, önkéntelenül kínálkozik ezen a téren egy időszerű észrevé­tel. Az Alföld népe nem lehet eléggé hálás azért az elhatározásért, amely az Alföld ön­1öző rendszerének kiépítésénél évek sorára munkaalkalmat teremt és amely a gazdák ez­reit egv belterjesebb gazdálkodás áldásaihoz segili. De midőn lelki szemeink előtt megje­lennek egy boldogabb jövőnek azok a viruló kis gazdaságai, amelyeket ez a nagyszabású kollektív önlözőmü majdan földi paradicsom­má varázsol át, ne feledkezzünk nicg róla. hogv Vedresháza mellett és Vedresházától 10. 15 és 20 km-re hány olyan tanya van. amely egymaga, önállóan, senkitől segítséget nem k< rve és nem várva, száz akadálytól hátráltat­va, de ezer akadálytól vissza nem rettenve, már megoldotta a maga öntöző problémáját. Vedres István szelleme lebeg ezen a tájon! Vedres István példája buzdítja az utódokat azzal az ősi. örök igazsággal, hogy: Segíts magadon és az Isten is megsegit! Ha szobrot emelhettünk volna Vedres Ist­vánnak. szélesebb körben ható és talán mara­dandóbb emléket állítottunk volna neki. De minden szobornak minden hatása és minden maradandósága hol marad amaz örök emlék mögött, amelyet Vedres István maga állított magának. Mintha kevély individualizmusának megalkuvását ncni ismerő önállósága még ezt is maga akarta volna elvégezni. Vedresháza nemelporlandó szobor, hanem minden jövő­ve dacolni tudó kőszikla. Kőszikla az Alföld homokjában. És mégsem rossz parabola. Ennél a kősziklánál torpant meg az idegen hódító hatalomvágya, nem is tudva azt, hogy ezt a kősziklát az ő véréből való vér állította. Mert Vedres István nem a magyar fa haj­tása. Idegenből szakadt hozzánk, dc magyarrá lett, mint nagy fajteslvérei: V. r i n y i, Ye­rancsics, Damjanich. És midőn Ved­res István életének tanulságaiI keresem, nem hagyhatom érintetlenül ezt a tényt sem. S an­nál kevésbé éppen ma, midőn annyira divat­ba jött a faji probléma tudományos és poli­tikai vonatkozásait feszegetni. Vedres István példája ezen a téren is eligazil. Mi tehette őt magyarrá? Nyilván az az elhatározása, hogy visszavonhatatlanul és véglegesen kitépte lel­kéből egy idegen szolidaritás minden legutol­só érzclenis^áláí is. Ha valaki magyarrá akar (A Dclmagyarország munkatársától.) A vá­rosnak a körtöltésen tul való kiépülése renge­teg problémát vetet: fel. a Délmagyarország évek óta tolmácsolja a hivatalos város felé a védőgát mögötti részek panaszát. Ennek nyo­I Sáris egyéni és társasutazások az összes lehető változa'ok szerint köl t ség m entesen bejelenthetők és lebonyolíthatók NEU ERNŐ bankUzlet utazási irodáiéban mán történtek is olyan intézkedések, amelyek igazolták az anyaváros kölclességérzetét, de a hiányos anyagi eszközök folytán még min­dég halljuk a telepek panaszos hangját. Ezúttal a Klebelsberg-telep gyors megoldásra váró sérelmei kívánkoznak a nyilvánosság elé. Tudni kell, hogy ez a te­lep egyike azoknak, amelyeknek leginkább vannak adottságai arra, hogy városias jelle­get érjenek el. Telektulajdonosai rendezett anyagi viszonyok között élő közalkalmazottak, akiknek módjukban van minden építkezésnél szemelőtt tartani az ízlés és kényelem körül­ményeit. A lakosság ilyenformán elvégezte a maga kötelességét, de a város még sokkal adósa ennek a kivételesen szép telepnek. Három súlyos panasza van ezidöszerint a 800 lakosú telepnek: a közlekedés, a víz és az uccai átjárók hiánya. A közlekedési kérdés megoldása