Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-13 / 156. szám

' 2 DÉLMAGYARORSZÁG Kedd, T937 julius 13. Városi liszíviselők kölcsönttgye a városok szövetsége előtt Szegeden farija őszi ülését a városok szövetsége (A Dé'magyarország munkatársától.) A Magyar Várasok Országos Szövetsége egy hónappal ez­előtt tartotta közgyűlését Budapesten és a váro­suk rendőrségi hozzájárulásáról, valami a for­galmiadó segélyéről tárgyaltak. Már akkor elhatá­rozta a szövetség, hogy hamarosan rendkivüLL közgyűlést tart, amelyen a vidéki városok tiszt­viselőinek kölcsönügyeiről fognak tárgyalni. Erre nézve már eL is készült a javaslat, amely tiszt­viselői jóléti alap létesítésére vonatkozik. Orszá­gosan közös jóléti alapot szándékoznak létesíteni és időnkint ebből folyósítanának kölcsönt a vá­rosok tisztviselőinek. A jóléti alaphoz hozzájá­rulna az állam, valamint az egyes városok is. A rendkívüli közgyűlést augusztus 22-én Mohácson tartják meg és azon nemcsak a városok képvi­seltetik magukat hivatalosan, hanem a városi tisztviselők is. Szegedről szintén megjelennek a Városok Szövetsége közgyűlésén. A Városok Szövetségének vezetősége különben elhatározta, hogy ezentúl negyedévenkint tart nagygyűlést a különböző városokban. Az első gyű­lést most Mohácson tartják, még pedig abból az alkalomból, hogy most lesz a mohácsi csata 250-ik évfordulója. Ezze} kapcsolatban nagy ün­nepségek lesznek és a Városok Szövetségének tel­jes vezetősége megjelenik azon. A városok őszi nagygyűlésére kőzve len ezu'án megkezdődnek az előkészületek. Az ószl gyűlést Szegeden tartják meg és azon többek közt tárgyalnak a városi számvevőségek á hmositásáról. Tartani lehet ugyanis attól, hogy az államosítás folytán a vá­rosokra nagyobb teher hárul, mert az állam a számvevőségi tisztviselőknek esak egyrészét ve* szí át a városoktól. Beszélgetés Csik Ferenccel arról, hogy a sportokban a teljesíté­sek maximumának mesgyéjén járunk Világrekordok egykor és most — Tizenkét esztendei tréning eredménye: két másodperc... — Mi az a maximum, amit a jövő bajnokai elérhetnek ? Pöstyén, julius. A londoni lordmayor volt az első, aki a pöstyéni strand medencéjéből Csik Ferencnek melegen gratulált győzelméhez és a körbe szaladó tribünök első sorában B h o p á 1 maharadzsája lelkesen tapsolt... A háromnapos pöstyéni nemzetközi versenyek « magyar győzelmek jegyében zajlottak le. A ma­gyar olimpiai csapat a versenyek minden pontjá­ban átütő diadalt aratott. Az osztrákokat 10:0 arányban, a csehszlovák Csapatot pedig 5:1 arányban győzték, le a fiuk, az országok közötti versenyt pedig 79:23 arány­ban nyerték meg. A versenyeket követő banketten mindenki a magyarokat ünnepelte. Idegen embe­rek szólilolták meg a Pöstyénben kurázó magyar fürdővendégeket és gratuláltak a honfitársak győzelmeihez. A műugrást kivéve a verseny min­den egyes számában a magyarok győztek és a magyar csapatok két kapitánya — dr. I v á d y cs Bárány — szinte úsztak a boldogságiban A versenyeknek valóban nemzetközi publikuma volt és alig van országa a földnek, amelynek fiai ne tapsoltak volna a magyar fiuknak. Bordó kabátjukbnn, mellükön a magyar címer­re! vettek reszt a magyar0k a diszes banketten, amelynek végeztével karonfogtam Csik Ferkót és leültem vele a kerti terrasz egyik szögletébe. Komoly témáról szerettem volna vele elbeszél­getni. — Kíváncsi lennék arra — mondottam neki — fni a véleménye a világrekordokról. "A közönség időnkint olvas arról, hogy a sport­nak egyik, vagy másik ágában rekordot javítot­tak. Mit gondol: meddig tarthat ez a rekordjavi­tás? Úgyszólván minden gondolkodás nélkül kezdett beszélni. Ezeket mondotta: — Mi a rekord? Túlszárnyalása egy eddig el­írt eredménynek. Rekordot javítani nemcsak a rá­termettség képes, hanem — és talán igen sok esetben — egy szerencsés véletlen. Az emberi .szervezet azonban véges és én azt hiszem, hogy mi már a teljesítmények maximumának mesgyé. jén járunk. Világrengető rekordjavitásokat nem fogunk már a sport világában elérni. Mindössze másodpercekről lehet szó... •— Más a helyzet a gépek világában, ahol az utolsó két emberöltő, vagy talán csak az egyik olyan eredményekel produkált, amikről őseink nem is