Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-11 / 155. szám

lO DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 195*. julnr* tt. Kerékpárosok! «ii ár. ban részletre adom. Gumikat ás alkatrészeke árban kaphat Szántó Sándor nál, Szeqed. (Kiss D palota) Kiss U. 2. LÉGOLTALOM Nem mondhatjuk., hogy elhanyagolták a légvédelem fontos kérdését, mert hiszen nem is törődlek vele. Időközönként egy-egy cikket olvastunk erről, de Magyarország légvédelmi készültsége ma is csak a jövőé. Szó csinos arról hogy hazánkat a levegőből valami közvetlen veszedelem fenyegetné, de az is bizonyos, hogy ebből a szempontból a helyzeIimk semmivel sem előnyöstbb, mint a többi európai hatalmaké, amelyek pedig régóla kötelességüknek ösinerik, hogy rendszeresen előkészítsék pépüket a légiharc eshetőségeire. A katonai szakértők egyetértenek abban, hogy a légvédelem megszervezése főleg erkölcsi szempontból szükséges. A spanyol polgárháború tanulságai újból igazolják, hogy a kár, melyet a repülőtámadások emberéletben és épületekben okoznak, még nem elönti el a hadjárat sorsát. Sokkal nagyobb veszedelmet jelent uz erkölcsi kár, melyet a légitámadás pánik keltésével, az ipari és hadiipari üzemek munkájának megakasztásával, a közlekedési rend felbontásával, ezeken keresztül pedig a megtámadott fél fegyveres erejének megbénításával szerezni képes. A repülőtámadások igazi célja: pánik keltése és bizonyos, hogv a mindent megbénító és elzsibbaszló tömegféleleni ellen csak egy orvosság van: a fegyelem. A tömegek fegyelmezett magatartása pedig csak ugy érhető el, ha az embereket rendszeresen kitanítják. Mindaddig, mig mindenki rieg mnn érli. hogy a fegyelmezett viselkedés csökkenti a veszedelem nagyságát. Ebből a célból minden város lakosságát két részre kell osztani: egy aktiv és egy passziv csoportra. Az elsőbe kerülnének azok a férfiak és nők, akikben megvan a hajlandóság és képesség, hogy kiképeztessenek i légvédelem feladataira. Az aránytalanul népesebb passzív csoportnak csak annyit kpll megtanulnia, hogy adott esetben alávesse magát a védelmet intézőknek. Üdvös volna, ha megindulna a közönség légvédelmi iskolázása. Érthetetlen, hogy ez miért nem kezdődött már a múltban. Annál érthetetlenebb, mert hiszen az újságjaink elég sűrűn közöltek tudósításokat azokról a légvédelmi nagvg>akorlalokról, melyeket más országokban a katonaság, rendőrség, tűzoltóság, mentőszervezet, ifjúsági alakulatok cs a lakosság nagy tömegeinek bevonásával rendeztek. A magyar emberen, aki ezekről tudomást szerez, nz elhagyottság és védtelenség érzése vesz erőt. Hiszen a magyar polgár a gázimiszkot is csak képeslapból ismeri. A légvédelem nem annyira pénz. mint inkább szervezőmunka, tehát kötelességérzet kérdése. Szegediek szállodája Pesten a METROPOL Fákóczi ut 58. a város szivében 150 szobás modern családi szálloda minden kényelemmel. Kávéházában Pest és a vidék előkelő közönsége találkozik. A János Vitéz Sörözőben a rádióbőt közismert Csóka Feri és tempós cigányai játszanak esténként. A gyönyört! Téli kertben délután és este tánc. V irány amerikai rádiózenekara. A Télikertben és a Sörözőben SEBŐ MIKLÓS rádiőénekes énekel T.apunk olvasóinak fomérsékett, szoba éspenzióá rak. Te). 1-889-50. Szeged sz. kir, város T. fokú közig, hatósága. Hirdetmény. Szeged sz. kir. város hatósága a m. kir. Külkereskedelmi Hivatallal egyetemben a piaci rend. és az exportgyümölcs adás-vételének szabályozására az alábbi rendelkezéseket teszi közzé. 