Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-04 / 149. szám

OÍLMAGYARORSZAG Vasárnap, 1937 íuUtt? 1; ronvilékofc sorából azokat a gyanuékelfő kő•ülnunvckí t, melyek csak a rágplornnnl inficiált fgvcnckbep kelthettek az orvvss^l szemléén biwlmallqi^igoL Az Igazságügy} 0i>í>5i Tanács véleményét nem I bel elfogadni, mer' ténybeli alapja meg-JéU s jncj-t azt a ma ínég kiforratlan s n -m tfljft-'-q tisztázott vizs.íiálali módot, anjire a Tárnics véleményét flaV'itia. törvénvkrzesftnji bizonyítási eszköznek el nem fogadba! w. A bünügy — fejezte V Te^pre beszédét. — ol jutott az utolsó olenettier á súgó, aki minden szercolő szó iába adta q szöveget, az infrikus. ski szelet vetett, bog)' vihart és t*lán mást is arathasson, maszk nélkül állnak a bíróság előtt. Igazságot kért 9 meghajszolt és meggyötört vádlott számára. A királyi ügyész pár szavas reflexiója után dr. Rottenstein Antal elmondotta, bogv soha inkorrekt dolgot nem végzett s békében éltjeiéit orvosi biva'ásáuak addig, amia egv másik gyermekorvos, dr. Gera, nem tört rá. Felmentést kér. t Délután 6 órakor zsúfolt tárgyalóterem elölt hirdette ki tCMOS)B az Ítéletet R ,e g d 0 n járásbiró. A bíróság bünösnek mopdt? ki dr. Rottenstein Antalt ötrendbeli közegészség elleni kihágásban és ezért KM) pengő pénzbüntetésre ítélte, mert öt esetben nem iele.n tel te be ragályos betegét.• Felmentette a biróság Rotteusteint a tizenkétrrndbeli csalás v tftségéjirk vádja alól, valamint az egvrendr l?eli sikkasztás vétségé ajöj. * Az jtélet indokolása megállapitja, hogv a kihágásokat az orvos is bpismerte, a csalási esetekre azonban a kihallfatoü tanuk vallomásai nem adtak megnvuglafó bizonvitékot " és nem lehet bizonyítékként elfogadni az Igazságügyi Orvosi Tanácsnak a véleményét sem, amely részben a tarjuk vallomásán, részben nem tejjes bizonyító erejű kísérleten nyugszik. Az itéllet a vádlott és védője tudomásul vette. az ugvész fellebbezett -j felmentőrész ellen és suívosbitásér* is. Az ugy igy a szegedi töivtnyaz,ek elé kerül. P boo P 2900 P 4500 i P 6400 Délmagyarországt képviselet: Markovics Szilárd oki. népészmérnök Szegeg, Tt»za Lajos Körút 44. Telefon 3o-2o Dobos, Wittmann, Prodam és társaik Egy kis visszaemlékezés a magyar aviatika első úttörőire (A Dclmagyarorszdg béUése$gbg! ^grktetlSsdr gélül) A byszadik század elején, q béke jrolfjog éveifien, egy elegáns kávéfiáz állott Budapesten a Rákóczi-Jér és .Józsct'rkörut sarkún, Jóka'iparkkávébáp vojt a neve. Szolid józsefvárosi nyárspolgárok tátogatták nappal, este üres volt, Csak a* egyik sarkában tanyázott éjszakárój-éj^zakára egy és ugyanazon a boliéintársafeg: Budapest avialikusainak tarka társasága. Csecsemőkorát élte akkor még a magyar rer pfilés ügye, senki sem törődött vele, csak néhány elszánt faptaszta kísérletezett Rákos mezején a s.ajá(njaga ..gyártotta" gépévet. Isti-nem, miliőének voltak ezek a gépek!' Istenkísértés volt még Cjak a közelükbe is merészkedni, nemhogy repülni rajtuk. Saját tervezetü konstrukció, saját" bicskával faragott alkatrészek, drót helyett spárga és motor? Legjobb eselban is az akkori Ujj vásártér \ulamplyik óc-skav'askercskedöjétöl való, de előfordult egy§zer, hogy a tisztelt társaság együttesen ,,elejpe)t" egy vadonatúj molopt valamel.) ik gyáruccai keregjtedő üzletéből. Mire éslpévetje a bolfos, már repültek is veje. EjíjíC a Jókaipark-kávéházba jártak, ott dominÓzlak és veszekedtek a magyar (repülés hősei és vértaijuj. A njost elpusztult Dobos István is odajárt közéjük, de neki akkor még kevés $zava volt, még íjch) volf pilóta. csak szerelő é$ valósággal eltörpült az akkpri nagyságok: WUJmqny Viktor, Szrkfiiy, Prodam Guidó 6$ a többiek mellett. Néhány újságíró is mjptjennaPPs vendég voR a repülők kerékasztalánál, odajárt közéjük Mester Sándor, a Pesti Napló felelős szerkesztője, Tumgs Bez^ő, a fiatalon elhunyt tehetsége^ szegeijj újságíró és