Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-23 / 140. szám

* DÉL" MAGYARORSZAG Szcrcla, 1937 íuníus 25. kérdezte a vádlottat. — Nem igy volt, válaszolta Farkas. — De igy volt. — mondta most Farkas József­né, aki a tanúvallomások tartama alatt folyton sírt. ^ kisgyermekem temetésére pfm mehettem el. azt mondta az uram, maradjak itthon. Nem adhattam a gyereknek enni, o többi gyerek regge­liretejet, vagy szalonnát kapott, a kis Szilveszter MiliNí-ein kapott tejet. Lopva adtam neki vizet is. kfnj eret is, ha lefeküdt az uram, akkor vittem ki neki valami ennivalót ... Nagyon féltem az uram­tól. mert amikor estefelé hazajött, megkérdezte a 6 éves leányomtól, hogy kapott-e. enni a Szilvesz­ter. Ha azytán a kislány elárult, megvolt a nagy veszekedés... A tanúvallomások után dr Fekete Béla, Far­kos védője az orvosszakértők véleményével szállt vitába, tévesnek minősítette a glikogén-elméletet. Kérte, hogy fölülbii'álás végett az Igazságügyi Orvosi Tanácshoz terjesszék fel az orvosszakértők véleményét. l)r. R e'i c h Zoltán, Farkasáé védője csatlako­zol! védőt»rsa előterjesztéséhez. A törvényszék p«#i júéult hozzá az indítványhoz, Pr. Szarvas János ügyész szigorú, példás Ítéletet kért, Farkas védője gondatlanságból oko­zott emberölés vétségében kérte megállapítani vé­dence bűnösségét, az asszony védője pedig eny­he íteletet kért. Este 8 órakor az utolsó szó Jogán Farkas Jó­<rr.ef azt mondotta, hogy az asszony gondozhatta a gyereket, ö nem ment után?. rr Azt mondta, töleui is elzárja az ételt, ha » gjei'ekuek adok „ mondta erre az asszony. Rövid tanácskozást tartott ezután a törvény­szék, majd líaez tanácselnök közölte, hogv az íté­letet a bíróság szerdán déJbeij 1 órakor hirdeti ki. PAA'L JÓB HfrORTSOROZATAi ftrencJozscfiiSchraltHctriln^ 4 ffii jjj^jffi Milliós ékszerek vándorúira kelnek Három éwei ezelőtt, amikor Schratt Katalin­nak agyvérzése volt és a? orvosok kritikusnak láttak a helyzetet, cikkek jelentek meg a világon mindenfelé arról, hogy a császár egykori barát­nője t>ulyos viszonyok köjött él és gondot okoz számára a mindennapi kenyér megszerzése is. Az igaz, hogy a művésznő, aki 1883 november 1-től 1900 október 7-ig, tehát 17 esztendőn ke­resztül állott a Burgtheater szolgálatában, innen nem kap nyugdijat azzal az indokolással, bogy férje után magyar állampolgár, az is igaz, hogy Ferenc Józbef végrendeletében nem emlékezett meg róla, bécsi palotája tul van terhelve, $e az, sc pedig hietzíngi villa jövedelmet nem hajtanak. Készpénze i devalváció gorán elértéktelenedett. Minderek ellenére i^ azonban Se.h: att Katalin vagyona mérhetetlen nagysága és — megbízható bécsi ékszerészek egyértelmű kijelentése szerint — ma fel sem becsülhető. Ez a vagyon kizárólag ék­szerekből áll és az ékszerek nagyrészét ferenc lórseftő) Erzsébettől kapta. Talán nem is annyira az értékük' miatt be­esülte az ékszereket, hanem azért, mert a mükin­osek után kora fiatalságától kezdve rajongott. A nagyapja a maga korának egyik elismerten legnagyobb műgyűjtője volt, tőle már $ok mű­kincset örökölt a család, ezeket Katalin ott látja apja házában és még amikor c«ak az alattvalói tiszteletével tekintett fel a béc,si Burgra, már ma­gáénak mondhatott egy-két értékes ékszert. Ilogy fogalmat alkothassunk magunknak ezek­ről az ékszerekről, tudnunk kell. hogy 1886 óta 1916-ig nem mult el egyetlen karácsonv. luisvét, Katalin napja és szeptember tizenötödike — a müvésznő születésnapja — amikor ne érkeztek volna kazettákban Erzsébet és a császár ajándé­kai. Karácsonykor a/ Ehrbar-zongora fekete te­l^.iu tolistele volt ékszerekkel. Az alándékozók porában szerepeltek