Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-16 / 160. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 3 Iredmcnijes hOidclcm a tífusz ellen Juliusban mindössze egy tífuszos megbetegedés történt Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) Más évek­ben ilyenkor a tifuszmegbetegedések sok gondot és munkát okoztak az egészségügyi hatóságoknak. Tavaly ebben az időben már fellépett a tífusz­járvány, naponta egyre több megbetegedést je­lentettek be a tiszti főorvosi hivatalban. Most eb­ben a tekintetben előnyösnek mondható Szege­den a helyzet, juliusban mindössze egy tífuszos megbetegedést jelentettek be és a félévi átlag is jóval alatta maradt a mult évinek. A tífusz­megbetegedések szezonja azonban csak ezután kö­(A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi ítélőtábla Kov á c s-tanácsa csütörtökön tárgyalta Boross Vilmos 21 esztendős pusztaszeri béres és Festő-Hegedüs Dezső­né 37 esztendős asszony gyilkossági ügyét. Boross Vilmos a mult év karácsony másod­napján egy doronggal agyonverte gazdáját, Festő-Hegedüs Dezsőt. A béres, mint egészen fiatal gyerek kerüli a jómódú gazdálkodó ta­nyájára. Festő-Hegedüs megszerette a törekvő íiut, aki amellett jó munkás is volt, megsze­rette azonban az asszony is és barátságot kötött a fiúval. A már nem egészen fiatal gazda rokkant volt, beteges is. dolgozni nem tudott a gazdaságban és igy Boross Vilmos volt helyette a gazda. Az utóbbi időben a két férfi között megromlott a viszony és ennek következménye lett a gyilkosság, amelyet Boross Vilmos egyik este hajtolt végre. A gazdálkodó kétlovas kocsin a szomszéd­ból tért haza ittasan és szidta a bgrest, hogy az nem siet elébe. A béresnek akkor már a kezében volt a hatalmas husáng, amelyet azért vett magához, bogy végezzen a gazdával. A kocsin ülő gazdájára azután hat csapást mért. Közben kijött az udvarra az asszony is, aki amikor látta, hogv mi történik, nyu­godtan kifogta a kocsi elől a lovakat, elsza­ladt a szomszédokért és azoknak azt adta elő, bogy férje véres fejjel tért haza a kocsin, mert lovai megrugdosták. Festő-Hegedüs nem­sokáig élt. Az ütések szétrepesztették a kopo­nyáját. A megindult nyomozás során a gya­nú a béresre terelődött, aki be is vallotta a gvilkosságot és azt is, hogv a pvilkosság el­követésére az nsszonv bíztatta fel, mert az asszonynak ut iában állott a beteges, munka­képtelen féri és mindenképpen szabadulni akart tőle. A béres szerint az asszonnyal ré­gebbi idő óta kapcsolatban állott é« az asz­szony" ezt arra használta fel, hogv felhujtnssa őt a férje ellen. Boross Vilmos szerint Fes­töné már előbb is megkísérelte, hogy a fér­jét eltegve láb alól, azonban sikertelenül pró­bálkozott, végül hozzája folvamodolt és ő hosszas rábeszélés után ráállott a dologra. Az asszony a nvomozás során tagadta, hogv bár­mi része is lelt volna férje meggyilkolásában. A szegedi törvényszék májusban vonta fe­lelősségre a Írére st és az asszonvt gyilkosság büntette cimén. A törvényszék a tárgyalást zárt aitók mögött tartotta meg, a tábla csü­törtökön nvilvános tárgyaláson ismertette a törvényszéki tárgvalás anyagát, amelv sze­rint a fiu ott is bevallotta, hogv megölte a gazdáját és rávallott az asszonyra is. aki őt erre a borzalmas bűncselekményre felbujtot­ta. Tagadta azonban, hogv lettét előre megfon­tolt szándékkal követte volna el. Az asszony a törvényszék előtt csakúgy, mint a nvomo­zás