Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-27 / 169. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Kedd, 1937. julius 27. Politikai napilap * XIII. évfolyam. 169. sz. Az évfordulón Emlékek" romhalmaza néz felénk ezen az évfordulón. Könnybe lábadó szemmel és elszoruló szívvel nézünk vissza 1914. julius 26-ikára. Szeretnők meg nem történtté tenni mindazt, amit ez a nap bevezetett, szeret-, nők látni és élni azt az életmosolygást, azt a viruló boldogságot, ami addig a mienk volt, szeretnők elcsittitani a fájdalom metsző sirámát, szeretnők föltámasztani a reménységet, antely hinni bátorított a magyar jövendőben.:. és csak a nxereftgés a mienk a múlton, a munka a mienk egy összetört jövőért és a lélekbemarkoló fájdalom a mienk az emlékek romhalmazának aliában... Nem a csüggedt lemondás diktálja ezeket a szavakat, de érzéseink tolulnak föl, a panasz az ajkunkra tör, a szemünk visszanéz az elmúlt napokra és egy pillanat alatt átfut lelkünkben minden borzalom, minden szerencsétlenség és egy néma kérés sir a szivünkben : miért ? A néma felelet oda van róva a sziveinkbe... Mert a becsület hívott el bennünket a harcok mezejére, mert az elárult életünket akartuk megvédeni, mert ezer esztendő verés verejtékáldozata tette mienkké azt a földet, amelynek határait gyilkos akarat ostromolta meg, mert a hazugság szines pompája elkápráztatta azokat, akik ezer esztendőn át éltek velünk jóban és rosszban, akik osztályosai voltak örömcinknek, akiknek vére velünk együtt csordult a magyar szabadság és magyar föld védelmében, mert az egész világ ellenünk esküdött és mi halálra szánt nagy akarattal akartuk visszafordítani a sorsot::. Mikor a szerajev'ói revolverlövesek" kiolrották Ferenc Ferdinánd és felesége életét: fordult a történelem kereke. Mert fordulnia kellett. A monarchia trónörökösének erőszakos halála siettette a végnek azt. a kifejlődését. amit Ferenc Ferdinánd maga is szolgált. Pár év: a történelem kereke ugyancsak fordult volna. Ha Ferenc József tróniát elfoglalja az a férfiú, aki SzerajevóKan hullt a porba, akkor is óriási változások következnek" el, akkor is fölcsapnak" a vészes lángok és akkor is az a magyar szenvedett volna legtöbbet s akkor is arra a magyarra várt volna a sorsforditás megpróbáltatásának kötelessége, aki négyszáz esztendő alatt egyebet nem szenvedett, mint bizalmatlanságot. Miért kellett nekünk oda állanunk", miért kellett nekünk minden képzeletet meghaladó emberi önfeláldozással tartani a vártqt az utolsó pillanatig, hiszen nekünk még egv gvőzelem sem hozhatott volna semmit, hiszen a Mitteleuróna gondolata, mint lesújtó Oamokles-kard nehezedett ránk?. Azért kellett, mert nem tehettünk mást. Azért kellett, mert ez a föld a miénk volt es ezen a földön nekünk valóban élnünk és Káinunk' kell. mert nekünk nincsen másutt helyünk" az eg alatt s ha nem állunk becsülettel ott, aKova a sors vetett bennünket, meg galádabbul pusztulunk e! s akkör nincs meg nekünk a feltomadas reménye sem. Ha eltiprattunk is, mégis csak élünk és azért élünk 'és azért van jövendőnk, mert a vész pillanatában hívek voltunk magunkhoz. Mi eladattunk még a háború előtt. Tizenhárom évvel a háború előtt már olyan térképek voltak forgalomban, amelyek a feldarabolt Magyarországot ábrázolták s mialatt mi a magyar nemzeti eszme diadalának gondolatáért harcoltunk az uralkodó álláspontja ellen, azalatt megkötötték azt az egyezményt, amely a mi elpusztításunkat célozta. Mi nem kerestük a háborút, mi azzal tisztában voltunk, hogy a háború csak szenvedéseket és veszteségeket hozhat nekünk, mi nem szaladtunk csalóka délibáb után, de nem is voltunk árulók, akik a koncra lestek az árulás által. Hogy megaláztattunk, hogy szétdaraboltak bennünket: az az ezer esztendős magyar nagylelkűség keserves folyománya. Mi néni kényszeritettük magyarrá lenni a népeket, amelyek a magyar földön éltek, akiket .testvéreinknek hittünk és tartottunk. És