Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-21 / 164. szám

Vosornap, 1937 julius 18. DÉLMAGYARORSZÁG 187 Az uíolsó percben két fellebbezést adtak be az Ipartestületi választások ellen, de egy óra múlva mindkettőt elutasították (A Délmagyarország munkatársától.) Júüus ne­gyedikén tartották meg másodízben az ipartestü­leti választásokat, a tizenötnapos fellebbezési ha­táridő kedden délben 1 órakor járt le. Az ipa­rosok körében érdeklődéssel várták a fellebbezési határidő lejáratát, megpeticionálják-e másodszor is a választásokat, mert ez esetleg azt is jelent­heti, hogy továbbra is megmarad az ipa.-testület­ben az interregnum. Déli 12 óráig az volt a helyzet a városházán, hogy nem érkezik be fellebbezés, de nemsokkal a határidő lejárta előtt — jóformán egyszerre — két fellebbezést nyújtottak be, az egyiket a fla/ncr-párthoz tartozó iparosok, a másikat az Erdélyi-párt tagjai adták be. A Rainer-féle iparosegység párt nevében Csókái István szabó, Méhes Lajos szűcs, Juhász József és Lusteiner Dezső cipészmesterek fellebbezték meg a választást. Kifogásolták elsősorban azt, hogy az ipartestületi elnökségre, a vezetőségre és az elöljáróság tagjaira egyszerre tartották meg a vá­lasztást, a fellebbezők szerint hamarább kellett volna megválasztani az elnököt és a vezetőség tagjait, másik napon pedig az előljárósági tago­kat, ekkor elkerülhető lett volna a bizonytalan­ság, azt is mondja a fellebbezés, hogy a válasz­tásnál meg nem engedett kortézia volt, egyes kor­tesek egészen az urnákig kisérték az iparosokat Kifogásolják továbbá, hogy a szavazatok össze­számolása szabálytalanul történt, mert érvényte­lenítették azokat a szabályos szavazatokat, amelye­ket az elnöki urnába dobtak be az iparosok, bár azok a vezetőségi tagokra vonatkoztak. A másik fellebbezést az Erdélyi-párt részéről Nagy Lajos szabó- és Varga János borbélymester adta be. ők is azt kifogásolják, hogy egyszerre történt a szavazás az elnökre, a vezetőségi ta­gokra és az elöljáróság tagjaira és ez a körülmény zavart okozott. Szerintük többen az iparosok közül nem tudták, hogy a perforált szavazólapokat szét kellett volna szedni és külön szavazni, ehelyett szavazólapjukat sokan egy urnába dobták be. A fellebbezésekről dr. Röth Dezső tanácsnok, az iparhatóság vezetője kedden a déli órákban jelentést tett dr. Tótli Béla helyettes polgármes­ternek, akinek bejelentette, hogy tekintettel arra, miszerint a választásoknál a hatóság képviseleté­ben közreműködött és az ő szerepét is kifogásol­ták a fellebbezők, nem dönthet a fellebbezés dolgában. Tóth Béla helyettes polgármester in­tézkedett, hogy a fellebbezések és a választás ak­tái Röth tanácsnok helyetteséhez: dr, Temes­váry László aljegyzőhöz kerüljenek, akit megbízott, hogy a lehető legsürgősebben hozza uiee dön« tését. Temesváry aljegyző mar a déli órákban több kihallgatást foganatosított és délután 2 órakor már meg is hozta döntését a fellebbezés ügyé­ben. Az iparhatóság helyettes vezetője arra való tekintettel, hogy a fe'lebbezések a választás eredményért. nézve lényegtelen dolgokat tartalmaztak, elsőfokon elutasította azokat. Megállapította az iparhatóság, hogy a szavazatok összeszámlálása teljesen szabályos volt és az ér­vénytelenített szavazatok nem bejoluásolhaiták