Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-18 / 162. szám

Vasárnap, 1937 julius 18. DELMAG/ARORSZAO 11 22 év uíán Dr. Pálfy József 1916-os indítványa Szeged törvényhatóságához a venerikus betegségek pusztításainak leküzdésére (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Érdekes írat került elő a napokban a városi levéltár iratrengetegéből.- Huszonegy esztendővel ezelőtt, 1916 októberében dr. Pálfy József polgármester, aki akkoriban a városi árvaszék elnöke volt, indit-" ványt terjesztett a törvényhatósági közgyűlés elé ft nemi betegségek terjedésének megakadályozásáról. Az indítvány a következőket tartalmazta: — írjon fel a közgyűlés a belügyminiszterhez és kérje az alábbiakat: — A nemzet legértékesebb erejét fenyegétő és a jövő nemzedék egészségét veszélyeztető vérbajbetegség meggátlására és leküzdésére szánt intézkedéseket összesítetten törvénnyel, vagy országos szabályrendelettel méltóztassék végrehajtatni. Ezen rendelkezések sarkpontja a kötelező bejelentés lenne, amelyet esetleg büntető következmény támogatna. Állami érdekről lévén szó, a gyógyítást ugy a kórházi, mint a raagánápolásban a lehető legszélesebb mértékig ingyenessé kellené tenni. — Megfontolandó lenne, vájjon a házasutanaó férfiak egészségi állapota a házasságkötés előtt alkalmas formában igazoltassék-e? — A serdülő tanulóifjúság, miként más egyéb ragályos betegségre, mint trachomára, ugy a venerikus betegségekre nézve is rendszeres orvosi ellenőrzés alá kerülne. — Az állandó alkalmazásban lévők, de Különösen azok, akik közélelmezésben vagy személyes szolgálatú iparban foglalatoskodnak, a legcsekélyebb gyanú esetén orvosi vizsgálatnak lennének alávethetök és meggyógyulásukig hatósági határozat alapján vagy kizáratnának foglalkozásukból, vagy azt csak korlátozott mértékben folytathatnák. Végül valamennyi orvos köteleztessék, hogy minden venerikus esetet, amely mggyözödése szerint hijjával vdh a rendszeres gyógykezelésnek, a hatóságnak bejelentsen. A közgyűlés nagy érdeklődés melleit tárgyalta dr. Pá fy József indítványát és a következő határozatot hozta: — A közgyűlés tudatában van annak, hogy a háború okozta veszedelmek között a venerikus betegségek tovaterjedése nemzedékeket érintő hatásában egyike a legnagyobb hátrányoknak. Bizalommal tekint a közgyűlés a belügyi kormánynak ezen országos csapássá növekedhető járvány elfojtására irányuló munkája elé s ugy a maga, mint a város társadalma részéről közreműködését a legkészségesebben felajánlja. Az indítványt felterjesztették a belügyminisztériumba, ahol végre 21 év után sor került arra, hogy törvényes intézkedésekkel állják útját a nemi betegségek terjedésének. Mint ismeretes, nagy vonásokban elkészült a törvénytervezet, amely a venerikus betegségek leküzdését célozza. A törvényjavaslat rövidesen a parlament elé kerül — valószínűleg már az ősszel. Legérdekesebb a dologban, hogy a mostani törvénytervezet nagyrészt ugyanazokat a rendelkezéseket tartalmazza, mint amiről 21 évvel edelöt t szólt dr. Pálfy József, akkori árvaszéki elnök indítványa. Szeged volt nz első, amely konkrét formában megjelölve a tennivalókat, 1916-ban követelte a nemi betegségek terjedésének megakadályozását. Angarozsoll kőrisbogarat és minden más I gyógynövényt* I legmagasabb napi áron | vásárol DP. Kii KLÓS ss^eesk I V., Vilmos császár ut 6. Tel.: 180—577 || hogy az ő szisztémájának alapja szintén a Culbertson-módszer. Egyetlen szóval se csepüli a mestert, hiszen — igv mondja — „a világot Calbcrtson tanította meg bridzselni ós Culbertsonnak köszönhetjük, hogy ma tiz millió ember iáiszik bridzsel . . ." A szisztéma. — Szisztémám lényege az — mondta —. hogy a licitben, miként ma az élet minden vonalán, takarékoskodni kell. Culbertson a maga szabályait dogmának tekinti, holott a zöld asztal mellett nem állithatunk fel dogmákat. Minden parti: uj élmény és uj probléma. Én a bridzsjátékot valóban játéknak tekintem és néni tudománynak, szóra« kozásnak, amelynek egyetlen célja lehet csupán: néhány órán át enyhülést nyújtani a mindennapi élet ezernyi küzdelmében kimerült .embereknek. Az én elvem: fokozatosan szabad csak ugrani és nem átmenet nélkül, mint azt Culbertson teszi. A kettes indításnál Culbertson szerint a partner leintése a két szan, aminek — ezt gyakran tapasztalhatta minden játékos — az lehet a következménye, hogy az erős lapok gazdája rávágja a három szánt, leteríti bikaölő lapjait az asztalra és szegény partnere saját kardjába dől: nem tud: kézbe jutni játék közben és elvérzik. Én azt mondom: kettes indulásnál a leintés a soron következő szin