Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-15 / 159. szám

DftMAGYARORSZM Csütörtök, 1937. julius 15. Politikai napilap XIII. évfolyam. 159. sz. Bastille bevétele napján A történetíró feljegyezte, hogy amikor a Bastille julius 14-i bevételének hire Kö ni'gsbergbo megérkezett, K ojri t n a. k', akit sétu közben ért utol a hir, a rémülettől a földbe gyökerezett a lába. Ma üljük évfordulóját a Bastille bevételének. Majd másfél évszázados távolságból tudjuk szemlélni ezt a — t e g rí a p'i eseményt, amin mindennél jobbon lehetne kimutatni a legenda fejlődéstörténetét.' i\a n t megérezhette ennek a ténynek történelmi jelentőségét, de a kortársak nenr láttak benne mást, mint bátor és véres cselekedetet, rz vrcca felkorbácsolt szenvedélyének egyedülálló kitörését. Csak a történelem alakulása tette kiinduló ponttá ezt u, — ahogy T a in e mondja, — spontán anarchiát. A kortársak a legritkább esetben ismerik fel, hogy mi indítja el a világváltozás folyamatát. Minden göröngy egyforma, az egyik mégis porrá malik szét valamelyik ökör patája alatt, a másik lavinát indit meg romboló utján. A kortárs nem tud különbséget tenni a"göröngyök között. Kant, ugy látszik, tudott. Csudálatos megismétlődései tárulnak felez időknek. Ha valaki'elolvasná Necter beszédét a Bastille bevétele előtt és A Bastille bevétele után s azután elolvasni León Blumn a k utolsó szenátusi beszédét, csak a számokban és elnevezésekben találna különbséget a két beszéd között. Mit mondott akkor a francia pénzügyminiszter, Necker? A kincstár olyan üres, amilyen még soha nem volt. Az állam jövedelmei kimerültek, a bevételek csupán a kiadások felét fedezik. Arra kérte á nemzetgyűlést, hogy álíitsá helyre a rendet, ami nélkül az adók behajtása nem történhetik me'g és adjon felhatalmazást a kormánynak egy nagy nemzeti kölcsön felvételére/S ha most León Blum beszédére gondolunk, nem kell-e megállapítanunk, hogy ugyan ez a gondolat cs ugyan ez a kívánság vonult végig Blum utolsó beszédein is. Neckernek volt is oka kétségbe esem, a rendi országgyűléstől az adók megszavazását várta s a rendi ország-gyűlés nemzetgyűléssé alakult át, hogy alkotmányt adhasson a nemzetnek. A kormány adókat kért, a nemzetgyűlés alkotmányt akart adni. Ha valaki a francia forradalom igazi történetét végiggondolja, meg kell látnia, hogy a francia forradalom az államcsőd elhárításának egyik módja volt, de ez a mód áldozatul kívánta a régi rendet, minden képviselőjével, intézményével, tekintélyével és egész szellemével együtt. És megszületett a p o 1 g á r. Á Bastille löe'vétele megindította anélkül, ho'gy rombolásban, gyilkolásban és rabszabaditásban résztvevőknek akár sejtelmük lett volna róla, azt a történelmi folyamatot, aminek vajúdásából mérhetetlen szenvedés és vérveszteség árún megszületett a polgár. A Francia forradalom Franciaországon kívül is a polgári r e n d életrehivója lett. „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek" — énekeke a : magyar költő- is, nosztalgiával fordulva - a f r a n c i a Polgári szabadság felé. Világháboru szakadt ki a polgári rendét világrahozó vajúdásból' s egy másik világháborúnak kellett eljönni shhor, hogy a polgárság irmimát. amit az egyik világháború megteremtett, a másik világháború eltemesse. Százötven cvig sem tartott ez az uralom; ma még a demokrácia országaiban él a szabad polgárság, de a polgári rend ereje, tekintélye, gazdasági hatalma é-gyre csökken. Ahol d i k t a t. u ia van, ott nincs polgári szabads á g, ahol autarchiu van, ott nincs gazdasági szabadság — s hol vannak azok a szigetek a világ élő atlaszán, ahol sem politikai, sem gazdasági diktatúra nincs ? A Bastillet lerombolták, majd másfél évszázaddal ezelőtt s most azon fáradoznak a politika urai, hegy minél több Bastillet építsenek f é l az egyetlen helyett/ amit leromboltak. Akkor csak a királyi hatalmat védték a Bastille zárkái, most minderi szabad gondolat, minden