Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-17 / 161. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, ÍQ37. julius 17. Meglnűglt a küzdelem Békéscsabán es Bekes Vármcggenen a Hnnczl-feie csodaszerrel való knrozsias ellen (A Délmagyarország békéscsabai szerkesz­tőségétől.) Két éven keresztül szinte százával és ezrével oltották be magukat a hiszékeny, beteg emberek aa ország minden részében, de különö­sen Békésmegyében Kunczi József 86 éves buda­pesti cukorkakereskodő csodaszerével. Ez a csoda­szer, amely mindenfajta betegséget »gyógyitott«, a hangzatos »geofizlkai vérkeringést szabályozó csodaszer* nevet viselte és a négy oltáshoz szük­séges oltóanyagot potom 8 pengős utánvétellel szállította — minden előzetes orvosi vizsgálat nélkül — a mindenki által csak Kunczi bácsinak temert Kossyth-szak állas csodadoktor. A csodaszer ugy kelt, mintha ingyen adták volna és amikor a hatóságok egy halálos végű »kura« után megindították a vizsgálatot, kiderült, hogy Békésmegyében ezrével és ezrével akadtak emberek, akik beoltották magukat és akiknél sú­lyos lefolyású betegséget idézett elő a kufuzslótóU "ísárolt oltóanyag. Békéscsabán, Csorváson és Orosházán az orvosi vizsgálatok megállapították, hogy majdnem min­den második leventeköteles ifjn beoltotta magát a csodaszerrel• amely súlyos sebeket idézett elő és némely esetben csak a gyors orvosi beavatko­zás mentette meg a biztos haláltól a kuruzsló­szertől megbetegedett embereket. A budapesti csodadoktor a vármegye majdnem minden községében személyesen is megfordult, szerének terjesztésére az egyszerű emberek közti! szerzett magának ügynököket, sőt a piacon is árul­ták a csodaszert. Egymásután indurrak meg egészségrontas, Ku­ruzslás, súlyos testisértés és haláltokozó sulyoa testisértés miatt Kunczi József ellen az eljárá­sok, amelyeknek során a vegyvizsgálat megálla­pította, hogy a csodaszer nem más, mint pár fillért érő közönséges sósav és ezt árusította a csodadoktor nyolc pengőért. Az egészségügyi hatóságok Békés vármegyében a legélesebb harcot indították most meg és en­nek lehet betudni, hogy a vármegye alispánjaj Békéscsaba városhoz és a vármegye összes köz­ségeinek vezetőségéhez és közegészségügyi ható­ságaihoz körrendeletet intézett, hogy a Kunczi® féle oltások elterjedésének mértékét hatósági or­vos közbenjöttével állapítsák meg, a veszedelmes üzelmeket kisérjék figyelemmé! és a lakosság fel­világosításával hassanak oda, hogy a több eset­ben halállal végződött kiiruzslás ne terjedjen to­vább és megszűnjön. I ! 1 I Az egészségügyi hatóságok munkáját támogat­ják a bünügyi hatóságok is s mindenütt széles­körű nyomozások indultak meg, hogy leleplezzék a Kunczi-féle csodaszerrel kuruzsló lelkiismeret-; len, szélhámos embereket. 5> Megakad a városi kertészet munkája ha póíhiíelí nem kap a beruházásokra (A Délmagyarország munkatársától) A köz­kerti bizottság pénteken délben dr. Tóth Béla polgármcsterhclyellcs elnöklésével ülést tartott, amelyen arról tárgyaltak, hogy a városi kerté­szet szántára megállapított költségelőirányzat ki­merült. A kertészet ebben az évben 87.000 pengős költségvetéssel dolgozik, ebből 37.000 pengő a háztartási alapra, 52.000 pengő pedig az inség­alapra esik. Most még alig vagyunk tul a féléven .'•s a kertészet az inségmunkásoknak 50.000 pen­gőt fizetett ki eddig, a háztartási alap terhére pedig már 20.000 pehgót fizettek ki, ugy, hogy ezidöszerint csupán 17.000 pengő áll rendelke­zésre. Gnldcsff Béla városi főkertész közölte a köz­kertészeti bizottsággal, hogy a rendelkezésre álló 17.000 pengő legteltebb néhány hétig lesz elegendő és ezután megakad a kertészet munkája, ha­rsak ujabb póthitelről nem gondoskodnak. A mun­kások foglalkoztatásához és a legfontosabb kerté­szeti munkák elvégzésére hetekint legalább 1300 pengőre volna szükség, ezért legallább 35.000 pen­gővel kellene felemelni a kertészet költségvetését. Kiszámították, hogy egy évben 71.000 pengő szük­séges a munkabérekre, 52 ezer pengőt pedig ki­zárólag az inségmunkások foglalkoztatására for­dítanak. A 123.000 pengős keret megfelelő volna ahhoz, hogy a fontos kertészeti munkákat elvé­gezzék Szegeden. A póthitel igénybevételéhez hozzájárult volna a szakbizottság, de ehhez még a belügyminiszter jóváhagyása is szükséges. A miniszter pedig egyik régebbi leiratában, egy hasonló eset kapcsán kifogásolta, hogv a kertészet számára póthitclt vett igénybe a város. Alig remélhető, hogy most ehhez hozzájárni a miniszter, igy azután tartani lehet attól, hogy a városi kertészet munkája a közeli hetekben megakad. Bejelentette a íókertész, hogy nagyterületű par­kosításra kapott megbízást a város hatóságától, de ehhez legalább 98.000 pengőre volna szükség. A programban szerepel a Gizella-tér ujabb ker­tészeti kiképzése, a Boldogasszony-sugárutba tor­koló sugárutak virágositása, a nagykörút parko­sítása, a gedói park, a Rákóczi-tér, a Kiskaszinó előtti terület parkosítása, a Kálvária-tér virá­gositása, azonkívül a Kolozsvári-, Mátyás király-, Vadkert- és a Vám -tér parkosítása. Ezeket a tervbevett munkákat azonban csakis akkor lehet végrehajtanj, ha póthitelt állapítanak meg a ker­tészet számára. Szóbakerült az ülésen a kertészetnél dolgozó munkások béremelése. 