során mindent tagadott cs kellejük szem­besítése sem hozott eredményt. vetkezik, augusztus második fele a kritikus idő­pont, de mindenesetre igen biztató jelenség, hogy eddig nincs nyoma nagyobbszámu megbetegedés­nek. Ezt a kedvező helyzetet azzal magyarázzák, hogy a tavasszal löbb mint 60.000 embert sikerült beoltani Szegeden tífusz ellen és ezzel immúnissá tették a lakosság nagyrészét. A preventív intézke­déseket azonban az idén is foganatosítják, a tiszti főorvosi hivatal már most is erős ellenőrző vizs­gálat alá veszi azokat a helyeket, ahol tavaly nagyobb számban fordult elő tifuszmegbetegedés. A törvényszék nem állapította meg Boross Vilmos terhére az előre megfontolt szándékot és nem gyilkosságban mondotta ki bűnösnek, hanem szándékos emberölés bűntettében és ezért 12 esztendei fegyházra itélte, az asszonyt azonban elegendő bizonyíték hiányában fel­mentette a feibujtás vádja alól. A bíróság Boross Vilmos egyedülálló terhelő vallomá­sát nem fogadta el az asszony ellen. A csütörtöki táblai tárgyaláson az Iratok ismertetése után dr. Domonkos Sándor és dr. Szögi Géza védőbeszéde után a tábla megsemmisítette a törvényszéki ítéletnek Fes­tő-Hegedüs Dezsőnére vonatkozó részét és bűnpártolás vétségében mondva ki az asz­szonyt bűnösnek, őt egy esztendei fogházra itélte. A tábla megállapítása szerint is fenn­forognak az alapos gyanuokok arra nézve, hogy a béres az asszony felbujlására követte el a gyilkosságot, erre azonban pozitív adat nincs. ugyszintén arra sem. hogy a béres előre.megfontolta volna e tettét. Ezért az ilé­|ml—mubiiib i • ••• Kedvező adatok a kereskedelmi és ipar­kamarazárszámadásában (A Délmagyarország munkatársától.) Nemrégi­ben készült el a szegedi kereskedelmi és iparka­mara zárszámadása, amely igen kedvező ered­ményt tüntet fel. Az elmúlt esztendőben a kamara összes bevétele 116.033 pengő volt, a kiadás 101.470 pengő, ugy, hogy 14.563 pengő megtaka­rítás volt elérhető. Az 1935-ös évben 6084 pengő kezelési hiány mutatkozott a zárszámadásban, ezt a hiányt át kellett vinni az 1936. évre és igy ez­időszerint a tényleges bevételi többlet 8479 pen­gőt tesz ki. •— Ez a kedvező eredmény — mint a kamará­ban megállapítják — annak tulajdonitható, hogy 1936-ban a kedvező termésviszonyok után nem­csak az előirányzott illetékek folytak be, hanem a megelőző évekről maradt hátralékokra is je­lentős fizetések történtek. A kedvező helyzetre való tekintettel az elnökség a teljes ülés jóvá­hagyásával 5000 pengőt a kamarai nyugdijalap dotálására forditott, a fennmaradó 3749 pengőt pedig áthozták az 1937. évre, mint kezelési ered­ményt. A nyugdijalapon történt befizetés tiz év után most történt elöször, tiz év alatt ezt nem tették lehetővé a viszonyok. lelnek rávonatkozó részét, a 12 esztendei fegy­házát a tábla változatlanul helybenhagyta. A tábla Ítéletének indokolása szerint az asszony azzal követte el a bűnpártolást, hogy amikor jól tudta, hogy férje gyilkosság áldozata lett, ugv igyekezett beállítani a dolgot, mintha baleset okozta volna halálát, ami által ki akarta vonni a bérest az igazságszolgáltatás alól. Ezzel pedig súlyosan vételt az asszony a férjével szemben kötelező hűsége ellen, mert neki az lett volna a kötelessége, hogy maga jelentse fel férje gyilkosát, netn pedig, hogy azt rejtegesse és mentegesse. A biróság ezt súlyosbító körülményként mérlegelte és ezért a bűnpártolásért kiszabható legmagasabb