Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-03 / 148. szám

Szombat, 1937 julius 3; OerMÁGYÁRORSZÁO 3 Ünnepélyes Külsőségek Között pénteken délután felavatták a szegedi léglturisztikaí leszállóhelyet (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken délután ünnepélyes keretek között avatták fel a Lóversenytéren azt a 45 katasztrális hold területű polgári repülőteret, amelyet a közelmúltban készítettek a légi turisztika céljaira. Az országf több más városában van már ilyen polgári repülőtér, pénteken délelőtt avatták fel a kalocsai teret is — a városnak is az volt az óhajtása, hogy a szegedi repülőtér minél előbh megépüljön. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal légi turisztikai osztálvának, a Délvidéki Automobil Clubnak és nein utolsó sorban a város áldozatkészségének köszönhető, hogy pénteken délután megtarthatták az avatási ünnepséget, amelyre nyolc, repülőgépen egy sc-eg vendég érkezett Szegedre. A repülőtér egyengetési és berendezési munkálatait Krúol Ozsvald városi műszaki tanácsos vezette. Hat óra előtt elözönlötte a teret a közönség. A gépek érkézé ^e hat ó*ára volt jelezve, de már jóval hat óra előtt feltűnt a látóhatáron az első gép. Tiszteletkört irt le a város felett, majd simán leereszkedett a térre. Néhány perccel később megérkezett a másik is, majd gyors egymásutánban jött a többi. A miiegyetemi sportrepülők rajvonalban érkeztek a város fölé és simán szálltak le. Megérkezett a műegyetemiek híres «Gcr'e /,?« és »GerZ3 72« jelzésű gépe- A Budapesti Sportrepülők két ezüstösen csillogó egyfedelün érkeztek. A négy műegyetemi géppel, a két B. S. E- géppel és a Légügyi Hivatal két gépével együtt összesen nyolc gép sorakozott fet a sátorvesdéglö előtt kevéssel hat ura után. A Vendégeket dr. Katona István tanácsnok üdvözölte a város nevében, vázolta a polgári repülés fontosságát és kijelentette, hogy a város nagy reményeket füz a repülőtérhez, az idegenforgalom révén nagy gazdasági és kulturális fellendülést vár. ezért is sietett a légi turisztikai osztály felhívására a repülőteret a lehetőség szerint minél előbb alkalmassá tenni. Elmondotta, hogy a 45 katasztrális holdnyi terüiet megmunkálása 8 ezer pengőbe került, a város szívesen áldozott, mert maga is felismeri annak jelentőségét, amit a repülés jelent egy modern város életében. Gróf Zichy Nándor, a légi turisztikai osztály elnöke válaszolt az üdvözlő beszédre örömét fejezte ki afölött, hogy a várostól a leszálló helyet átveheti és azt megnyithatja, a forgalomnak átadhatja. Ezrei azután a polgári repülőteret a DAC képviseletében megjelent dr. Kogutowitz Károly elnöknek átadta a további szolgálat lebonyolítása vége'.t. A Sr.egedre érkezett vendégek között volt dr. vitéz Szentkirá'iji Ákos, a turisztikai osztály előadója. vitéz Szirmai/ László őrnagy és Solymossy légügyi el'enőr. Gaál Elek, a műegyetemi sportrepülök elnöke és a műegyetemiek, valamint a BSE pilótái. A beszédek elhangzása és a tér ünnepélyes megnyitása után a vendégeket a város a rögtönzött sátorv endéglöfcen frissítőre látta vendégül. A pilóták elmondották, hogy Kalocsáról érkeztek, ahol a délelőtti órákban avatták, fel a polgári repülőteret. Kalocsáról délután negyedhat órakor startoltak és igen kényelmes ut után alig