bemondása. Tehát: két treffnél két káró, két kárónál két kór, két körnél két pikk, két pikknél három treff. A két szanzadu nálam nem forszinditás és a partner, ha lapja nincsen, erre nyugodtan lepasszolhat. Culbertsonnál nem jelent erősséget a szanzaudval való indítás, nálam: ez a legerősebb. Itt az értékelésnél visszatértem a régi bécsi rendszerhez, amely nem egész és fél trikkeket ismer, hanem hét pontra értékeli az ászt, ötre a királyt, háromra a dámát és egyre a búbot. Huszonyolc bécsi ponttal, — tekintet nélkül arra, hogy egyik vagy másik szinem teljesen hiányzik — szánt mondok. A leintés erre: kél treff. A partnernek azonban be kell mondani a négyes szinét, ha csak egyetlen figurája as van benne. — Culbertson csak két és fél trikkre indit. Én azt mondom: gyöngébb lappal is lehet indítani, ha az elosztás olyan, hogy legalább mansot igér. Nálam a gyenge inditás az egv treff. Ez tizennyolc bécsi pontot és 4—3—3—3, vagy 4—4—3—2 elosztási arányt jelent. Ilyen lapokkal licitáltam be Budapesten a hét treffet és Culbertson ugyanezekkel a lapokkal — passzolt... — Normális szanzadut egyáltalában nem licitálok, csak erős szánt és treffet se ismerünk, mert a treff bemondás nálunk egy gyönge, de esetleg niansképes lapot jelent. Elmeséli, hogy másfél évvel ezelőtt egy turnéja során Tokióba kerütí. ott izületi gyulladásban megbetegedett és hat hónapig feküdt egy toktól kórázban. — Tessék elképzelni mit jelent az: — mondja —< hat hónapig exotikus emberek között eerv exotikos országban betegen feküdni. Az angolul beszelő orvosokon kivül seok'vsl sem beszélhetni' Ecrvetlen barátja van csak az embernek: a bridzsprnbléma! — Hat hónán múlva értem jött az anyám. Hazavitt Bécsbe. De a hat hónaji elég volt ahhoz, hogy felépítsem a tokiói kórház betegágyán a szisztémámat . . . raál Jnb Használt iskolakönyvek feláron kaphatók. Használt isko'akönyveket masina áron veszek, engem érdeklő iskolából kieseit tankönyveket is vásárolok Hungária Anliquárium Szesred. Kie-vó ucca 6. Feketesas ucca sarok EMERGE a tökéletei kerékpárgumí Hétféle kivitelben kapható. Forduljon műszerészéhez aki az Önnek megfelelőt ajánlja. Gyártja a Magyar Ruggyantaárugyár R. T. A bridzs uj világbajnoka nyilatkozik uj szisztémáról, amellyel legyőzte Culbertsont Beszélgetés a bécsi karmesterrel, aki nem akar professzonista lenni, mert a bridzset nem tudománynak tekinti, hanem játéknak Eddig Elly Culbertson — egy Oroszorszgágból Amerikába származott — német volt a bridzs királya. Olyan kísérettel utazik, mint egy keleti fejedelem. A bridzs birodalmában esküdtek minden szavára. Verhetetlen volt . . , Egészen junius közepéig. Junitis közepén aztán — a Budapesten megrendezett bridzs-világbajnokságon — az osztrák csapat két játékosa, Walter Herbert bécsi karmester és dr. Frisehauer, leültek a zöld asztalhoz Culbertsonnál és feleségével játszani. Amikor a partinak vége volt: Culbertson homloka mellől eltűnt a bridzsapostol glóriája. Walter Herbert, a bécsi Volksoper zeneigazgatói cimmel felruházott karmestere egy saját maga kreált uj szisztéma alapján lényegesen többet teljesített Culberstonnál. Bridzsnvelven szólva: olyan elosztással, amellyel Culbertson és a felesége csak három szanzadut licitáltak be, Walter Herbert hét treffet licitált és ezt meg is -csinálta. Ami azután következett, az már nem volt meglepetés. A harmincnyolcesztendős bécsi „kappelmeister" nevét felkapta a hir. Walter Herbert azonban nem vágyik ezekre a sikerékre. A győzelemnek örül. Istenem: kit ne tett volna boldoggá ilyen diadal! — azonban: se könyvet nem >akar irni, se nem vágyik arra, hogy professzionista legyen, turnéra se indul, megelégszik azzal, hogv a maga szórakozására naponta egy-két órát bridzseljen Bécsbcn a barátaival. A bridzs világbajnok. Itt ül szemben velem Walter Herbert. A muzsikusnak az a tipusa, akibe szerelmesek lesznek a nők. > Bécsben él, de a Majna melletti Frankfurtból származik. Elegáns. Nyersselyem inget visel és a gallérjában pőttyes nyakkendőt. A mondatai hízelegnek akkor is, ha esze ágában sincsen hízelegni. Homloka feltűnően magas és gondolkodó szemei mélyen ülnek üregükben. Végtelen nyugalom árad minden mondatából. « Partnerei, akikkel délutánonkint bridzselt, mesélik. hogy: keresve se lehet kellemesebb partnert találni. A partnerét sohasem szidja össze és a lejátszott parti után nem kritizál és nem magyaráz, pedig: jussa lenne hezzá . . . Megkérem: mondja meg, miből is áll a mostanában sokat emlegetett szisztémája, amellyel legyőzte Culbertsont. Mosolyogva felel a kérdésemre. bevezető szavaiban azonban elmondja.