Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-24 / 167. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, 1937. julius 24: Egy piktor, aki egész vagyonát jótékonycélokra hagyta A jövő héten leplezik le Liptószentmiklóson Balló Edének, a magyar piktúra halhatatlan mesterének emlékmüvét — Meghitt beszélgetés a mester özvegyével ...A hatalmas Istennek e kicsinyke házába a csúcsokba szaladó keskeny ablakok szines üvegén keresztül tobzódva rohan be a napsugár. Nyitva hagyott imádságos könyvek hevernek a padok tetején, tömjén illata száll a levegőben, lépéseink megkoppannak a márványkockákon, amelyek a kápolna alapját borítják. Fehér csipkével szegett keszkenő boritja az oltárt, friss, üde, illatos és tarka mezei virágok szólnak hangtalanul azokról, akik nem a virágüzletek jégszekrényéből, hanem a harmatban, pirosló pipacsban, kék búzavirágban gazdag rétről hozták el a maguk szivének ajándékát a Szent Szűzhöz, akinek képe előtt könnyes szemekkel, elszállva életének legszebb emlékei közé, áll összekulcsolt kezekké' özvegye a Mesternek, aki a Madonnának ezt a szépséges képét lelkéről oalettájának színein át a vászonra álmodta... Csdazka György, az érsek ajandékozta a képet harmincnégy esztendővel ezelőtt József főhercegnek, Kistapolcsány akkori urának és a főherceg rendeletére került Balló Ede remeke a kápolnába. Könnyekkel szemenek csücskében most itt a Madonna képe előtt az özvegy. — Férjem naplóját rendezem —- meséli — és pár nappal ezelőtt jutottam el ahhoz a feljegyzéséhez, amely arról szól, hogy ert a Madonnát 1893ban festette. József főherceg Császka érseknél látta meg a képet és nyomba elkérte a kistapolcsányi kápolna szániára. Az érseknek azonban nagyon szivéhez nőtt a kép, Istenben boldogult férjem elmondja azt is, hogy a halhatatlan emlékű egyházfő rendeletére újra megfestette azt, hogy azonban a festmény másik példánya hol van — sajnos, nem tudtam eddig megállapítani. Emlékmű kerül a liptószentmiklósi „Balló-ház" falára — Boldogult férje n emléke — mondja tovább az özvegy — hozott el engem most arra a vidékre, ahol Balló Ede meglátta Isten világát, ahova mindig visszavágyott. Liptószentmiklóson szülelett és élete utolsó napjaiban, halálos agóniájában is egyre szülővárosát emlegette. Az élete utolsó ösvényén is ott iárt, ahonnan egykoron útnak indult... — És még az életében, nyolc esztendővel ezelőtt ugy rendelkezett, hogy vagyona egy részéből menhely épüljön Liptószentmiklóson. A »Ballóhdz«, az aggok menhelye fel is épült, két emelettel, huszonnégy szobával, folyó viz van mindegyik szobában, a legfelső emeleten diakonissza nővérek élnek, van már fönökasszonyuk is, férjem emlékének megörökítésére én reliefet készíttettem róla, Bory Jenő szobrászművész, a budapesti képzőművészeti főiskola kiváló tanára faragta nemes márványba Ba'ló Ede arcának mását és az emlékmüvet a jövő héten illesztjük a liptószentmiklósi Balló-ház falába. Minden kiilsö ünnepség nélkül. Se az ő emléke, se én nem kívánunk dikciókat. Egyszerűen: a ház falába helyezik a márvány emléket, amely hivatva van hirdetni az utókor számára, hogy Balló Ede, a piktúra mestere művészettel szerzett vagyonának egy részét szülővárosára hagyományozta, illetve abból még ő maga menhelyet építtetett agg emberek számára. Hegyi Józsefné szül. Gross Zsófia a maga és gyermekei dr. Goltlieb Árpádné szül. Hegyi Jolán, Hegyi Zoltán, valamint veje dr. Gottlieb Árpád, unokái Tomika és Zsuzsika és alulírott rokonság nevében mélységes nagy fájdalommal jelenti, hogy hnádásig szeretett férj, a legodaadóbb apa, nagyapa és rokon Hegyi Jóssej f. hó 22-én élete 66. és legboldogabb házasságának 42. évében hosszú szenvedés utár. csendesen elhunyt. Felejthetetlen drága halottunkat f. hó 25-én, vasárnap d. e. fél 11 órakor kisérjük utolsó útjára az izraelita temető halottasházából. Szeged, 1937 julius 24. Czv. Splixer AbraQámné Sógorai, sógornőI nevelőanyja és klterfeát rokonsága Testvérei: Hegyi Fülöp. Subotica K en veres Ixsóné szül. Splixer Teréz özv. Herskovlts Jakabné szül. Splixer Janka Részvétlátogatások mellőzését kérjük, Kiilön villamoskocsi 10 órakor a Dugonics-tcrről indul. IMlIMMMEia^^ Lampel és Hegyi-cég és Hazai Kötöttárugyár mély fájdalommal jelenti, hogy alapitó társfőnöke Hegyi József ur f. hő 22-én szorgalmas, munkás életének 66. évében