Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-13 / 156. szám

' 2 DÉLMAGYARORSZÁG Kedd, T937 julius 13. neki azt a közleményt, amelyben Franciaor- nem áll módjában biztosítani a nemzetközi <zág tájékoztatja a benemavatkozási hizottsá- I ellenőröknek azokat a könnyebségcket, nme­got a pénteken kilátásba helyezett döntéséről, lyeket eddig élveztek a benemavatkozási egvez­Eszerint a francia kormánynak keddtől fogva I niény végrehajtásának ellenőrzése alkalmából. Edlen nyilatkozata az alsóházban az ellenőrzésről, a francia álláspontról és a közvetítő megoldásról London, julius 12. Az alsőház hétfői ülésén ismét szóbakerült a spanyol ellenőrzés ügye. Eden külügyminiszter Á 11 e e őrnagy, mun­páspárti vezer kívánságára ismertette a sem­legességi bizottság pénteki ülésének lefolyá­sát. Beszédét azzal kazdte, hogy ha valamenv­nvi nagyhalalom éppen ugv tiszteletben tar­taná a semlegességi egyezmény szellemét, mint az angol kormány, akkor ma egészen máské­pen állna a spanyol helyzet. Közölte Eden, hogy a semlegességi bizott­ság egyhangúlag kérte fel az angol kormányt, hogy közvetítsen az ellentétes álláspontok kö­zött. Ennek az egyhangú kívánságnak az an­gol kormány kötelességének tartotta eleget tenni, annál is inkább, mert teljes tudatában van a nemzetközi együttműködés szükséges voltának. — Remélem — folvlatta Eden —, hogy közvetítő kísérletünk eredményéről még a hé­ten jelentért tehetünk a semlegességi bizott­ságnak Azt hiszem, hogy erre már pénteken sor kerülhet. Az alsóház ülésén szóbakerült a francia kor­mánynak az elhatározása, hogy a spanyol ha­táron működő megfigyelőknek adolt engedmé­nyeket visszavonta. Erre Eden külügymi­niszter a következő felvilágosítást adta: — Ugv tudom, hogy a megfigyelők állomás­helyeiken maradnak és az idevonatkozó fran­cia rendeletek megtart'ók hatályukat. Henderson megkérdezte, hogv hetves­li-e az angol kormány az ellenőrzés felfüg­gesztésre vonatkozó francia elhatározást. A külügyminiszter helyett lord Plimouth államtitkár felelt: — Nézetünk szerint — mondotta — a fran­cia elhatározás téliesen észszerű, különösen, ha figyelembe vesszük a portugál határon tör­ténteket. Erre ismét A 11 e e őrnagy emelkedett szó­lásra: — Megigérheti-e az angol knrmánv — kér­dezte —, hogv most már Valencia védré vísz­szanyeri összes ingát, amelynek oitetcorjásA­ban a semlrees^égi egyezmény akadályozza? A kérdést a konzervatív párt heves tiltako­zással fogadta, a munkáspárt pedig megélje­nezte. Eden külügyminiszter azonnal felelt: — Téved képviselő ur, a francia hptár to­vábbra is zárva marad, mert a francia kor­mány csak az idegen megfigyelőknek adott engedményt vonja vissza. Kennedy képviselő kérdezte ezután. — Tudja-e a külügyminiszter ur, hogy Né­metország megerősíti a Gibraltárral szomszé­dos partvidéket és ezeket az ágyukat, amelyek a szakértők szerint uralkodnak a kikötők fe­lett, csak akkor szereli fel, ha Franeo tá­bornok győz a spanyol háborúban. Eden külügyminiszter: Tudomásom sze­rint Franeo tábornok ágyukat állított fel a partvidéken Algeciras és Tarifa között. Érte­süléseink nem erősitik meg a sajtóhíreket, amelyek szerint a német szakértők segítenek ezeknek az ágyuknak a felállításában. A hely­zetet állandóan a legpontosabban figyeliiik, enncl többet nem mondhatok. A kormánycsapatok offenzívája A frontokról nagy győzelmet jelent hétfőn a spanyol köztársasági kormánv, amelynek csapatai az offenziva során a felkelők közé vert éket ötven kilométer mélvre és hatvan kilométer szélességre kiterjesztették. A leg­utóbbi harcok alatt a köztársasági csapatok mintegy ezer foglyot ejtettek. Ezzel szemben Sevilla azt állította hétfőn, hogy a felkelők visszaverték a köztársaságiak támadását, akik igen sok haloltat hagytak a csatatéren. 14 orosz eredetű harcikocsit zsák­mán voltak. Salamanca, julius 12. A spanyol felkelők főhadiszállásán a leghatározottabban megcá­folják azt a külföldi lapokban megjelent hirt, hogv Franeo tábornok, a volt trónörököst visz­szahivta volna Spanyolországba. Jcan de Luz, julius 12. A felkelők rádióál­lomásai jelentik: A felkelő csapatok hétfőn heves ellentámadást kezdtek a madridi harc­téren. Alapos tüzérségi előkészítés után har­cikorsik és páncélos kocsik támogatásával tá­madtak a nagv számbeli fölénvben levő köz­társaságiak ellen és másfél kilométer mély­ségben visszaszorították őket. A nemzetiek | olyan állásokat foglaltak el, amelvek a köz­J társaságiak helyzetét ezen a szakaszon erősen I veszélyeztetik. Ujabb harcok a pekingi fronton Isméi súlyosbodott a japón-kinal helyzet — Másodszor is fegyver­szünettel próbálkoznak Tokió, iulius 12. Á Hadügyminisztérium hi­vatalos közleménye megerősíti, hogy Észak­Kinában a helyzet ma délelőtt sulvosbodott. A