a választás eredményét. Mavconi Halála Róma, julius 20. Marconi, a világhírű feltaláló keddre virradóra római lakásán szívszélhűdés kö­vetkeztében váratlanul elhunyt. A nagy tudós ha­lálának Ilire pillanatok alatt terjedt el a város­ban. Marroni háza körül már a kora reggeli órák­ban ezréjire menő tömeg gyűlt össze ós lélegzet­visszafojtva vá'ta a híreket• A nagy feltaláló az utóbbi napokban kisebb rosszullétről panaszkodott. Tegnap este már nem volt semmi baja, jókedvűen elbeszélgetett felesé­gével. Korán este tért pihenőre, a vüág egyik legnagyobb feltalálóját álmában érte a halál Marconi 1874-ben született Bolognában. Édes­anyja angol származása volt. Már fiatalon tudomá­nyos működést fejtett ki. munkáját az egyik firen­zei magánkutató intézetben kezdte meg, Livornó­ban folytatta. A német llerz felfedezései alapján először az elektromos rezgések iránt mutatott ér­deklődési, 1895-ben felfedezte a drótnélküli távíró elvét. Az első mondat, amit drótnélküli készülé­kén leadott, a bibliából vett idézet volt: r,Dicsőség a Mennyben az Istennek, békesség á földön az embereknek.« Ezernyolcszázkilencvenhatban, amiKor az angol postahivatal felkarolta és találmányát kiszélesítet­te, az egész tudományos világ felfigyelt működé­séi e. 1899-ben már olasz hajón folytatta kísérle­teit és megteremtette a drótnélküli összeköttetést az olasz és a francia tengerpart között. 1903-txm már az Egyesült Államok és Anglia között valósí­totta meg a távíró összeköttetést. A világháború alatt a tengerészeknél teljesített szolgálatot és ekkor kezdte alkalmazni találmányát a repülőgé­peken. Ujabb kísérleteivel megnyitotta az utat a rádió hatalmas fejlődése elé. Marconit egymásután választották meg a különböző országokban a tu­dományos akadémiák tagjává. 1930-ban az olasz akadémia elnöke lett és ezzel bekerült a fasiszta nagytanácsba. Azóta is állandóan kísérletezett kü­lönböző találmányokkal. 1909-ben elnyerte a fizikai Nobel-dijat és nemrégen a rövidhulláma rádió­kísérlet ek után a televízió problémájának szen­telte idejét. Nemrégen jachtja fedélzetén rejté­lyes kísérletsorozatot folytatott. Ugy tudják, hogy nagymennyiségű elektromos energiák dróttalan to­vábbítása foglalkoztatta a nagy tudóst, akinek haldia nemcsak Olaszországban, hanem az egésa világon nagy részvétet keltett. Marpicati, az olasz akadémia kancellárja meg­állapította a temetés részleteit. Marconit Farnes­sinában, az Acadernia degli ttalia székhelyén ra­vala ózzák fel. A holttestet ezután a Palazzo Ve­nezia mellett levő Szent Márk templomba, vagy pedig a Haza Oltárára szállítják. Itt marad hol­nap ős innen viszik tovább Bolognába, ahol a családi sírboltban temetik el. Délután rendeletet adtak ki, amelyben arról intézkednek, hogy Mar-{ con: halála miatt nemzeti gyász legyen egess Olaszországban. A hormóniizó rószvtft Budapest, julius 20. Horthy Miklós kor­mányzó Marconi elhunyta alkalmából a követ­kező részvéttáviratot intézte III. Viktor Emá nuel kiályhoz: „Marconi szenátornak, az olasz szellem di­cső reprezentánsának váratlan halála mélyeit megrendített. Kérem Felségedet, fogadja ezal­kalc.mmal legőszintébb részvétein kifejezését. Horthy Miklós." A rádió gyásza Budapest, julius 20. A magyar sádió Marmní elhunvla alkalmából kedd este 10 