hosszu időn át Ferenc Fer­dinánd és Hohenbcrf! Zsófin is, aztán a bajor ki­"ály. er a fekete zongora látta a bolgár Ferdi­nándnak m<igvorónagv<:águ brilliánsokkal kira­kott arcképét. Szemere Miklós is megengedte ma­gának, hogv prezentet küldjön a Kam»nerrin«re, ahol egy-egy karácsonyon mefjclcnt II. Vilmos megbizottia is és azok a külföldi uralkodók, akik Ferenc József vendégszeretetét élvezték és gvö­nvörködtek Schratt Katalin művészetében, rendc­sen egy művészi kivitelű ékszer mellett hagyták hátra » vilitkártyájukat . . , . . . Harminc esztendő;. harminc karácsony, fiarmind h\Kvét, harminc születcsníip. harminc névnap: százhúsz alkalom éj ez a százhúsz alka­lom emléke nagy és fantasztikus vagyont rep­rezentál ma is­Ar ékszereit Schratt Katalin *oha fel nem velfe mlndegvikröl utánzatot készíttetett és n színpa­don e/eket hordta. Kein is volt alkalma rá. hogy az ékszereivel kérkedjék, hiszen Ferenc Józseffel való harmincéves barálsága alatt nyilvános lél­termet soha fel ntm keresett. Odahaza nem hord­ta az ékszereit, c§ak a gyűrűket rakta fel, mert a gyűrűknek bolondja volt. Smaragdjai híresek voltak és ezeket a smaragdokat a világnak úgy­szólván mindep ékszerésje ismeri.. A diadémjai' lói l'euendák keringenek, vardi egy diadémjn, amely c$upa brilliánsból kirakott fecskékből áll, ezt egyszerre kapta a császártól Erzsébettel, aki ugyanilyen diadémot kapott é<s Erzsébet egyet­lenegyszer viselte ezt azon a bálon, amelyet a bécsi városhazáu rcudezett Lueger, a bécsiek pol­gármestere. A mult század bires ék$zer-müvés?e!: 3 bécsi Vaumayer i£* Sö/>nr, a párisi Carllcr, a Tlotha és a Ilartung a Kohlmarklról ^állították Schratt palotájába és a hietzíngi villába azokat a mej* termunkákat, ahol a maguk idejében a faconc legalább annyi értéket reprezentált, mint a be­léje foglalt solitairek, igazgyöngyök, smaragdok és rybinok. Van e.gy hajóformáju gyűrűje — Na­vette-nek hívják , amelybe egy nyolckarátos fe­hér brilliánsot foglaltak, egy másfélméter ho$szu nyakláncában háromszáz darab válogatott tfé.­p.yű eg\ karátos briljiáng csillag, brochei e.gy se­reg kazettát töltenek meg, egy íepkeformáju bro­<beái>an a világnak minden ismeri drágaköve megtalálható és a rétnek, vagy erdőnek ninesen olyan pillangója, amelyiknek szárnyában anv­nvi tarka szín tobzódnék, mint Schratt Katalin brocheának hajszálvékony platinadarabjaiban csil­log. Az akkori idők divatjának megfelelően ren­geteg művészi kivitelű karperecet kapott, van­n.ak birtokában olyan brillíörs piackok, ame­lyeknek átmérője tíz centiméternél Js nagyobb, ezeket brooheként hordták és egy-egy ilyen plack ma is oljan értéket képvisel, hogy csak Geo dc Merőd és a Dolly sister.sek dicsekedhettek ha­sonló értékű fejedelmi ajándékokkal. Nem volt titok Bérsben, hogy Ferenc József az ajándékai megválasztásánál Ferdinánd bolgár cár vélemémtét ki'rtc ki, Ferdinánd a? egyik legelismertebb szakértő és Schratt Katalin renge­teg ékszerének legtöbb darabja Kiburg Ferdi­nánd Ízlését dicsérik. 1 ... Az elcö ékszer a monarchia összeomlása ulán került vándorútra . . . A bic.si ékszerészek, akikkel beszéltem, azt mondják, hogv tulajdonképpen Sehratt Katalin ékszereinek részbeni eladásával kezdődött meg Pécsben a láthatatlan és ellenőrizhetetlen exi*>r\. Előbb kölcsönt vett fel a házára, azután kény­telen volt ékszereinek egy-egy darabját eladni, mert hallani sem akart arról, hogy házának élet­standardját a legcsekélyebbel is súlyessze. Ennek az éietstindardnak q fenntartása sok pénzbe ke­rült és Ugv a Ká^ntnerstrasseu, mint a villában egyre gyakrabban jelentek meg ékszerügynökök. A hírnevére valamit is adó bécsi