iapán csapatok visszavonultak addig a ha­lárig, ameddig a kinai hatóságokkal a tegnapi iegvzékhen megállapodtak. A kinaiak azonban megkezdték az előrenyomulást Papacsan felé és igy lénvegesen megváltozott az egyezmény­ben megszabott helyzet. A kinaiak rosszaka­ratú eljárása annyira elmérgesitette a hely­zetet — mond ja a jelenlés —, hogv a iapán helyőrségek parancsnokai kénytelenek ellenin­tézkedést tenni. Dairen, julius 12. Mint a tíencsini japán fő­hadiszállás jelenti, Észak-Kínában a helyzet a kinai csapatok ujabb előnyomulása folvtán lényegesen rosszabbodott. A iaoánok 18 balol­tat és 40 sebesültet vesztettek. Japán nézet szerint ezzel a kinaiak egvoldalunn megszeg­ték a békés megoldásra tegnap kötött egyez­ményt. Londonból jelentik: Pekingi Reuter-távirat szerint Észak-Kinában a kinaiak és a iapánok között ujabb fegyverszünet jött létre. Mindkét fél tartózkodik a harcoktól. Tiencsini Reuter-táVirat szerint a japánok' átvették a peking—mukdeni vasúti vonal egyik szakaszának irányítását, mert a kinai igazgatóság megtagadta á japán csapatok szál­lítását. A Reuter Iroda éjszakai pekingi jelentése szerint a kínaiak és japánok között este újból megkezdődött a csata, amely még az éjjeli órákban is tart. Revolveres dráma a becs­kerek! postahivatalban Nagybecskerek, julius 12. A" nagvbecskerekl postahivatalban Ravics Szalvkó 33 éves postaaltiszt pisztolyból ötször rálőtt özvegy Gavricsné postatiszlviselőre. Az asszony azon­nal meghalt. Ezután a tettes főhelőlte magát. A dráma hátterét most tisztázzák. »Nem lehet addig meg­valósítani a szellemi együttműködést, amig fel nem szabaditiák a tudományos könyveket" Dr. Kerékióríó professzor felszó­lalása a szellemi együttműködés bizottságának párisi ülésén Páris, julius 12. A Népszövetség szellemi együtt® működésének bizottságával kapcsolatban a nemzeti bízottságok együttes ülésén dr. Kerékjártó Béla szegedi egyetemi tanár, a szellemi gyüttinüködé^ magyar nemzeti bizottságának képviselője ismerj tette azokat az eredményeket, amelyeiket Mai-4 gyarország szellemi együttműködés terén eddigf elért. Rámutatott Magyarország és több külföldi kormány között megkötött kulturális egyezmény; fontosságára és hangsúlyozta azt a készséget^ amellyel a magyar bizottság támogatta a tan­könyvek revíziójára vonatkozó népszövetségi ha­tározat elfogadását, feltéve, hogy az összes ncm-i zetek kormányai elfogadják ezt a határozatot4 Felhívta az együttes ülés figyelmét azokra a Áors látozásokra, amelyek tudományos könyvek kiútk telét megnehezítik és lehetetlenné teszik. Amitf ezek a korlátozások fennállónak> nem lehet meg4 valósítani a tényleges szellemi együttmilködést. Javasolja az együttes ülésnek, hogy minden ren-t delkezésre álló eszközzel igyekezzék elhárítani, ezeket a nehézségeket. Gilbert Muray, az ülés elnöke bejelentette, hogy bizottságot küldenek ki a szellemi együttmükö® dést gátló körülmények tanulmányozására, amely* foglalkozni fog Kerékjártó professzor javaslaté* vaL —0o0— Lansbury Rómában „Egy u? európai háború a civilizáció végéi jeleni!" Róma, julius 12. L a n s b u r y, az angol munkáspárt volt vezére, hétfőn este egyórá* megbeszélést folytatott Mussolini minisz­terelnökkel. A megbeszélés után Lansbury fo­gadta a világsajtó képviselőit és többek kőzött ezeket tnondolla: — Római utam célja az volt, hogy megkér­dezzem az olasz kormány vezetőjét, helyesej­ne-e egy olyan értekezlet összehivását, amely a nemzetek területi és gazdasági kívánságaival foglalkozna. Mussolini erre határozott igennel felelt, hozzátette azonhan, hogy az ilyen világ­értekezletet alaposan elő kell készíteni, nehogy olyan kudarc várjon rá, mini a legutóbbi lon­doni világgazdasági értekezletre. Azt is megkérdezték Mussolinitői, hogy ml a véleménye a leszerelésről? Azt válaszolta, hogy most csak fegvverkezé­si korlátozásról lehet szó, mert a leszerelés szempontjából a mai világhelyzet nem mond­ható kedvezőnek. Á spanyol kérdésről Mussolini kiieler­tette, hogy Olaszország m'nden körülmények" között tiszteletben tartja Spanyolország terü­leti épségét. Megkérdeztél? még Mussolinit, *nT a véTemé­nve az angol—olasz viszonvról. Erre Mussoli­ni ki jelentette, hogy nem lát a két ország kö­zölt cgvetlen olvan kérdést sem, amely vi­szállyal fenyegetné a két országot. Mussolini bármelv pillanatban hajlandó leülni tárgyalni, hogv az angol kormány képviselőivel megbe­szélje a két ország függőben levő kérdéseit, elsősorban természetcsen Abesszínia elismeré­sét. Végül ki jelentette, hogv Olaszország nagyon' kívánja a búkét, mert békére és békés feilő­désre van Olaszországnak szüksége. ..Minden­kinek tudnia kell. hogy rcv uinbb európai há­ború a civilizáció végét jelentené." —0o0—

Next

/
Thumbnails
Contents