sokszor (íiegfurdullam közöttük jómagam isWittmann Viktor volt közöttük a primadonna, -- sztárokat nem ismertek még akkorában —, ő volt az egyedüli főiskolai i'égzelt Ifefriűkiis, aki rendes repülőgépgyárban készült gépen repült, nem pedig valami rákosi sajátkezű tákolmányon. Hidegvéréről legendák keringtek, egy súlyos feltételű párbaja előtt körvrpűlést -végett Bydapest felett. Csak ugy passzióból, hogy teljen az idő. A hábory alatt egy váci repülőgépgyár mérnöke )ett, ó repülte be a hadicélokra készült repülőgépeket, ő vitte fel őket Bécsbe, hogy átadja a katonaságnak. Egy ilyen repülés alkalmával sze> mesében eljutott Bécsig, csinált veje egy pár kört a sc'ivvechati pepülötéren, de az utolsó kört kissé pocidén vette és nekiment gépével egy gyárkéniénynek. A gép lezuhant és •\Yitlnaatmt holtan húzták ki alóla. Prodam Guidó volt kőztük' a pénzember. Neki gazdag apja volt Fiumében. Prodam Qiovanm gyógyszerész ur. Egy alkalommal megkérdeztem Fiúméban Gaidótóf, ho.oy injt jeletjt ez a furcsa cégtábla a .családi patika felett. Miért Prodam Giovannj és miért nenj Giovanni Prodam. Azért, mert az én apám „magyar ember", akinél előbb jön a vezetéknév, aztán a keresztnév, volt Guidó ur gőgös válasza. Furcsa Család volt .ez a Pro* dam-familia. A sziijolasz nevű Guiijó -vadmagyar •volt, bátyiö pedig, Attilio Prodam, aki igazán érdemtelenül viselte az Isten Ostorának nevét, a legnagyobb magyarfaló. El is üldözték Prodanl Guiijót a s/ülői házból, ö is hadirepülő lett. bátr ran harcolt a levegőben fajtestvérei ellen, amig e'gyszer kiölték olasz földön és minden Csontja összetörött, ugy vitték be egy olasz hadikórház-, ha. De Prodanl Guirló jjenj olvan búsból és csontbél volt faragva, hogy újból össze ne lehessen forrasztani. Meggyógyult és visszatért Magyarországra. Itthon megnősült és patikus lett valahol a régi Torontálban. De hogy jön egy repüld a patikához? Guidó is otthagyott mindent, asszonyt, pátikát. gazdagságot és visszatért Budapestre nviatikusnak. Olyannak, aki a levegőből él. Nemrég jubilálták, de ezzel is ppchjc volt valami kis sikkasztás történt a jubileummal kapcsolatosan, az összegyűjtőit pénz eltűnik ©j Guidó nem kapta meg a jubileunu disza]anrtékot. Anriyj baj legyen, gondolta bizonnyal és éli azóta is vígan a világát valahol. Dobos István, a most szerencsétlenül járt magyar pilóta is ebből a társaságból való volt. Egyi* ke volt a legképzettebb, legmegfontoltabb, leg« óvatosabb pilótáknak. Grófi gazdája szemrebbenés nélkül bízta az ő kezére az életét. És neki is ilyen gvászosan kellett elpusztulnia. Mert hiába mondják, nem szép a pilótahalál. öt évvel ezelőtt beszélgettünk utoljára, szegény Eíjdiesz Gyurka és a Justicc for Hungary mártírhalála után. Dobos bejött * szer!iesztőséS|.e és szopioru. halk hangon beszélt: — Május 13-án beszéltem utoljára Endresz Gyurkával. A Dunapalota terraszán ült és odahívott maga mellé, gyere be Pista, most agy kicsit kibeszélgetjük magunkat, mielőtt Olaszországba indulok. Aztán beszélgettek, egyikük <.em gondol!,, hogy ez lesz életükben utoRó találkozásuk, amint hogy én sem gondoltam, Rogy utoljára beszélek életemben pobossjl. f.letérek legnagyobb -vágya -volt egy őceánrer pülés. Rétizben egész közel volt hozzó- Elöször 1017-ben, amikor GasGg'ione akart* q repülést finanszírozni, rfp a háhorus helyzet tette lehetetlennél. Másodszor t00i5-ban, aipikor q fr*nkbotgány kipattanása ajiá'dólyozt* ípeg * már e}é» készített ócoSnrepülést. Az őceánrepüíésböl nem lelt ^emml, de a 56 Dobos Pista qió tg nagyobb"'! repült- Egészen odáig, aljoj most zavartalanul elszórakozhat Wittmannal, Endre s'el és az egykori Jókaipark-kávéház sok más törzsvendégével. Vermes Ernő. Délmagyarország jegyirodája Jul. 31., aug. 8 és 10. iz ember tragédiája üug. 7, 11 és 15 fiug. 1, 9 és 12 BIZÁNC i János vitéz flug. 4 és 5 Fekete Mária Jeoiírendeiés le e onon is a DÉLmaGVARORSzaenAL