órakor a hí­rek beolvasása után kegyeletének kifejezéséül 3 perces gyászszünetet tartott. A magvar rádió a genfi rádióunió titkársá­gához táviratot intézett és azt javasolta, hogv az unió kötelékébe tartozó rádiók közös elv alap ián ugyanazon napon emlékezzenek meg Mareoniról. Kedden este végei éri az építőmunkások sztrájkja Szerdán mindenütt megkezdődik a munka — A felemelt uj bé­rek éleíbelépnek még a béregyezfelő bizottság tárgyalása előtt (A Délmagyarország munkatársától.) Szom- részéről Orosz Imrct nevezte ki a minisz­baton reggel kezdődölt Szegeden az építőipari i ter a bizottságba, munkások sztrájkja, mely még a keddi napon . . . , . „.,, ... is változatlanul tartott. Valószínű azonban. f A munkabermegallapito bizottság hogy szerdán fordulat áll be, — a hatóság közben jöttével folynak az egyeztető tárgya­lások. Dr. B i a c s y Béla tb. tanácsnok, aki a város részéről van megbízva a tárgyalások vi­telével, kedden délben jelentést telt dr. Tóth Béla polgármesterhelyetlesnek, hogy a sztrájk változatlanul tovább tart, eddig még nem si­került egyességet létrehozni. A munkások köréből azt az információt kaptuk, hogy 47 építkezésnél szünetel a munka, közel 800 kőműves és ácsmunkái sztrájkol. A keddi postával megérkezett a városhoz az iparügyi miniszter leirata, amelyben az ács- és kőmüvesiparban a leg­kisebb munkabéreket megálla­pító bizottság kiegészítéséről történik intézkedés. Ez a bizottság lesz majd hivatva, hogv Szegedre nézve újból megálla­pítsa a munkabéreket, eddig nem ülhetett össze a bizottság, mert elnöke időközben elha­lálozott, a tagok közül pedig többen lemondot­tuk. Most értesítettek a város halóságát, liogy a munkabérmcgállapitó bizottság elnökévé dr. Simay Gyula nv. ítélőtáblai tanácselnököt nevezte ki, alelnöknek Jakabfy Zoltán ny. miniszteri osztályfőnököt. A munkaadók ré­széről a bizottság tagiai leltek ujabban Ko­va esek Ferenc, a Magyar Kőművesmesterek Országos Szövetségének elnöke és Balogih Péter szegedi-építési áállalkozó. a munkások most újból megkezdi működését és előrláthatólag a közeli napokban összeül Szegeden, hogy az ács- és kőmüvesiparban rendezze a munkabérek ügyét. Az épitóipari munkásság sztrájk­ja kedden este végelért, a mun­kások szerdán reggel felveszik a munkát az egész vonalon. Kedder, délután a kereskedelmi é.s iparkama­rában ültek össze az egyeztető bizoli««g tag­jai és hosszas vita után sikerült nyél! ' 'ni a megegyezést, amely szerint a munkabérek" igy alakulnak: nők és fiatalkorúak" órabére 24 férfi segédmunkásoké 31. állványozóké lf, 2 éven aluli köniüvessegédeké 50 azonfelül 60 fillér. Fzek a munkabérek alacsonyabbak, mint a hndooesti és pécsi bérek. Pénfel • en ezt a meeaOanodást a munkások és munkaadók közös*"!* ieríes,»'!k a levkisehh munkabéreket megállapító bizothái" elé ás at­tól függet'eoül bony a miniszter mikor bagv-»a jóvá a megál'aoodást, 'ij munkabérek már e b*'tp,, érvénybe lépnek. K"'Mi n esi" az Éniiőmunká«oT. Otthonábm gvüles volt. ahol T.advánszkv József el­nök m'mtegv 600 munkás előli ismertette a bérharc eredményeit Belvárosi Hezi Szerda A kék dandár Hősök küzdelme a háboru és szenvedély poklában Azcnkivill Zivatar Kemenes pusztán Berki, Gázon, Eőry, Szakits stb, 5, fél S és fél 10

Next

/
Thumbnails
Contents