Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-25 / 142. szám

2 IM DÉlMAGYARORSZÁG Péntek, T957 funlus 25. Péníehen íáröpl a fogúdul bizottság a szegedi tűzoltók létszámának felemeléséről (A' Délmagyarország munka'ársától) Isme­retes. hogy az uj tüzrendészetí törvény kö­ve tkeztében a varosuak módosítania kell ré­gi, elavul* tüzrendcszeti szabályrendeletét és gondoskodnia kell arról is, bogy Szeged tűz­biztonsága szempontjából megfelelő létszámú tüzoltólegénység éj tisztikar álljon rendelke­zésre. A törvény ugyanis megállapítja, bogy a lakosság lélekszáma arányában hány föböl kell állnia a tűzoHólegénységnek. A jelenlegi létszám mélyen alatta marad az előirt lét­számnak és igy az uj szabályrendeletben gondoskodni kell a létszám emeléséről, a költségvetésben pedig az ezzel járó többletkia­dások fedezéséről. A szabályrendelet tervezet már régebben elkészült és az a legközelebbi közgyűlés napirendjére kerül. • pénteken dél­ben összeül a jogügyi bizottság, bogy a terve­zetet letárgyalja jogi szempontból, a fedezet kérdésével viszont rövidesen a pénzügyi bi­zottság foglalkozik. Az ujszegedi kendergyárban tőrtént leg­utóbbi tüzeset mindenképpen igazolja annak a követelménynek a jogosságát, hogy a sze­gedi tűzoltóság létszámát legalább a törvény­ben meghatározott mértékig haladéktalanul fel kell emelni. A szegedi tűzoltók az ujsze­gedi kendergyár égése alkalmával hősies mun­kát végeztek és igen jelentős eredményekel értek el, dc munkájukat sokkal biztonságosan és talán eredményesebben is végezhették volna, ha nagyobb létszámú kiképzett tüzol­tólegénység vehetett volna részt az oltás ve­szedelmes munkájában. Ennek a tűzesetnek a tanulságai arra intik a város hatóságát, hogy a tűzrendészei kérdését nem szabad kicsinyes szempontok szerint kezelni. A jogügyi bizott­ság valószínűleg figyelembe is veszi majd ezeket a legutóbbi tapasztalatokat és azok szerint bírálja cl a szabályrendelet-tervezete'. Nyári vuháh Unió-könyvek érvény esek. Szeged, Föposf&val ízemben.' óriási választékban Délmagyarország legnagyobb nöi rufiaUzletében P.Reich Evzsi Magyarországon magyar és nem magyar állampolgárok rézéről német nemzeti agitáció folyik« A felsőházi szOnohoh határozott állásfoglalása a szeisdseges törch veseh ellen Budapest, junius 24. A felsőház nagy érdek­lődés mellett folylatta a költségvetés \itáját. A csütörtöki ülés*első szónoka Náray-Sza­bó László volt. Kérte a kultuszminisztert, az eljövendő eucharisztikus világkongresszusra való tekintettel, hogy készüljön el egy nagy magyar reprezentatív történelmi film, amely Szent István éleiét jelenítené meg. Viléz Endrey Antal gyümölcstermelés! problémákkal foglalkozott, majd Papp Kál­mán szólalt fel. A kommunizmussal szemben nem elég közömbösen viselkedni, hanem szem­be kell szállni a bolsevista veszedelemmel. A német vezclőkörökben — folytatta Papp Kál­mán esperes-plébános — olyan sajnálatos irányzat kapott lábra, amely szembe fordult a kereszténységgel és az istenimádás helyett a faj és a vér imádását. u keresztény esz­mék uralma helyett az uj pogány­ság uralmát akarja szolgálni. — Magyarországon is van olyan politikai inozöalom. amelv csak a külsőségeket veszi át, a jelszavakat és ezt