bátrabb megmozdulás, minden friss lélekzetvétel, minden más akarat és más meggyőződés leigázására és megsemmbittv sére emelik a Bastille-okat világszerte a Htv talom urai. S a polgárság, amelyik a világ ura volt s kezébe vehette az uralom minden eszközét, szégyenkezve és magát megalázva újra liajbókol azok parancsuralma- előtt, akiknek másfél századdal ezelőtt csak .dicsőségük, nevük és vérük volt más, de az abszolút hatalomnak éppen olyan birtokosai voltak, mint azok, akik detronizálták detrónizálóikat. A Bastille bevétele napján érdemes elmereng-eni annak "a polgárságnak sorsán, amelyik. akkor tette meg első lépését, a felszabadulás és uralom felé s amelyik ma ott tart, mintha soha nem rombolták volna le a Bastillet s azt a rendszert, amelyik akkor tette meg első lépését a felszabadulás és uralom fele s azt a rendszert, aminek a Bastille szimbólumává vált. Anglia javaslata követeti a nemzetközi ellenőrzés szigorú visssgjMIRósit és as önkéntesek haladéktalan elszállitását Spanyolországból Utolsó kísérlet a helyzet megmentésére, az angol-francia és az olasz-német álláspont kiegyenlítésére. — »Ha a közvetítő terv kudarccal járna, Európa uj veszedelmes helyzet előtt áll« hogy a kompromisszumos terv két részre oszlik. Az egyik része a spanyol határok ellenőrzésének a helyreállítását sürgeti, a másik az önkéntesek elszállítására vonatkozik. London, julius 1 í. Szerdán délelőtt összeült Londonban a minisztertanács, amelyen Edén tervezete fölött hivatott dönteni. Mielőtt a külügyminiszter a minisztertanács elé terjesztette volna tervezetét, közel kétórás tanácskozást folytatott Chamberlain miniszterelnökkel'. Az Eden-félc tervezetről a sajtó ugy tudja, A minisztertanács uLún Ede 11 külügyminiszter közölte a bcnemavalkozási bizottság tagjaival az ellenőrzésre kidolgozott. angol javaslatol. A bizottság teljes ülése pénteken lesz, Az angol közvetítő javaslat London, julius 14. Este nyilvánosságra Hozták az angol kormány által készített közvetítő javaslat főbb pontjait, amelyek a következők: A. Az ellenőrzés helyreállítása. 1. Tengeri ellenőrzés. a) A spanyol kikötők felé tartó hajókra továbbra is megfigyelők szálljanak fel. b) A tengeri -őr járatok rendszere megszüntetendő, helyébe mindkét fél beleegyezésével nemzetközi tisztek lielyezendők cl a spanyol kikötőkben. 2. A szárazföldi Határok ellenőrzése haladéktalanul visszaáll iltassék. B. Az ellenőrzés hézagainak kitöltése. 1. A benémavatkozási egyezményt aláíró valamennyi kormány elismerje a spanvol háború két küzdő fele hadviselő jogát a tengeren a következő feltételekkel:" a) a hatalmak csak kizárólag dugárulajstromol ismernek el, b) a küzdő felek háborítatlan elvonulást igérnyk azoknak .a liajókTiak, amelyeknek fedélzetén megfigyelők tartózkodnak és amelyeken a benémavatkozási bizottság lobogója leng. c) egyik fél sem tesz olyan lépest, amelv zavarná a semleges hajók forgalmát, amelyek 'nem Spanyolországból bonyolítják le a kereskedelmet, d) a benémavatkozási egyezményt aláíró hatalmak megvédhetik hajóikat a hadviselő jogok fenti pontok megnemtartásábán való gyakorlás ellen. C. A bizottság hozzon egyhangú határozatot mindazoknak az embereknek Spanyolországból való elszállítására. akiknek elszállitását ajánlotta az albizottság. 1>. Hatalmazza,!'"] a bizottság az angol kormányt. liogv haladéktalanul indítson tárgyalásokat a két küzdő féllel a következőkről: 1. Az ellenőjftő tisztek elhelyezése a spanyol kikötőkben, . 2. Az idegen önkéntesek elszállitásat 3. A Hadviselő jogok megadásának feltételei. Az angol külügyminiszter közieménvének bevezető részében hangsúlyozza, Hogy .különböző . álláspontok közötti .megegyezés, csak akkor járhat sikerrel, ha az érintett kormányok az! az egyezmény szellemében fogadják el. Ha nem nyilvánul meg az eddiginél nagyobb együttműködés, ugy a terv kudarccal jár és 'az Európa nemzetei uj veszedelmes helyzettel fognak szemben állani.