negyven perc alatt érkezt ok Szegedre. Utazásuk, s-eencsés volt, az idöiárás is kedvezett a kis légi rajnak. Mialatt a pilóták a büfféfcen beszélgettek, az alatt a közönség elözönlötte a gépeket. Különösen az egyfedelű, ezüstös szárnyú BSE-gépeknek és a két Gerlének volt sok nézője- A műegyetemiek nem sokat kérették magukat és tegnapi gyászuk ellenére is — csütörtökön lezuhant egy uj gép be-epüléséncl Dobos, a leghíresebb sportrepülők egyike és halálra zúzta magát — felrepültek és mürepü'éssd szórakoztatták a közönséget. Bravúrosan repültek a parányi gépek, a közönség nem győzött eleget nézni és izgulni. A vendégek ezután a város autóin megtekintették Szeged nevezetességeit, este pedig a város által az ujszegedi Vigadóban tiszteletükre rendezett vacsorán vettek részt. A ve idegek szombaton reggel startolnak vissza Budapest felé. 6 évi rendőrségi hozzájárulással íarioznak a városok az államnak (A Dó'm agyar ország munkatársától.) A Városok Országos Szövetsége legutóbbi ülésén tárgyalt azokról a súlyos terhekről, amelyek a vidéki városok háztartását nyomják. Ezek között szerepel a városok államrendőrségi hozzájárulása, amelylyel kivétel nélkül va'amennyi vá-os hátralókban van, mert nem képes megfizetni a kivetett nagy hozzájárulást. Ezért azt is kérte a Városok Szövetsége a kormánytól, hogy lényegesen mérsékelje a városok rendőrségi hozzájárulását. Szeged városa rendőrségi hozzájárulását az 1937. évi költségvetésben 185.000 pengőben irányozták elö. A korábbi években ezen a cimen 280.000 pengőt köve clt az állam Szegedtől, de éppen ugy, mint a többi városok. Szeged sem tudta fizetni a hozzájárulást, évről-évre hátralékban maradt. ' Jelenleg az a helyzet, hogy Szeged városa 1.008.000 pengővel tartozik az államnak rendőrségi hozzájárulás cimén. De nincsenek jobb helyzetben a többi törvényhatósági városok sem. (Budapest például 10 millió pengő rendőrségi hozzájárulással tartozik az államnak.) Debrecen tartozása 1,512.000 pengő. Mis-t kolc 828.0Ö0. Kecskemét 750.000, Győr 53o.ooo, Pé. s 425.000. Székesfehérvár 339.000, Hódmezővásárhely 269.000 Sopron 104.000, Baja lo2.óoo pengő rendőrségi hozzájárulással tartozik. A megyei városok közül Békéscsaba 170 000 pengő rendőrségi hozzájárulással tartozik, Csongrád 85.000, Gyula 06.000, Kiskunfélegyháza 188.000, Kiskunhalas 120.000, Makó 181.000, Szentes 181.000 pengővel. A tiz törvényhatósági jogú város összes rendőrségi tartozása 6,127-000 pengőre rug, a negyvennégy megyei város pedig ezen a cimen 6 338.000 pengővel tartozik. Az ötvennégy város államrendörségi tartozása tehát — Budapestet nem számítva — 12,495000 pengő. Ezzel szemben az évi ki ve 'és 2.163.581 pengő, úgyhogy általánosságban megállapítható, hogy a városok ezidöszerint 6 esztendei á'lamrendörségi hozzájárulással vannak hátralékban. Erre a horribilis tartozásra az 54 város az elmúlt év folyamán csupán 756000 pengőt törleszteti. Szeged törlesztése 144.000 pengőt tett ki, Debrecen 195.000. Miskolc 64.000, Kecskemét 38.000, Vásárhely 5000 pengőt törlesztett. A megyei városok közül Békéscsaba, Csongrád és Kiskunfélegyháza törlesztettek nagyobb összegeket. A tartozás, valamint a törlesztés súlyos nehézségei arra mutattak, hogy a rendőrségi hozzájárulás rendkívül súlyos te-het jelent