iparkodik Magvarországon propagálói. Ebben a mozgalomban a legszo­morúbb s Ieg\ es/edelme^ebh az, hogv a evü­löl H'uct iparkodik meghonosítani politikában es társadalmi téren. Nem akarok Festetics gróffal vitába szállni és különösen ennek a Háznak előkelő szine előtt nem. de azt hiszem, Németországnak nincsen szüksége az ő védel­mére. Kifejezésre kell juttatnunk a széles ke­resztény -magyar néprétegek nevében, bogy Igenis fáj az. bogv a német nemzet, amrlvre a jövőben is hivatás vár, bogy védőgát lepven a bolsevizmussal szemben, n legnagyobb erkölcsi erőt, amely neki ebben a harcban n legna­gyobb támogatásra szolgál, a ke­reszténységet eltaszítja magától. — Fái nekünk az is — folytatta —, hogv azt barátságot, amelyet a német nemzet iránt Merí hiába^ diplomáciai szövetség és egvmást érzünk, mindenesetre lazitja ez a nioz"alom. meglátogatása, igazi barátság csak a nép Jélke­•ben alakulhat ki. Nagy Antal a kézmüvesiparosság sérelmeit tette szóvá. Rámutatott arra, hogy a kézmű­ipar megérdemli, hogy a gyáriparral egyen­rangú tényezőként kezeljék, mert a kézműipar egymillió embert tart el, tehát a lakosság 11— 12 százaléka kézműiparból él. A kisiparosok adóterhei rendkívül súlyosak. A társadalom­biztosító intézetek ugyancsak nehéz terheket rónak különösen a kisipacps osztályra. P e r e n y i Zsigmond báró a köztisztviselők válságos helyzetével foglalkozi.lt. Az előlépte­tések, valamint a fizetések külföldön általában kedvezőbbek, mint nálunk. Mindenütt kezdik betudni azl a káros hatást, amelyei a köz­tisztviselői kar vásárlóképessegé­nek lesorvasztása az ipar és keies­kede'em megbénításával az egész közgazdasági életre gyakorol. Peszéde végén azt hangsúlyozza, hogy rend­kívül fontos lenne a köztisztviselői kar illet­ményeinek megjavítása. Meckcnberg Konrád: Az úgynevezett zsidókérdés azonnal megoldható lenne, ha a zsidóság megtartaná a tízparancsolatot. Ezt azonban nem tartják meg, éppen ugv. ahogy a keresztények sem^ A keresztény világnézetet hallom, de nem nagyon látom. A posánvsáeba való vi«*zflsülyedés. az elvesek és nének zsar­nok-sásának veszélye miDíók fölött kisért. A krisztusi szellemet kell belenevelni az cgyénhe. Eiiclkül nem fog a társadalomban a kereszténv világnézet uralkodni. Enélkűl lehet politikai kereszténységet csinálni, dc kcersztény politi­kát soha. A felsőház délutáni ülésén vitéz Barczy­B a r c z e n Gábor részletesen foglalkozott * a kereskedelem és az ínar közéleli szerepével. Ravasz László püspök szólalt fel ezután. A reformokat sem halogatni ne ni szabad, sem elsietni, amire klasszikus néldá» az angolok nvujtanak. A magvar gowdnlat sohasem ícrnzo. dik a magvarság lelenle^í noi;»;i">; teríe/M­méhez. A szétszórtan él* ia jvnU'ö moov&r nem nolitikai. hanem -lelki és müveits^bem egvséget alkot, amelv őnímcáról sohasem fe­ledkezhet mejj, Olyan politikát kell folytatni, amelv általános kerelck között a legtöbb ember­nek teremthet általános jólétet. Végül részle­tesen foglalkozott különféle közoktatásügyi és kujüirkérdéssel. — A magyar ifjúság minden szeretetet é9 támogatást megérdemel. Mennyivel helyesebb volna, ba a pedagógia ellenőrzése mellett foly­na a falukutatás. Ha a fiatal falukutatók iga« zat