elhunyt, A megboldogult 20 cven át szentelte teljes munkásságát regének és kiváló képessegével, tudásával, ernyedetlen szorgalmával annak fejlesztését szolgálta. Elhunyta fájdalmas és pótolhatatlan veszteséget jelent. Szeged, 1937 julius 24. Felejthetetlen emlékét kegyelettel megőrizzük, v , wmmmammmmmmmMírnmm ssst^ fl£ffffNB»wUH39HMS A menhelynek Bethania a neve, a liptószentmiklósi evangélikus egyház kezeli azt és az ottani lelkész, Mihdl Medera, akit Istenben boldogult férjem nagyrabecsült és tisztelt, gondoskodik arról, hogy Balló Ede intenciói valóra váljanak. — A Balló-házban huszonnégy elaggott liptószentmiklósi szegény ember életének utolsó esztendeiről vette el a gondot az alapító.., A mester özvegye a legszebb lelkű férfiről. Kistapolcsányba Pöstyénböl jött el a mester özvegye. Balló Ede szlovák parasztot ábrázoló festménye előtti oldalon láthatjuk azt — az immáron történelmi —a három aláirást, amely elmeséli, hogy IV. Károly, II. Vilmos és Ferdinánd, a bolgárok cárja — súlyos betegen küzködik most az élettel a murányi vár\>an — a háború megszigorításáról tárgyaltak ott, ahol Balló Ede az élet szépségeit vetette vászonra... — Az én férjem — mondja az özvegy — a legszebb lelkű férfi volt. A mi kettőnk szépségest életét a nagyvilág lármája sohasem zavarta. Az emberi elfogultság sohasem juthatott ennek a tiszta léleknek a közelébe. Művészete az arcképfestészetben csúcsosodott ki és jóllehet egésze© fiatalon hatalmasan előrelendült — mint ismeretlen magyar piktor a strassburgi császári helytartónak, Hohenlohe hercegnek portréjával megnyerte a legnagyobb olasz dijat —, mégis: művészéletének sikerességét feláldozta azért, hogy a hudape3ti képzőművészeti főiskola tanára legyen. Ezzel kívánta szolgálni hazáját. — Portréfestészete mellett a legmélyebb tisztelettel hódolt a régi klasszikusoknak és minden szabad idejét ezek tanulmányozására és remekmüveik újraalkotására fordította. Száz képből álló kópiagyüjteményét, amely az olaj festészet fejlődését mutatja be Van Eyck-től, aki az olajjal való festést feltalálta, Velasquezig és Franz Halsig, akik az olajfestészet mestereinek legkiválóbbjai, a magyar nemzetnek ajándékozta és ez a gyűjteményi páratlan értékű a maga nemében, mert sehol a világon nincsen egyetlen művész által létrehozott ilyen gazdag kollekció. A gyűjtemény a budapesti Képzőművészeti Muzeumban van elhelyezve és férjein saját költségén alakíttatta át a muzeum sötét padlását három gyönyörű felsővilágitásu teremmé a. gyűjtemény muzeumának céljaira. 1 ' — Teljes vagyonát közcélokra hagyta és két budapesti palotáját még életében a művészet oltárára ajánlotta fel. E házak, mint a »Balló Eda képzőművészeti alapitióny<i fiatal és tehetségest festők külföldi tanulmányait teszik lehetővé, férjem készpénzvagyona pedig azt a célt szolgálta, hogy a Képzőművészeti Muzeum muzeális értékű képeket vásároljon rajta... Muzeumokat korcs fel az özvegy, hogy — ajándékozzon... - Magyar ember volt izig-vérig Balló Ede,1 de ragaszkodott szülőföldjéhez és a magyarságában csak szeretetet és nem gyűlöletet látott. Mint! magyar embert érte az a nagy kitüntetés, hogyi Massaryk elnök ur vendégeként hosszabb időt töltött a prágai Hradsinfcan és azt a portrét, amelyet az elnök úrról festett, Massaryk Tamás legszebb portréjának tartják. Lefestette a Horthy kormányzó urat is, aki elismerése legszebb jeleivel, a legmagasabb magyar érdemrendekkel tüntette ki őt. — Szülőhelyéhez való meleg ragaszkodása késztet engem most arra, hogy a relief leleplezése után felkeressem a különböző szlovenszkói muzeumokat és férjem megmaradt csekélyszámu képeiből néhány darabot szándékozom e muzeumoknak ajándékozni. A hires pöstyéni muzeuntnak felajánlottam már férjem egyik tanulmányát és ez ott is függ a muzeum fal3n. Elmegyek TurócszenU mártonba, mert ugy tudom, hogy a turócszentmártoni muzeumban van az a portré, amelyet férjem Hviezdoszláv-Országh-ról, a nagy szlovátó költőről, Petőfi fordítójáról, a Kisfaludy-Társa-j ság tagjáról festett. A turócszentmártoni muq zeumnak szántam Bohumnak, a kiváló szlováki festőnek azt a képét, amely Pityó cigányprímást ábrázolja, nagyon rossz állapotban került fér® jenihez, aki kitűnő portrévá javította ki a képet. Elmegyek a rózsahegyi muzeumba is, amelynek! férjein egyik tanulmányát szántam... Paál Júb,