Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-18 / 162. szám

Vosornap, 1937 julius 18. DÉLMAGYARORSZÁG 161 Film-himriusz Irta BLRCZLLI A. KAROLY Villan a vászonberreg a gép zudul a fény és bániul a nép. bámul az ember, mind aki Iái: vágtat a vásznon a messzi világ. Vágtat a táj és nézik a népek, zúgva suhannak a távoli képek, nézd a mezői! Oly szépek a rétek! Uj csoda! Jönnek a rétek e'étrk, érik a buza, virágzik a lankás, kis. falu, csermely, niéla zsivalygds. halk, delelő nyáj, drága magány, reszket a harmat a fény aranyárig s ott az a felhő, ott, hol az erdő mordat az Isten sóhaja fan. Nézd, cz a béke! De ott a hatdl! Porzik a puszta, kigyúl a halár, kénköves őrült szárnyal az égen, nem hisz az ember az Ur erejében, jaf, lemeiőkké lettek a rétek, jaj, diadalt ül az ostoba vétek, s mint buta, lomha, pokolbeli rémek, bőgve görögnek előre felélek a gépek, a gépek, az ördögi gépckl Fordul a film és fordul a szél, (zúgva suhannak a távoli képek) bűvös a vászon s hallga! Beszél! Jön-megy a sok hős, mind csupa hit, annyi a vágy és több a veszély, ontia az é'et harcosait. Nézd a vitézt, a komor lovagot, hajija szerelme, a lelke sötét, s kardja hasítja ki balga szivét. IIát az a sok nép? nézd. ki van ott? Büszke kirdiy s feje hullik a porbi, tapso' a hóhér s táncol a csorda, táncol a sok zsarnok s letiporva reszket a földön a régi világ. Ott meg a cdr kínozza fiái! Fordul a film és mini ha te volnál, törtet a mélyből előre a polgár, nézd. csupa láz s csak a bankok előtt alt meg ijedten — o* ismered StI — gázol a másikon át, csupa vért s ö'ni se rest a palád aranyé~t... "6 mit akarsz még? Annyi a kép s mind a te tükröd: az emberi lét, légy szomorú vén. vaav fiatat, vágyaid álrria e fény-diadal, meri aki ott ülsz lent a sorokban s tépdesed egyre a sors katodáit, lázongsz mig a szived beleroppan; hidd el, a lélek bárhova vágyik, a film: a szabadság, százezer étet, sziirke vi'daod a fény rohamában újra kibomlik, mint a virág, gúzsba kötözve a tcslcd is éled, mennyi a szépség! hány kicsi lány van? s mind a tiéd: csak a gép zakaiol és le röpülsz, szárnyalsz, utazol, bomlik a telked, mint a virág . , . Náglat á vásznon a messzi világ. PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ RT, IIIdlD. CIIKONICS és KISS UCCA SAROK ntrdücikkek Csihos strandláska 88 fiil Cumi iürdö öv 28 fiil Hintós recés gumi fürdösapka 24 flll Zsanéros celluloid napvédő 24 fiil CsónahőzO sapka zöld ellenzős 46 fiil összecsukható sfrandszek csíkos huzattal 98 fiil Nuuődőu tóbtártóval csíkos huzattal 648 fiil 1937-es tipusu férfi és női kerékpárok s Arak már 76.50 P-töl. »Fortuna« 2 lángú petróleumffizök. w mlr 15.50 r-t«. ORION, PHILIPS, STANDARD márkás rádiók. Állandó oscreakciók. — Hitelképes egyéneknek 12 havi rósz'etiizetésre iiiAiílÁPii kerékpárok 5 évi jótállással mm WONDcR ismét kaphatók. E^dQti made in hangául Markovics Szilárd oki. gépészmérnök képviselet: Szeged, Tisza L. krl 44. Tel. 30—20. A NÉMA FILMTOL A HANGOS FILMIG Irta: cír. Janovics Janő (Elmondta a Szegedi Lapszindikátus ünnepi filmelőadásón a Belvárosi Moziban) "A" néma íilra 30 esztendővel ezelőit Párisban születelt meg és rögtön példátlan népszerűségre lendült. Az idősebek emlékezhetnek a daliás W'aldemár Psylanderre, a csábos Asta Nilsenre, a néma filmek népszerű hőseire. Az 6D figyelmemet rögtön fölkeltette a néma filmek hatása és meg is csináltam az első magyar filmszcenáziumot. a Sárga csikó cimü népszínművet. Igen ám, de ezt föl is kellett volna venni. Nekem pedig sem gépem nem volt, a fölvétel technikai titkairól és rendezési formáiról pe<jig fogalmam sem volt. Egy kis csalafintasággal a párisi Pa thé céghez fordultam, elküldtem a Sárga csikó szcenái iumának franciára fordított példányát és megkérdeztem, nem volna-e kedvük ezt a témát Erdélyben megfilmesíteni, a költségeket én vállalnám, a haszonban pedig osztozkodnánk. A Palhé-cég azonnal belement az ajánlatba, leküldte egyik legkitűnőbb rendezőjét, Van II y 1 urat és egy hórihorgas operatőrt, akit Montgovert nek hívtak, pompás gépfelszerelést hoztak