az ellenünk kovácsolt Trianont mégis ez az ezer esztendő ostromolja meg és dönti halomra, mert föltámad a mult, az együvétartozás ereje nagyobb, mint a „nemzeti fölszabadulás" hazug meséje volt... Emlékek romhalmaza néz felénk ezen az évfordulón .:. de mintha a romokon virágok nyílnának ki, hirdetve a föltámadást I A japán csapatok megkezdték Peking ostromát Véres összeütközések a japánok és kinaiak között Peking, julius 26. Újra fellángolt a távolkeleti fronton az ellenségeskedésj tegnap véres összeütközések voltak a kinaiak és japánok között Peking és'Tiencsin között. A kinaiak zavarták a japánok had mozdulatait, erre a japán repülőgépek bombázták a . kinai katonaságot langcsangi állásaikban. A japánok erősen tartják magukat és megerősítést várnak. A kinaiak elvágták a japánok távbeszélő vonalait. Tokiólról tegnap ujabb ultimátum érkezett az északkinai tartományok parancsnokához. Japán azt követeli, bogv a 37. kinai hadosztály azonnal folytassa a pekingi kerület kiürité sét, mert különben a japán haderők ujabb felszólítás nélkül megkezdik az ellenségeskedést. Vasárnapra kiderült azt is, hogy Szun-CseJuan tábornok semmiféle Írásos megállapodást nem "kötött a japánokkal, csak kényszerhelyzetben tett ígéretet a kinai csapatok visszavonására. A Kelet-Hopei autonóm tartomány tanácsának a főnöke, Ying-Yu-Keng kinai tábornok felszólítást intézett a lakossághoz, hogy szakadjon el a nankingi kormánytól és alapítsa meg a kelet-hopei köztársasági kormányt. A Lang-Fangnál éifél tájban kezdődött csatározások a kinai csapatok meghátrálásával végződtek. A kinai csapatok lassan visszavonultak a Pekingtől 16 kilométerre fekvő Huang-Csuba. Japánok bombái nemcsak a kinai katonák sorait tizedelték meg, hanem a polgári lakosság körében is igen sok embernek okozták halálát. Hétfőn délután a iapán csapatok megszállták a nyugati kaputól mintegy két kilométerre levő erőditményállásukat, ahol most már japán ágvuk és géppuskák torka mered Peking város falaira. Hasonló félre nem érthető előkészületeket tettek a ianánok a Tungcsau és pekingi keleti kapu körüli területsávon. Peking, julius 26. Kinai időszámítás szerint este 7 óra 30 nerckor megindult a iapán csaDatok Peking elleni támadása. A ianán tüzérség mindenekelőtt Kuang Annient kinai városrész kaouiát vette tűz alá. A ianánok most már nemcsak tábori tüzérséggel, hanem nehéz ütegekkel is harcolnak. A Domei Iroda jelentése szerint Peking közelében Kuang Anment mellett ujabb súlyos incidensek törtek ki. A japán csapatokat feng-tai-i osztagokkal és tüzérséggel erősítették meg. A harc kimeneteléről még nemi érkezett ielenlés. Lang Faiig vóros romokban hever A kinai haderő a langfangi japán támadás során Huang-Csungba vonult vissza. A támadásban 17 japán repülőgép vett részt. Lankaiig város romokban bever. A kinaiak vesz-, tesége 200 halolt és sebesült, köztük számos polgári egyén. A japán csapat halottainak száma nem éri el a tizet sem. Diplomaták összejövetele Nankingban Nanking, julius 26. Az ismét kirobbant északkinai ellentétek és ezzel kiéleződött helyzetről a kinai kormány, valamint a katonai körök igen sok tanácskozást tartottak. A kinai külügyminiszter a hétfői nap folyamán fogadta a német nagykövetet, valamint az olasz é<? amerikai nagykövetség vezetőjét. A perzselő forróság ellenére a német, angol, olasz, szovjet és francia, valamint az amerikai nagykövet Nankingban gyűlt össze. Ezzel szemben a japán nagykövet Santung tartományban tartózkodik. Szung Cse Jüan elfogadta japánok ultimátumát a Peking, julius 26. Macsui ezredes ma délután a japán hadsereg megbízásából átnyújtotta Szung-Cse-Juan kinai tábornoknak, Kacsuki japán tábornok levelét. A levél két ultimátumot tartalmaz: t. követeli, hogv legkésőbb kedd délutánig! Papacsan, Van-Ping-Szieni vonalam vonják vissza a kinai csapatokat, 2. legkésőbb szerda délig a 37. hadosztálv valamennyi csapata hagy ja el a pekingi nvá-