180 munkás dolgozik ez­idöszerint a kertészet kötelékében és a drágaság­ra való tekintettel béremelést kértek. A bizott­ságnak arról kellett dönteni, hogy emeljék-e a béreket, vagy sem, mert ha béremelés bekövet­kezik, akkor egy sereg munkást el kellene bo­esájtani, mert nem birja el a kertészet költség­vetése. — Nem helyeslem a munkáselbocsájtdst, — mondotta az elnöklő helyettes polgármester. In­kább kisebb béremelést adjunk valamennyi mun­kásnak, de senkit sem bocsássunk el Bár a sze­gedi munkapiac helyzete most kielégítőnek mond­ható, mert a jelentés szerint az ellátatlan mun­kanélküliek száma ezidöszerint kettőezer, szem­ben a tavalyi tizenegyezerrel. De még igy sem ,szabad clbocsájtással csökkenteni a munkások számát. A közkert! bizottság többek' felszólalása után elhatározta végül, hogy a kertészetnél dolgozó munkások bérét 20 százalékkal megjavítja és egyenlőre senkit sem bocsajtanak el a munkából. Kflünő flekken esfék minden szombaton a régi hirneves Janik ven­déglőben, (Szent István tér.) Egyetlen székely flekkenezti hely. A hires marosvásárhelyi módra készült flekken és vargabéles. Uri közönség által látogatott hű­vös, fás kerthelyiség ^o^^ndHét^u^^^tfliMonnn Elsőrendű fajborok. Szíves pártfogást kér Marosvásárhelyi Barabás Sándor vendéglős A BECSÜLE1ES > • MEG1ALALOK (A Démagyarorszdg munkatársitól.) A rend­őrség folyosóján van kifüggesztve a talált tárgyak lajstroma, amely az emberek feledékenységének élénk dokumentuma. Alig van olyan nap, hogy Valamilyen tárgyat ne vinnének be a becsületes megtalálók. Sokszor fantasztikus tárgyakat talál­nak az emberek a legkülönbözőbb helyeken. Ilyen­kor nyáron a legjobb „lelőhely" a liget és a strand. Itt vesztik el az emberek a legtöbb tár­gyakat. Aki végigolvassa a kifüggesztett tárgytek lis­táját, ilyen dolgokat olvashat: katonasapka, has­kötő, karóra, ernyő, cuclisüveg, kulcscsomó, fél­kezlyü, harisnya, kombiné, szájharmonika, üres pénztárca, zsebkendő, szemüvegtok, sétabot, man­kó, ludlapbetét, nyakkendő, nadrágtartó, zálog­cédula, férfiing, nyaklánc, fürdőruha ... és igy tovább. Ennek ellenére is, állítják a rendőrségen, igen kevés az úgynevezett „becsületes megtaláló", Évek múlnak el ugyanis, amig egy-egy értékesebb tárgyat bevisznek a kapitányságra, rendszerint olyan holmikat szolgáltatnak be, amelyeknek a megtaláló nem veheti amugysem hasznát, mint például félkesztyüt, harisnyát, vagy pedig olyan holmit, aminek egyáltalán nincs értéke. Pedig értékes holmik is vesznek el. Nemrégiben tőrtént, liogv valaki ezer pengőt vesztett el az uccán. Ezt a pénzt senki nem szolgáltatta be a rendőrségre... A becsületes megtalálók ma is a diákgyerekek közül kerülnek ki legtöbbnyire, ezek között is a fiuk vezetnek. Megtörténik, hogy diák 20—30 pen­gőt talál, azzal is egyenesen a rendőrségre sza­lad, felnőtt azonban csak nagyon ritkán visz pénzt a rendőrségre. A talált tárgyakat egy esztendeig őrzik 'és Ha ezalatt nem jelentkezik az igazolt tulajdonos, a holmit elárverezik és a befolyt pénzt jótékonv­célra fordítják. <—oO<>-» II sullivani bányarobba­násnak 20 halottja van 70 bányász sorsa ismeretien . Newvork. julius 16. Az Indiana államban le­vő sullivani szenbányatelep borzalmas robba­násának a legújabb jelentések szerint 20 halott­ja és sok sulvos sebesültje van. A robbanás földrengésszeriíen rázta meg az egész vidéket, majd a bánva mélyén hatalmas tiiz tört ki, amelynek füstje a menlőosztagok munkálatait is megbénította. Egy bányatisztviselő elmon­dotta, hogy a szerencsétlenség pillanatában 203 bányász tartózkodott a bánya mélyén, akiW közül 25 abban a tárnában dolgozott, ahol a robbanás történt. A legtöbb áldozat ugy halt meg, hogy a törmelékek rázúdulták és betemet­ték. A bánva kömvéke feketéllik a hozzátarto­zók tömegétől, akik szivettépő jelenetek köze­pette várják az égő bánvából érkező híreket a 70 bennrekedt bányász sorsáról. —oOo — Rz arabok tiltakozása Palesztina felosztása ellen Bagdad, julius 16. Több mint 50 ezer arab tün­tetett ma Palesztina tervbevett felosztása ellen. A tüntető menet az angol politikát elitélő szöveg­gel ellátott kivilágított táblákat hordozott körük

Next

/
Thumbnails
Contents