büntetéssel sújtotta az asszonyt, egy esztendei fogházzal. Az itélet ellen dr. Horánszkv Miklós fő­ügyészhelvettes semmiségi panaszt jelentett be a kúriához. fl Dóm-téren és a színházban próbálják a szabadtéri játékok darabjait Csütörtökön egyszerre négy helyen kezdődtek meg a próbák a szereplőkkel és a .tömegjelenetek tagjaival a szabadtéri előadásokra. Tegnap este Szegedre érkezett a magánszereplő gárda vala­mennyi tagja és most már délelőtt és délután a szinház termeiben csoportokra beosztva dolgoz­nak, este pedig folytatják a munkát a Dóm-tért szinpadon. Napok óta Szegeden tartózkodik Ascher Oszkár, a kiváló beszédmiivész, aki Az ember tra­gédiája és a Fekete Mária szavalókórusait tanít­ja be, tegnap Szegedre érkezett M i 11 o s s Aurél, az ismert mozgásmüvészeti rendező, három nap óta Szegeden dolgoznak a Szentpál-tánocsoport tagjai. Csütörtökön reggel Janovics Tenő, T á r a y Ferenc, S z i k 1 a y Jenő, Hont Ferenc és Imi e Sándor vezetésével indult meg a színészek" mun­kája. Egymás után érkeztek be a színházhoz a négy darab szereplői. Áz ember tragédiájában Tőkés 'Anna, Kfss Ferenc és Törzs Jenő mellett a főbb szerepeket a következők játszák: Mezev Mária, Hont Er­zsébet, B a r d ó c z Rózsa, Laczkó Aranka, Ihász Klári. Várkonyi Zoltán, Forgács Sándor, B á s t h y Lajos, D i t r ó i Mór, R u b i ­nyi Tibor, Ka bók Győző, Toronyi Imre, Fekete Mihály. S a r 1 a v Imre, T a s n á d y An­drás, S o 11 h v György. F á b r y József, T u r á * nyi Alajos, Tompa Réla és még számosan. A Bizánc próbáin a következők dolgoznak: Tő­kés Anna és Táray Ferenc mellett Toronyi Imre, S o 1 t h v Györgv, B á s t h y La jos, B e r k y Lili, Kiss Ferenc, Somogyi Erzsi, Törzs Jenő, Tímár József, Fekete Mihály, Vár­konyi Zoltán. Bárdi Teréz, Forgács Sán­dor, Oláh' Ferenc, R n b t n y f Tibor, Ihász Klári, Kor na y Rózsi, Sarlay Imre és még számosan. A Fekete Márta rendkívül sok színészt foglal­koztat A főbb szerepeket Berezeli A. Károly darabjában Somogyi Erzsi. Laczkó Aranka, Táray Ferenc, Timár József, Toronyi Im­re. G ó z. o n Gvula. V p rkoiivi Zoltán, S o I ­t h y György. D i t r ó i Mór. Fekete Mihálv, Turányi Alaios. Tompa Béla, Ka bók Győ­ző, S a r 1 a v Imre, T a s n á d y András, For­gács Sándor. B a r d ó c z Rózsa, Ihász Klári, Básthy Lajos, Rubinvi Tibor, Tasnády András. Fábrv József és még számosan játszák. A János vitéz próbáit S z i k I a y Jenő vezeli. Orosz Júlia, Szabó Ilonka. Palló Imre és Kiss Ferenc mellett a többi főszerepeket a kö­vetkezők iátszák: M. Iványi Irén, Solthy György, Kabók Gvőzö, G'őzon Gyula, Tas­nády András, Sebestyén Irma, Oláh Fe­renc, Rónay Béla, Sümegi Ödön, Sarlay Imre, Ihász Klári, Tompa László. "A szinház műtermeiben és a Dóri (éren foly­nak az egyes darabok énitménveinek és díszletei­nek elkészítése. A scenikai munkát és a művészi tervezést Varga Mátyás, a Nemzeti Szinház riatal tervező művésze vezeli. a vetített díszletek dinpn­zitivjeit Ferrv Anlnl készili és Mártonfy Zoltán, Varga András, Flivelicz Emil, va­lamin! Sándor Jenő, a Nemzeti Szinház fő­ügyelőjének vezetésével a szakmunkások egész serege végzL A szegedi tábla helybenhagyta a pusztaszeri béres 12 évi fegyházbüntetését, aki agyonverte gazdáját Bűnpártolás miatt egy évi fogházra iíélíék a gazda özvegyét — »4la­pos gyanuokok vannak arra, hogy a béres az asszony felbujlására követte el a gyilkosságot^

Next

/
Thumbnails
Contents