Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-03 / 148. szám

Szombat, 1957 julius 3: OECM AG7ARORSZRb 3 Jegyelőjegyzések Jegyrenderéa telefonon is. -Szabadiévi Jáiékokva Déimagyavovsxág kiadóhivatalában Befejezték a tanúkihallgatásokat a szabálQtalanságokkal vádolt makOt orvos perében Elénk Ulak az Intekciak Cs a s/ahCrlol vClcmCngch körül (A Délmagyarország makói szerkesztőségélő\.) Dr. Rottenstein. Antal makói gyermekorvos bün­,perének harmadik napján, pénteken befejeződtek « tanúkihallgatások. A pénteki nap első tanuja Kozma Jánosné Tolt, aki a védő kérdéseire elismerte, hogy an­nakidején meg hálálkodott is Rottensteinnak gyermeke meggyógyitásáért. Janka János postás gyermekeit kezelte oltásokkal dr. Rottenstein. A gyermekek emiitették neki, hogy az orvos üres tűvel szúrta meg őket, de ő akkor leintette a fiukat. Jangá Gyula 20 injekciót kapott s azok közül egyről határ ozottan állítja, hogv tirej fecs­kendővel történt. Érdekes bonyodalom támad Kozmá Miklós kihallgatása során, aki az ügyész előtt azt val­lotta, hogy felesége és anyja ujságolta neki kis­gyermeke beoilásának módját, ami szabályszerü .Tóit, csak az volt a, meglepő, hogy az oltószer 12 pengőbe került.. Most a tárgyaláson azt állí­totta, hogy felesége és anyja éppen ellenkezőleg tnondották, hogy az orvos nagyon gyanus rnődon /S'égezte az oltást, biztosan nem is használt oltó­lézert. Fodor Imre vallomása után Nacga József né Anyjától és kisleányától hallott vádakat emlegette. (A kisleány került ezután a bíróság elé s nagv jszcpegéigek közöli jok-sok kérdésre adott vála­szaiból az derült ki, hogy a rendőrségen tett (terhelő vallomására már nem emlékszik és nem *igy emlékszik, ahogy az akkor hangzott. A nagy­anya is ellentétbe került némileg a rendőrségen .tett vallomásával, majd azt tisztázták a védők, /hogy ,a csatád a kezelési költségekkel ma is tar­jtozik a vádlottnak. Vajda Péterné 11 evvel ez­Vlőlti esetét mondta el, amelv szerint egy alka­lommal dr. Rottenstein üres fecskendővcl akarta őt beoltani, ö ez ellen tiltakozott, mire az orvos pzt mondta: — De kiterjed a maga figyelme, mindenre! A tanú elismerte, hogy idegbaj ellen már min­Süen orvos kezelte. A Rottenstein elleni panaszt iákkor mondta el először, amikor hallotta, hogy beszélnek arról az emberek, hogy üres tűvel ol­tott volna. Szünet után Orkonyi Ede és különváltan élő felesége kerültek egymásután a bíróság elé. majd amikor Vallomásuk ellentétessé vált abban, hogy 'dr. Rottenstein egyszer, vagv többször kezelte-e az asszonyt, szembesítették őket. Az asszony megmaradt amellett, bogy az orvosnál többizben (járt. a biróság őt eskette meg vallomására. Ezzel a tanúkihallgatások végetértek és déli .12 órakor megkezdődött a szakértői vélemények előterjesztése. Dr. Incze Gyula tanársegéd, szegedi tőrvény­Széki orvos terjesztette elő az ügyészi kérdésekre '(válaszát, amely egyben dr. Joó Imre vármegyei tiszti főorvosnak, a másik bírósági szakértőnek a válasza is- A válaszok sörán megállapítja a sznk­''évtö, hogy szérumoltás alkalmazásánál köteles­sége lett volna az orvosnak megkérdezni, része­sült-e már a beteg hasonló oltásban. Diftéria­megbetegedésncl a beteget s az ápolószemélyzetet elkülöníteni kell. az egyik vérbajos esetben kura­kezdés helyett tanácsosabb lett volna uj vizsgá­latot kéini, az aranyoltások alkalmazását vese­vizsgálatnak kell megelőznie, az injekciós tűnek táskában való előkészítése az oltáshoz, elvégez­hető ugyan, de nemcsak célszerűtlen, de ve$zé­lyes is lehet. A szakértővel élénk kérdéspárbaja volt dr. Dettre János védőnek, aki végül is leszügezteti, hogy a vidéki orvosok egyrésze bizonyos egész­ségügyi szabályok betartásában kevésbé körülte­kintők. Az ellenőrző orvosszakértő terjesztette elő ezután szakvéleményét, miután az általános kér­désekre nagyjában megegyezett véleménye a tör­vényszéki szakértővel. Részletesen tárgyalta és magyarázta az igpzságügyi orvosi tanács által felülbírált szcruinreakciós megállapításokat, amelyek amellett, hogy nem jelentenek komoly bizonyítékot általában sem, a jelen esetben alap­vető hibák elkövetésével jöttek léire. Az ügyész és a védő kérdései következtek ez­után az orvosszakértökhöz. A kérdések során megállapították, hogy a vádlott által szokott fecs­kendőtartás, amikor teljesen marokba rejti a fecskendőt, nem kifogásolható, hanem szokásos. A szérumreakciót több módszerrel megnyugta­tóbban