1. Az egyesitett exportpiacon (Mars-tér) ugy a kereskedők (exportőr), mint annak megbízottjai, ugj szintén az idegenből érkező alkalmi vásárlók kizárólag a hatóság által rendszeresített vételjeggyel tartoznak vásárolni. 2. Amennyiben a termelő nem a hatósági vételjeggyel bonyolította le az eladást, — vitás esetben nem számíthat a hatóság védelmére. „ 3. JSxportra beszállitottt mindennemű gyümölcsöt csak a Mars-téri piacon szabad árusítani, — mert a város egyéb helyén kötött ügyletek nem részesülnek hatósági védelemben. 4. Az egyes kereskedőknek és bevásárlóknak' a hatóság különböző szinü vételjegyet rendszeresített, miáltal a kereskedő bevásárlói a cég vételjegyeinek színeiről az egész idény alatt felismerhetők. 5. A vételjegyről leszakított azonos számozású és szinü bélyegek arra szolgálnak, hogy azokat az adás-vétel megtörténte után a ládákra, illetve kosarakra ragasszák és az eladott gyümölcs azonosságát az átvételnél igazolják. 6. A bélvegek lekaparása, valamint a vételjegyek elcserélése, vagy az áru ismételt eladása és vétele kihágást képez. 7. Alkalmi vásárlásokat eszkőzlő idegen kereskedők a szükséges vételjegyeket (fehérszínű) a Mars-téri városi mérlegházban szerezhetik be. fi. A termelő köteles az eladott árut a vételtől számított egy órán belül a kereskedő gyűjtőhelyére szállítani. 9. A hatósági vételjeggyel megvett és ellenőrző bélyegekkel megjelölt árut a kereskedő teljes egészében átvenni köteles. Felszólalásnak csak akkor van helye, lia az áru színezve van és a kosár aljában silányabb minőségű áru van, mint a tetején. Minden vitás esetben a piacbiró dönt. 10. A kocsikat beállás előtt megrohanni,- azokra felugrálni, a takaró ponyvákat felemelni, az árut lebecsmérelni szigorúan tilos és kihágást képez. , Útmutatás a gyümölcs szedésére és a piacra való szállítás módjaira. 1. Az exportcélokra eladni szándékolt gyümölcsöt féléretttnél fejlettebb állapotban kell piacra hozni. 2. Egy kosárban, vagy ládában legfeljebb 20— 25 kgr-ot csomagoljunk. Ha többet csomagolunk az áru alja megnyomódik és megfoltosodik. A kereskedőnek kötelessége a megnyomott foltos és távolibb szállításra nem alkalmas túlérett árut kiválogatni és a termelőnek visszaadni. 3. Egy ládában vagy kosárban csak" egv fajta és azonos minőségű gyümölcsöt szabad exportálásra csomagolni. 4. Az egyes gyümölcsök" szedésénél, piacra szállításánál és osztályozásánál a következőkre ügyeljünk: a) Cseresznye. Kemény állapotban háromnegyed éretten és szárral szedjük. Egy papirossal kibélelt kopárban, vagy ládában legfeljebb 15 kg-t csomagolunk. b) Meggy. Azonos módon szedendő mint a cseresznye. Export céljaira csak levélmentesen szedett áru fogadható el. c) Kajszi és rózsabarack. Ezen gyümölcs szedésénél különös gondot fordítsunk, mert egyike légértékesebb exportgyümölcsünknek. A m. kir. Földmivelésügyi Minisztérium 3703—36. sz. rendelete. a kajszi és rózsabarack márkázását javasolja és teszi lehetővé. A termelő érdeke tehát, hogy az árut a jövőben a rendelet értelmében suly és minőség szerint is osztályozva hozza a piacra. A rendelet kimondja, hogv márkázásra csak hibátlan minőségű áru használható fel. Az I. oszt. áru az, amelyből 15 darab megy 1 kilogramra, a II. oszt. áru az, amelyből 16—19 darab megy 1 kilogramra, a III. oszt. áru az, amelyből 20—21 darab megy 1 