magukkal és megkezdték a munkájukat. A két franciának nagyon tetszett Kolozsvár, ízlett a kolozsvári-kaposzta, a valódi fatányéros és a munkát húzták halasztották, lassan dolgoztak, én pedig ennek a szabotálásnak örültem, mert igy lassan-lassan \/tanulhattam a film-fölvétel minden furfangja1, lük át. A „Sárga csikó" fölvételeit egy tragikus esemény tette emlékezetessé. A szép Imre Erzsi, aki egy parasztleányt játszott a darabban, a Szamosba fulladt és bár negyvenen is utána ugrottunk, mire kimenthettük, már nem volt benne elet Ez a szegény Imre Erzsi a magyar filmgyáriás első hősi halottja. A Sárga csikó elkészült és olyan sikert hozott, amilyenre sem azelőtt, sem azu'án nem volt példa a magyar film történetében, Az egész világon 137 példánjban játszották a magyar népszínművet, Euró. pa minden országában, Amerikában, sőt még Japánban is, ahonnan a háború után a Pathé.cég 380 francia frankot küldött, mint japáni tantiemet.,. A Sárga csikó után gyors egymásutánban következtek a többi filmjeim, amelyeket már magam rendeztem és amelyeket az általam betanított magyar operatőr vett fel. Ha visszagondolok azokra a film darabokra, amelyeket Kolozsvárott vettünk fel és azokra a színésznagyságokra, rendezőkre, ajuk ott kezdek pályafutásukat, jogos büszkeség tölt el. mert hiszen hőskora volt ez a magyar filmnek és a darabok a magyar nemzeti szellemnek voltak igazi hangsúlyai. Ezekről a filmekről mindenki megállapíthatta az első jelenetek után, hogy Made in Hungary, éppen ugy, mint ahogy az orosz filmek!őt is lerí a nemzeti vonás. Csak egy pár nmet említek: fölvettük a Csiky Gergely Nag> mamáját, a Toloncot, a Névtelen asszonyt, a Dolo'ai nábob lányát, a fanhénőt, a Gyurkovics lányokat, a Doktor urat, a Hotel Imperiált, a Peleskej nótáriust, a Bánk bánt, Arany János legszebb balladáit, Petőfi Sándor legszebb verseit... Ezek valóban magyar filmek voltak, nemcsak Magyarországon készült filmek. És hadd említsek néhány nevet azok közű! a színésznagyságok közül, akik ott, Kolozsvárott kezdték film-pályafutásukat; Bla'na Lujza, Jászai Mari, Márkus Emília, Odry Árpád, Csortos Gyula, Yárkonyi Mihály, Berky Lili, Táray Fe.euc, Be. regi Oszkár, Gál Gyula, Paulay Erzsi, Pór Lili, Bakó László, Lábas Juci, Fényes Annuska, Rátkay Márton és igen-igen sokan mások S a rendezőim: Korda Sándor, Kertész Mihály, Garas Márton, ezek is mind nálam inaskodtak. Most eszembe jut az a jelenet, amikor körülbelül másfél éve Londonba mentem kí és a londoni repülőtéren leszállva, a határrendőrségnél egy hosszú ivet teltek elém, amelyen vagy harminc kérdés szerepelt s mindezekre felelni kellett volna, mielőtt bebocsátottak volna London ter Öleiére. Kedvellenül gyürkőztem neki és amikor a harmadik kérdéshez értem, amely ugy • szólott: KI ismeri Ont Londonban? — pillanatnyi gondolkodás után ezt irtam feleletként: Alexander Korda, Ez a név ugy hatott, mint egy varázsige. Megenyhült a határrendőr arca, mosolygott a vámos, nem volt szükség tovább felelni a kérdésekre, akit Korda Sándor ismer, az Angliának szívesen látott vendége... És mialatt az autó tobogoi t velem a káprázatosan kivilágított metropolisban, a fényreklámok közül egyszerre egy másik kép tűnt a szemem elé. mint ahogy a mozivásznon is az egyik elhalványodásával más kép válik élessé a nézők szeme előtt. • A pesti Newyork kávéházban fjó éwei ezelőtt Szőni ah ázy 'Istvántól azt kérdeztem, nem lud-c valakit, akit levihetnék Kolozsvárra, hogy segédkezzen a film-rendezcsben. Szomaházy egy sápadt nyurga fiatalember felé mutatott, az1 mondta: az ott Korda Sándor, nem tud egyeb. ről beszélni, másról álmodni, mint » filmről, próbálkozzon vele. A nyurga fiatalember mellé ültem s kérdeztem tőle, mivel foglalkozik, mi a oélji? Kivette a hosszú szivart a szájából, a szeme csillogott és elkezdett fantáziálni a magyar film lehetőségeiről, terveiről, fiatalos lelkesedéssel csillagászat' számokat in a a kávéház márványlapján. Meg tetszett ez a lelkes fiu, este már magam mehd vittem Kolozsvárra, a fölvételeknél másnap, mint rendezőasszisztens munkálkodott. Két évig TOlt