ékszerészek s0' hasem jutottak közvetlenül Schratt ékszereihez, mert az ő üzleti felfogásukkal ellenkezett az a Diiftalanul megvizsgálom OLCSÓN megjavítom elromlott íeíővillámháriíójáí SZŐKE villanyszerelő, Tisza Lajos körút 57. TelefonhlvO mód, ahogyan ezeket az ékszereket áruba bo­csájtották. Az egyik bécsi ékszerész mesélte ne­kem: OT. Kétszer voltom kint a villában és a szivem fájt, am'kor tudomást kellett szereznem róla, hogy ez a tisztes matróna milyen nevetséges összegekért kénytelen elkótyavetyélni értékeit. Nem akarom megnevezni azt a környezetében élő személyt, akinek befolyása van a Burgtheater. eg\kori művésznőjére és akinek beleegyezése nél­kül ékszerész nem jelenhetik meg nála. Van az én birtokomban is olyan ékszer, amelyet Schratt Katalin mondhatott magáénak," de én ezt nem tőle vásároltam, hanem egv ügynöktől, aki sokat ke­resett rajta és aki csak ugy tudott az ékszerbe* hozzájutni, hogy a vásár előtt már leadta a sá­pot. Rendes ékszerész ilyen bizonytalan üzletek­kel pcin foglalkozhatik és ez az oka aunak. hogy Schratt Katalin eddig eladott ékszerei nem a legitim kereskedelem utján cseréltek gazdát. . . , Azért még igy is betek tellek el, amig Schratt Katalin rászánta magát, hogy egy-egy­ékszerdarabjától megváljon . . . Nagyobb ékszereit bunkoklm tartja ,páncél)* szekrényekben. Kisebb ékszerei odahaza vannak" nálff. Amikor legutoljára kint voltam a villában, az ujjai telistele voltak gyűrűkkel és a füléhen egy lila fülönfüggő lógott. Hosszu sodrott Aranylán­cot viselt a nyakában és az aranylánc fölött hat* soros gyöngytiyakeket Maga tipegett át a szóm* szédos szobába és hozta ki a?t a vaskazejtát, ame­lyik telistele voll gyűrűvel, brocheal. Szó nélkül mutatta ezeket az ékszereket, nem mondot ró­luk semmit, csak megkérdezte az ékszrészt, aki ott volt, hogy a solitairgyAriiért, vagy a smaragd-­breeheért mennyit ad? . . . . .Ott tartotta kezében ar ékszereket, szere­tettel simogatta meg őket a szemével, aki ezek­ben a szemekben olvasni tud, az kiolvashatta, hogy mindegyik ékszerdarabhoj a mult romai* tikus emlékei kapcsolódnak. „.Még gondolkozom ..." — mondta csöndé* \ sen, aztán visszarakta nz ékszereket a fémdo-t bozba, vissratipegett velük a má$ik szobába és az ékszerésznek napok malva újra jelentkezni* kellett. Mit adott el belőlük, mit tartolt meg magának? nehezen lehet feleletet adni erre a kérdésre. A bécsi antikváriumok', ha el akarnak adni egy régi rokokó-széket, akkor azt mondják" az smc* rik3i vevőnek, hogy cz a Burgból való. Párisi antikváriumok, ha boj-sos áron iszerét-' nének túladni egy olyan „antik" ékszerdarabon, amelyik egy héttel előbb készült valamelyik ék­szerötvösnéi, akkor titokzatosan súgják a vevői fülébe, hogy az ékszert Schratt Katalintól vásá­rolták és azt Ferenc Józseftől kapta njándékb* egykoron a művésznő. Aukciót mindössze egyszer tartottak" Scliratt Katalin ékszereiből, ezen az .aukción azonban csak kevés darab kelt el. Az ékszerek legtöbbjw megvan még, hiszen csak egy-egy darabot kell, eladnia, hogy megint hónapokra való pénzhez. jusson. Belőlük soha nem ajándékozott el sem-' mit és ezek az ékszerck telték lehetővé, hogy Scliratt Katalin Ferenc József halála ulán is azt az életet élje, amelyet harminc esztendőn keresz­tül megszokott. ... Ha Ferenc József meg ts feledkezett vég-"j rendeletében a bmráünőjérőt, voltaképpen gon­doskodott róla és harminc eszlendő meghitt ka­rácsonyai, húsvétjai, családi ünnepei tanúskod­nak arról, hogy a császár gavallér volt . . a AGOST1NO SAVELLI: Itália története R 0 G G E R Í A fekete láda DÉLMAGYARORSZÁG kölcsönkönyvtár.

Next

/
Thumbnails
Contents