álmodhattak. A repülés, az automobil, a vizi jármüvek egyik napról a másikra létrehoz­hatnak olyan eredményeket, amelyeket még mi sem vagyunk képesek elképzelni. De ez: technika és semmi köze sincs az emberi szervezethez. Nem kell hozzá más, csak: egy uj molor, egy uj, eddig ismeretlen hajtóerő, valamiféle uj szerkezet, amely az eddiginél hatásosabban győzi le a levegő el­lenállását és a föld vonzóerejét, a rekordjavitás földön, a vizén és a levegőben egyik napról a másikra kilóméterek százait ugorhatja át, ami­ve! szemben a sport világában ez a rckordjavitás másodpercekben és méterek tizedeiben mozoghat csupán. Ha ismerjük a régi olimpiai játékok eredmé­nyeit, ugy tudhatjuk, hogy ezeket egyes pontok­ban megjavítottuk, azonban vannak a sportnak olyan ágai, ahol a régi görögök még mindig ver­hetetlenek. És úgyszólván veretlenek voltak a régi görögök kétezer esztendőn keresztül, mert hiszen a nagy rekordjavitások korszaka csak a háborút követő esztendőkben következett be. A száz méteres gyorsúszás rekordja ma 56.4 másodperc, ezt az amerikai Fick tartja. A há­ború előtt 1 perc és 3 másodperc volt a rekord. Az olimpiai bajnokságot én 57.6 másodperccel nyertem, az 1924. olimpiászt az amerikai Wciss­müller 59.6 másodperccel nyerte meg. Tizenkét év alatt tehát mindössze két másodperccel tudtam megjavítani a legjobb olimpiai eredmenvt. Meddig mehet ez? Én azt hiszem, hogy a maxi­mum, amit jó formában, megfelelő életmóddal, tréninggel, rátermettséggel, a szerencsés vélctle­Kalász szelvényekre kiszolgál és kcszit mindenféle bútorokat KAKUSZI müasztalos,' Kossuth Lajo$ sugárut 5. nek szerencsés összjátékával el lehet érni: 100 méteren 54 másodperc lehet. Lehet, hegy tévedek. Mert — édes Istenem — jöhet egyszer egy egé­szen különös szervezetű ember, egy csodálatos fe­nőmén, aki bámulatba ejtheti a világot. Amint­hogy eljött Nurmi. Ez azonban csak kivétel le­het és — ismétlem — másodpercekről és másod­percek töredékeiről lehet szó az atlétika és az úszás minden ágában, — A régi görögöknél elsősorban a testi erő szá­mított. Ma: az ügyesség dominál. A tömegeket ma a sportoknak ama ágai érdeklik, ahol az ügyességnek van döntő szerepe. Ezeket a sporlo' kat kultiválják. A sportoknak komoly tudománya van és tudjuk, hogy a rátermettség egyes bajno­kokat arra tesz képessé, hogy a startnál ugor­janak ki, mások csak később jönnek formába. Az elért sebesség csökken, hiszen, ha ez nem len­ne, akkor az eredményeink egy-két másodperccel jobbak lennének. A száz méteres sikfutás világrekordját aa amerikai néger, Owers tartja, 10.2 másodperc­cel. De gondoljuk el: öt-hat évnek kellett eltelnie, amig 10.3 másodpercről 1 másodperccel 10.2-ra javult a világrekord! És száz méternél nincseni sebességcsökkenés. Egy másik amerikai néger, M e t c a 1 f, aki nehezebb testű, mint Owers, csak' később jött svungba és a további távon veri amazt. De mi ez a verés? Másodpercnek a töre­déke. És a sport világában mégis nagy eredmény, Az ember teljesítményének a fokozása. — Ismétlem: az én véleményem az, hogy a sportok terén nem értük el még a teljesítmények maximumát, azonban ezeknek mesgyéjén járunlc. Egy bizonyos, hogy a most következő évtizedek­ben vagy talán évszázadokban megközelítően sem fogunk olyan teljesítménytöbbletet elérni, mint el­értünk az utolsó husz esztendő alatt. PaSl Jób. Ünnepi filmelőadás a Belvárosi Moziban 1937 j u 11 u s 15-én esle 9 órai kezdettel I. rész. 1. Dr. Janovics Jenő A NÉMA FILMTŐL A HANGOS FILMIG. 2. E. Bardócz Rózsa: FILMHIMNUSZ. Irta: Berezeli Anzelm Károly. 3. Táray Ferenc: EGY FILMSZÍNÉSZ INTIM VALLOMASAI. II. rész. 1. FOX niRADÓ. A világ legfrissebb hfradója a legújabb világeseményekkel. 2. VARÁZSSZŐNYEGEN VÉGIG PORTUGÁ­LIÁN. 3. TEMPÓ, TEMPÓ! Egy szemfüles riporter vidám kalandjai. I. MENEKÜLÉS A SZERELEM ELÖL. Law­raneo Tibbett. a világhírű baritonista, a newyorki Metropolitán opera ünnepelt tagiának első vidám témájú filmje. Egy nagy énekes izgalmas és derűs kaland­jai. A film keretében nagyszerű hang­verseny. Hclyárak: RENDES MOZIHELYARAK, 40 fil­lértől 1 pengő 20 fillérig. Jegyek a Délmagyarország jegyirodájában és a Belvárosi Mozi pénztáránál.

Next

/
Thumbnails
Contents