lehetett volna elvegezni. A használt in­tracután próbák teljesen megbízhatóknak nem mondhatók. Azt is megtörténhetőnek minősítette az orvosgzakértö, hogy az orvos egy esetben elfelejtkezik arról, hogy oltóanyagot szívasson a fecskendőbe. Ycgül az orvos által magánál hor­dott diftériaszérum seiu tekinthető szabálytalan­ságnak a szakértők szerint. Délután 2 órakor fe'ezték be a mai tárgyalást, amelyet szombaton délelőtt folytatnak, amikor is a további ismertetésekre, esetleges bizonyitás­kiegésizitésekre és a perbeszédekre kerül a sor. Dobos István, a híres gyulai repüld halálos kataszlráfája (A Délmagyar ország gyulai szerkesztőségé­től.) Tegnap este. amikor zsúfolt ház ünnepelte Honthy Hannát a gyulai szinkörben, megjelent a szinkör előtt gróf Wenckheim József ujkigyósi földbirtokos autója. Az autóból a gróf titkára, Kornlóssg lépett ki és kihivatta a színházból Dobos István feleségét és családját. Dobosné rosszat sejt­ve sietett ki a színházból. Az épület előtt a titkár közölte Dobosnéval, hogy férje, a legügyesebb ma­gyar repülök egyike, a mátyásföldi repülőtéren lezuhant és meghalt. Az asszony a borzalmas hir hallatára elájult, leányaival együtt autón került! haza a románvárosi Szép-ucea 13. szám alatti la­kására. A tragikus katasztrófa hire pillanatok alatt el­terjedt a színházban és rövidesen egész Gyula a legnagyobb sajnálattal és megdöbbenéssel vette tu­domásul a hires pilóta tragikus halálát. Dobos István Gyulán született, asztalosinas volt az egyik régi gyulai műhelyben. Már inas korá­ban nagy érdeklődést mutatott az aviatika felé és szabad óráiban repülőgépeket konstruált. Később felkerült Budapestre, ahol csakhamar a repülés első magyar úttörői között emlegették. A világháború kitörésekor önként jelentkezett; a hadirepülőkhöz osztották te ahol csakhamar tiszthelyettesi rang­ban pilóta lett. A háború után Budapesten tartóz­kodott; itt érte a proletárdiktatúra. Arra kénysze­ri'ették. hogy Szamueily Tibornak a pilótája le­gyen. Dobos nem akarta vállalni a megbízatást, erre családját elfogták és túszként kezelték arra az e.etre. ha Dobos a megbízatást nem teljesí­tené. A kommün.zmus bukása után vizsgálat in­dult Dobos ellen, a kitűnő pilóta százszázalékban tisztázta magát. Később a műegyetemi sportrepü­lők oktatója lett. Hat évvel ezelőtt gróf Wenckheim József ujkigyósi földbirtokos szerződtette pilótá­nak. Dobos vezette mindig azt a magángépet, amely a grófot Ujkigyós és Budapest között szál­lította, de igen sokszor külföldön is járt a gróf* fal a kiváló repülő. Dobos szolgálatát mindig a legmegbízhatóbban végezte. Hogy milyen ügyes pilóta volt. ezt a napok* ban is bebizonyította, amikor Cegléd közelében motorhiba miatt kényszerleszállást hajtott végre gépével, amelyen gróf Wenckheim is helyet fog­lalt. Dobos szorogatott helyzetében is pompásan hajtotta végre a landolást, ugy, hogy baj nem tör­tént. A pilótavégzet azonban Dobost sem kiméi:e meg: csütörtökön délután próbarepülést hajtott végre a műegyetemi sportrepülőknél. A kiváló pilóta azt a gépet akarta berepülni, amelyiket a svájci csillagturára szemeltek ki A gépnek berepülés közben eddig még meg nem állapított baja történt, a sportrepülők háromne­gyed 6 óra tájban azt látták, a gép elvesztve egyensúlyát, zuhanni kezd és melyen belefúródik a fő dbe. A gép szerencsétlen pilótáját. Dobos Ist­vánt haldokolva húzták ki a romhalmaz alól, nyomban mentőautóba helyezték, amely a Rókus­kórház felé robogott. Doboson azonban már nem lehetett segíteni, a mentőautóban belehalt súlyos sérüléseibe. Felesége, született Gerber Anna és három leánya: Ibi, Olga és Gizi pénteken Buda­pestre utazott a ravatalhoz. Dobós az utóbbi években többféle repülőgép­találmányon dolgozott. Legnevezetesebb találmá­nya egy olyan légcsavar volt, amelyet leszálláskor egy gombnyomással meg lehetett állítani. A régi légcsavar még a leszállás után is sokáig működés­ben volt. Dobos ezzel a légcsavarral szerelte fel \5enckheini gépét Ls. auiely az uj légcsavar se­gitséaével Ujkigyós és Budapest között az utat 40 perc alatt tette meg; azelőtt 60 percet veit igény­be az ut. Dobos István holttestét hétfőn Gyulára szállít­ják és itt fogják nyugalomra helyezni a reformé-, ts temetőben. Méray-Puch 200-as népmotor 980 P ' CSEPEL segédmotor 430 P Kerékpár. — CsőbHfor. — Aladin pelré­leumíő/ök előnyös részletre BRUCKNIRvasá ruház Jzege

Next

/
Thumbnails
Contents