mondanak, az, bármennyire is kellemetlen, meg kell hallgatni. A költségvetési elfogadta. Gróf Teleki Pál külpolitikai kérdésekről beszélt, majd a Dunamedence problémájával foglalkozva, ezeket mondotta: — A Duna medencéjében minden államnalá van egy nagy barátja és egy másik barátja, mint egv biztosítéka. Németország már a mult század óta délkelet Európa felé fordult. Tud­ja, hogy Németországgal nemcsak régi és ki­próbált baráti kapcsolatok fűznek össze, ha­nem azt is, hogv a jelen időkben Németország­gal baráti viszonyban vagyunk. Magyarország, hiven régi hagyományaihoz, a világháború óta keresztény és nemzeti alapon rendezkedett be. Németország részéről mindkét szempontból sajnos, veszedelmet lát. Magunk is aggodalom­mal látjuk a kereszténység és a vallásosság szempontjából, de nemzeti szempontból is Németország helyzetet, mert tagadhatatlan, bogy Magyarországon magyar és nem magyar állampolgárok részéről nnncl nemzeti agitáció folyik. Ezzel szemben két megnyugtató momentumod lát. Az egyik az, a barátság, amellyel Olaszor­szág, Ausztria és Magyarország egybefüződík, a másik megnyugtató pont, amit az olasz ki­rály és az osztrák államfő budapesti tartózko­dásakor láttunk: a magyar hadsereg. Ezzel kapcsolatban megemlékezett katonai cgven jo« guságunkról. Hangoztatta, bogy meg kell ke­resni azt az utat, amelyen át elérjük ezt. ^ magyar társadalmi egyesületek nem alkalma­sak a nevelésre. Cimkórság és társadalmi meg­becsülés furcsa problémájának megváltoztatá­sa nélkül nem tudjuk a fiatalságot a gyakor­lati pályára terelni. A felsőház legközelebbi ülését pénteken 'dél­plőM 10 Arakor tsrt'a. Gvíszünnepélv a proletár­diktatúra áldozatainak emlékére Budapest, junius 24. Csütörtökön délólőll gyászünnepéllyel áldoztak a proletárdiktatúra áldozatainak emlékművénél, a Kossuth Lajos­téren. Az ünnepi beszédet dr. Bokor Pál, a szegedi ABC ügyvezető elnöke tartotta. Kegye­letes szavakkal emlékezett meg azokról, akiÜ életüket áldozták fel a nemzeti gondolatéit, majd igy folytatta: —. Tizennyolc év elölt megmutattuk, asira képes még egy maroknyi csapal is, ha a haza­szeretet lángja fuli cselekedeteiben. El kell tűnni közülünk minden politikai, felekezeti éi osztályellentétnek. Az évszázados magyar test­véri szerelet elválaszthatatlanul kapcsoljon össze ismét mindnyájunkat. Az ünnepélyt követő bajtársi ebéden az em­lékbeszédet szárazajtai Incze Kálmán vezér­kari ezredes mondotta, felszólaltak a szegedi ABC kiküldötteinek tagiai közül dr. Hajnal Islván és dr. Bokor Pál. A gyászünnepélyt esle a Millenáris pályán aí első bonvédgvalogezred zenekarának hangver­senye feíezte be. A SZEGEDI METEOROLOGIAl OB­SZERVATÓRIUM J.'l?ntt: Szegeden a hőmérő legmagusabb állása 30.2, a legalacsonyabb 15.2 C. A harouietur adata nullfokra és tengerszintre re­dukálva reggel 7G0.7, este 755.fi mm A levegő páratartalma reggel 74. délben ti százalék. A szél irányai délkeleti, A Meteorologlai Intézet Jelenti e^o 10 órakor. IDÖ JÓSLAT: Élénkebb déli. délnyugati, a nyugati megyékben esetleg már északnyugati szél, növek­vő felhősödés, több helyen, toként n dunántúli megyékben záporeső, a hf> jnérséklet kissé csökken, a Duna-Ti­sza közén még emelkedik.

Next

/
Thumbnails
Contents