kilogramra. Az áru ilyetén való osztályozása előnyösebb eladási lehetőségeket biztosit. d) Őszibarack. Szedése és szállítása azonos a sárgabarackéval. A gyümölcsöt már színesen. d« kemény állapotban hozzuk a piacra és egy ládában legfeljebb két sort csomagoljunk. Az őszibarack is márkázható és az Idevonatkozó miniszteri rendelet az egyes minőségeket nagyság szerint a következő osztályokba sorolja. AAA jelzésű legalább 81 mm. átmérőjű. AA jelzésű legalább 76—80 mm. átmérőjű, A jelzésű legalább 71—75 mm. átmérőjű. B jelzésű legalább 70—74 mm. átmérőjű. C jelzésű legalább 65—69 mm. átmérőjű. e) Nyári alma. Az alma legnagyobb ellensége a pajzstetü és a féreg. A pajzstetü ismertető jele az almán egy piros folt, melynek közepén a pajzstetű eltávolítása után egy gombostűfej nagysági' fehér folt látható. Figyelmeztetem a termelőket, hogy az exportpiacra csak pajzstetü fertőzésmentes és legfeljebb 20 százalékos férges alma kerülhet. Tehát a termelő saját érdekében cselekszik, ha a pajzstetüvel fertőzött almát először fe gon® dosan kiválogatja és azután a kiválogatott tiszta exportalmát nagyság és. minőség szerint Is kétfelé osztályozza. Az ütődés elkerülése vépett csakis kézzel szedjük — és a papirossal kibélelt ládába, vagy kosárba legfeljebb 25—30 kilográmot csomagolunk. f) A körte: Azonos módon szedendő, osztályozandó és csomagolandó, mint az alma. g) A szilva: A szilvát szárral eggyütt kézzef szedjük. A szedésnél ügyeljünk, hogy a hamvát el ne veszitse és a gyümölcs érett, de kemény legyen. h) A szőlő: A szőlőt érett állapotban szedjük'. Szedés után a fürtökből a hibás, repedt és romlásnak induló szemeket ollózzuk ki. A kosárba többet mint 20 kilogramot nem szabad csomagolni. A fent! előírásokat minden termelő saját érdekében szigorúan tartsa be, mert csak ugy tudjuk a hatalmas fejlődésnek induló szegedi gyümölcstermesztésnek és gvümölcsünk jó hírnevét a külföldön megalapozni és távoli uj fogyasztópiacokat meghódítani. Dr. Temesvári] László s. aljegyző. Szeged város területén 1937 Julius 8-től lö-lg a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Vértes Miksáné eladta Szirmai Kornélnénak a Domaszék 128. és 489. számú házait 3 hold 1278 négyszögöl földdel, melynek kataszteri tiszta iö® vedelme 113.19 K. 7500 pengőért. Kordás Géza eladta Hegedűs Antal és nejének! a Gajgonya dűlőben fekvő 13 hold 1475 négyszögöl földjét, 49.01 K kataszteri tiszta jövedelemmel 8005.05 pengőért. Vőneki János eladta Szélpál József és társai® nak a Feketeszél dűlőben lévő 1486 négyszögölj szántóját, 2606 K kataszteri tiszta jövedelemmel* 1741.20 pengőért. Kucsera Gábor és neje eladták Kurcveil Sén* dor és nejének a Nádas-ucca 8. számú házukat! 152 négyszögöles telekkel 6000 pengőért. Zsemberi Jánosné eladta Tari Józsefnek a Gaj® gonya dűlőben lévő 2 hold 696 négyszögöl föld* jét, 10.22 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 1200 pengőért. Pesti Ilona eladta Nagy Sándor és társának a Teréz-ucca 41. számú házát 141 négyszögöles te® lekkel 4770 pengőért. Barna István eladta Szél Annának a MarostÜ dűlőben lévő 400 négyszögöles házhelyét, iHatva a József főherceg-telep 40. számú házát 1809 pengőért. Csonka Mária eladta Kószó Vince és nejének a Ballagi-tó dűlőben lévő 21 négyszögöles kertjei 23.10 pengőért. Kalász szelvényekre kiszolgál és készit mindenféle bútorokat KAKUSZI müusztalos, Kossuth Fajos sugárut 5. &z<