anyagi ál­dozatot nem kíván, mert naponta 12 helyi jellegű vonatpár fut keresztül a rendező pá­lyaudvaron. Valamikor ezek a vonatok meg is álltak és a többnyire vasutasokból álló lakos­ság aránylag könnyű szerrel juthatott be a városba. Később azonban, érthetetlen «knál fogva, a Máv beszüntette a Rendező pályaud­lenni, ha valaki bele akar olvadni a magyar szent korona testébe, véglegesen és visszavon­hatatlanul tépje ki lelkéből minden idegen szolidaritás minden, utolsó érzelemszálát is. Az ekként véglegesen és visszavonhatatlanul magyarrá lett indigénát be kell fogadnunk a magyar szolidaritás testvéri kötelékébe, ha ő is tud ja, miként riii, hogy a nagy világon ezen a földön kivül másutt nincsen számunkra hely, ha ő is vallja, miként mi, hogy jó sors­ban, avagy balsorsban itt kc'l cinünk és itl kell meghalnunk. A szegedi mérnökök részéről tiszteletremél­tó, nemes elhatározása, hogy Vedres István emlékezetét megörökítsék. Üljenek le eszten­dőről esztendőre a serleg körül és elmélkedje­nek Vedres Isvtán munkás, harcos életének tanulságain. varon a fel és leszállást és ezen az intézkedé­sen eddig képtelen volt bármit is változtatni a telep, amely rengeteget deputációzott már az ügyben minden fórumon. • Nem kevésbé súlyos a telepen a higiénia kérdése: a viz cs az uccai átjárók rendezése; Ma ugyanis a telepnek csak egy része van ellátva vízzel, a többi uccából csak hosszú gya­loglás árán lehet vizhez jutni. Ha a meglé­vő anyakut nem bírna el nagyobb megterhe­lést, vagy egy uj kut fúrásával, vagy az uccai kifolyók szaporításával kell a bajon sürgősen segíteni. Ezzel elérhető lenne, hogy akik nem vezethetik be a vizet, legalább könnyebben juthatnak hozzá. Egyöntetű a telep panasza amialt, hogv s város a lakosságot kényszeritette rá, hogy ren­des járdával lássa el a gyalogjárókat, de ugyanakkor * elmulasztotta az uttesteken ál vezető gvalogutaknak a burkolá- ; sát. Ennek a mulasztásnak az eredménye, hogy a gyalogos közlekedés — a járdák dacára is rendkívül kellemetlen. Városi ember talán nem is képes elképzelni, mit jelent az, ha egy telep egész lakossága feneketlen sarat kény­telen taposni ahhoz, hogy bejusson a városba. A Klebelsberg-telep igényeinek kielégítése nem jelent komoly anyagi gondot a városnak és ezért remélni lehet, hogv nem lesz akadá­Iva a panaszok orvoslásának. Pályázat .4 GARGYAX tésztagyár, gyártmányainak népszerüslése végett pályázatot hirdet olyan rövid, könnyen megjegyezhető, jól hangzó, ritmikus hirdetési szövegre, amely alkalmag arra, hogy n GÁRGYÁX tésztaárugyár gyárt­mányainak kiválóságát átvigye a köztudatba. A hirdetés szövege rövid és hafdsos legyen, hangsúlyozna, hagy fölösleges a nyári meleg­ben otton tésztát gyúrni és azzal időt tölte­ni. amikor készen kapni kitűnő minőségű tésztaárut. .4 pályázat jeligés legyen, azt a gyár rig'ó­ucca 18. sz. alatti irodájába kell eljuttatni. A pályázat határideje 1937 augusztus 1. A há­rom legjobbnak talált pályamnka, melyet a gyár vezetőségéből és szegcdi újságírókból álló bizottság fog elbírálni, a GÁRGYÁX tész­tagyártól jutalomban részesül. Dijak­1. dij.10 kgr. tésztaáru tetszésszcrnl választva. II dij. 6 kgr. tészlaáru tetszésszerint választva. III. dij. 4 kgr. iésztaáru tc!szcsszerint választva .1 pályázat eredményét e lapban közöljük GÁRGYÁX TÉSZTAÁRUGYÁR. Megoldatlan közlekedési és viz-problémák Kiebelsberg-telepen

Next

/
Thumbnails
Contents