a városokra és ennek a tehernek a mérséklése nem halasztható tovább. Dr. Kiss Albert egyetemi tanár váratlanul meghalt kecskeméti birtokán (A Délmagyar ország munkatársától.) A szegedi egye'em központi épületének ormán gyászlobogót lenget a szél: meghalt dr. Kiss Albert egyetemi tanár, a római jog ismert régi professzora. Pénteken Kecskemétről táviratban értesítették a szegedi egyetem rektori hivatalát, hogy Kiss Albert professzor Kecskemét melletti lakiteleki birtokán hirtelen, agyvérzés következtében meghalt. Dr. Erdélyi László rektor délelőtt 10 órára rendkívüli gyászülésre hivta össze az egyetemi tanácsot, a tanács gyászjelentést adott ki Kiss Albert elhuny-t tárói, amely a következőket mondja: »Egyctemünk benne egyik legerősebb oszlopát \e 'Z'.ette el. Nemes egyénisége minden lelkesedésével csüngött az Alma Materen s annak virágzásáért fáradságot reni ismerő odaadással dolgozott. Egyetemünk ifjúsága melegszívű atyai barátját gyászolja.* Kiss Albert szombaton délután utazott el Szegedről Kecskemétre, hogy lakiteleki birtokán töltse a szünidőt. Déle'.őtt még vizsgáztatott és kedélyes hangulatban vett bucsut professzortársaitól, diákjaitól, senki sem sejtette, hogy alig hat nap múlva már halálhíréről érkezik értesítés. Kiss Albert a római jogot tanította a szegedi egyetemen, ahová 1921 szeptemberében került. Itt először a nemzetközi összehasonlító magánjogot tanította, egy év multán a római jog tanárává nevezték ki. Huszonhárom esztendeje volt egyetemi tartár, 1914 augusztusában nevezték ki a pozsonyi Erzsébet tudományegyetemre nyilvános rendes tanárnak, ahol később a jog- és államtudományi karnak volt a dékánja. Szegeden széleskörű és eredményes működést fejtett ki. Tiszteletbeli elnöke volt az egyetembarátok egyesületének, vezetője az egyetem gazdasági bizottságának. Elnöke volt a Mensa Publica felügyelő bizottságának, tagja az Országos ösztöndíj Tanácsnak és az Országos Felsőoktatási Tanácsnak, a Felsöoktatásügyi Egyesületnek és a Tudományos Társulatok Szövetségének választmányi tagja volt. Egyetemi tanárrá való kinevezése előtt előbb a kassai jogakadémián, majd a kecskeméti jogakadémián működött. A szegedi egyetemen a jog- és államtudományi karnak dékánja volt, majd az 1934—35. tanévben az egyetem rektorává választották meg. Tudományos téren kifejtett működésének elismeréséül pár évvel ezelőtt a kormányzó a magyar érdemrend középkeresztjével tüntette ki. A gyászhír nagy részvétet keltett Szegeden és Kecskeméten egyaránt, ahol a professzor családja és rokonsága él. köztük dr. Kiss Endre, Kecskemét polgárme/tere, aki testvéröccse az elhunyt professzornak. Az egyetemhez érkezett értesítés szerint balásfalvi Kiss Albertet szombaton délután fél 6 órakor te netik el a kecskeméti református temetőben. A temetésen dr. Erdélyi László rektor rezetésével megjelenik a szegedi egyetem tanácsa. Széchenyi Mozi Szombattól hétfőig JEAN H.4RLOV, a fiatalon elhunyt star Blmremeke Harcias hölgyek Partnerei: William Powe!, Mirna Loy. 5, 7, 9 KORZO MOZI Szombattól hétfőig Óriási műsor! Kalmár Pál a Rádió országosh rii művésze, a közönség kedvencének cigányzenés személyes fellépése. Ezenkívül A három sárkány Vígjáték. Rajnai, Gózon, Sziklai, Berki Lili stb 3. nenvf d H e* nf'gvrf) IO OrakOT.