Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-22 / 139. szám

DCLMAGYARORSZÁG Kedd, 1937 junius 22. Komoly üzemzavart okozott a vasárnapi vihar a békéscsabai Vilíamosmii telepén (A Délmagyarország békéscsabai szerkesz­tőségétől.) Yasárnap délután 5 óra körül több, mint li óra hosszat tartó hatalmas vihar tombolt Békéscsaba fölött- Békés felöl jöttek a sötét vihar­felhők és közvetlenül a városi Yillamosmü fölött tört kl az égiháború- Az evangélikus nagytemplom fölött csodálatos módon visszafordultak a vihar­felhők és újból a Yillamosmü fölött tornyosultak, siirü villámlás és mennydörgés közepette. Négy ízben csapott te a viliim a Yillamosmüre, meg­görbi ette a hatalmas kémény villámhárítóját, majd behatolt a villamos vezetékekbe és rövidzárlatot okozott. Az olajkapcsolók kifogástalanul működtek, kikkapcsolték az áramot, amivel súlyosabb baleset­re!? vo'.ték elejét. Az áramszolgáltatást természető­rön azonnal leállították és délután 5 óra 10 perctől 5 óra 45 percig som Békéscsaba, sem Gyula, sem Békés nem kapott áramot. Az áram szüne'elése a dé'utáni órákban, ami­kor világításra még nem volt szükség és vasár­nap lévén, az ipari üzemek ls szüneteltek, sehol rein okozott bajt. A villanytelepen emberfeletti erővel dolgoztak az emberek, hogy az üzem ko­molyabb zavart re szenvedjen. Súlyosbította a helyzetet, hogy a felhőszakadásszerű eső következ­tében félméteres viz volt a salakpincében, amit a legnagyobb nehézséggel sikerült csak eltávolítani, mert az egyik szivattyút is tönkretette a villám­csapás. Harmincöt percnyi megfeszitett munka után mégis he'yreállitották az üzem folytonosságát és háromnegyed 6-kor újból megindult az áram­szolgáltatás. A vihar jégesővel jött, de nagyobb károkat nem okozott. Több uccát elöntött ugyan a viz és néhány helyen a házakba is befolyt, de sem a tűzoltóságnak, sem a mentőknek nem akadt dolguk. Békéscsabán 52, Gyulán 38 mm csőt mér­tek, a kalászosok nem szenvedtek komolyabb kárt, a kapásnövények pedig pompásan felüdültek a hatalmas esőzésben. felszólalásait a felsölfásban as isg atások ellen „Védekeznünk kell ások ellen„ akik vallásunkat támadják, nehogy es a törekvés orsságunkat a gyarmatok sorába sodor fa" — „Csak egyféle keress­tet ismerünk : a Krisztusi keresstet" — A királykér­dés és a trónfosstási törvény eltörlése Budapest, junius 21. A felsőház hétfőn meg­kezdte az állami költségvetés tárgyalását. A vi­ta első szónoka gróf Károlyi Gyula volt. A mult évi költségvetés az optimizmus jegyében készült — mondotta — és a bekövetkezett ese­mények alátámasztották ezt az optimizmust. Nem akar rémképeket festeni, de azt hiszi, liogv az idei gazdasági he'vzet nem lesz olyan szilárd, mint a tavalyi volt és az értékesítési lehetőségek » ni fognak javulni. — A m'ri zterelnöknek az a törekvése, atnely a pártokkal való együttműködésre irá­nyul, minden tekintetben nemcsak helyes, hanem kívánatos is. A miniszterelnök ilyen irányú törekvése eddig sikerrel járt, minden jel arra mutat, hogv módszere helyes volt. Csak üdvözölni tudom a miniszternők ural. hogv a7. együttműködés érdekében dolgozik. Mert a békés atmoszférára soha nem volt annyira szükség, mint moM. amikor Igen fontos közío«í javaslatok tár­gyalása előtt állunk. — Helytelen és hibás beállításunk tartotla mindig, hogy a kormányzói és a felsőházi jog­körről szóló javaslatot ugy álliloUák be. mint­lm kapcsolatban állanának a választó iofci re­formmal A három törvényiavaslat között sem­miféle összefüggést nem akar látni. — A kormánv tagjai, főként a miniszterel­nök és a belüffvminiszter részéről — folytatta — megnviigtntő kijelentések történtek az or­szág rendiére vonatko/ólaf és orra nézve, hngy n kormánv szembefordul bármelv oldalról tör­ténő izrm»ással. Ezek a ki'elen'ések mcf?nvii/í­latók voltak, a keresztülvitel s^nuvml iából azonban sajnos, nem látjuk a kellő erélyt. Az utóbb* időben tervszerű had­'áratoknak vatvunl-- tnnui. ame­lyekéi mVnak, ml«» lz"atá.snak, nem lehet minősíteni. — Az ilven mozgalmaknál nem a kisembe­rek megsegítésén van a hangsulv, hanem a cél a nagybirtokok feloszlatása. Hogy ez azu'án milyen következménvekkel járhat, azzal az agitátorok nem igen törődnek. Ezután arra kérte a földművelésügyi minisz­tert. hogy a telepítési törvény végrehajtása ne történjék centrálisán egy budapesti szobából, kizárólag Budapestről. A kávéházi öntözőszak­értők azt hiszik, hogy az öntözési müvek meg­valósítása után az Alföld egy óriás bolgár­kertté fog átváltozni és liogy ezután hatalmas gazdasági prosperitás következik majd. Vi­gyázzunk, hogy a kisembereket ne ugrassuk be egv költséges berendezésbe, egy költséges rezsivel járó gazdálkodásba, mielőtt az érté­kesítést meg nem szerveztük. Károlyi Gyula végül a költségvetést elfo­gadta­V a y Artúr gróf volt a kővetkező felszólaló. Azzal kezdte beszédét, hogy sokkal nagyobb bizalommal viseltetik a jelenlevő kormánv, mint az előző iránt. Noha megvan a kormány iránt a bizalma, ez azonban teljes nem lehet. — örömmel állapítom meg — mondta —, bopv az élharcos rendszer megszűnik, lio^y el­tűnik az a rendszer, amelyik az országra nézve vészéi ves volt — Van-e tudomása a miniszterelnöknek nr­rók hogv eirv ui veszélv fenvepetl belrendiin­ket, amelv hanczatos nevekkel és nro^ramok­kal lén fel? Programja nemzetinek tűnik, hangzatos jelszavakkal onerál. reformokat írér. i macvar faj elméletével dobálózik, vé­gül is megtéveszti az embereket. Eredménye pedig az, hogy a vallás és az e«Tvház ellen tör, sőf nié" T*o"ánv kultuszról is be­szél. Védekeznünk kell azrtk el­len. vallásunkat, hitünket tárnod ;»V és védekeznünk kell aron lehetősé*? ellen. nehoRV ez törekvés nr-záaiint'at gyarmatok sorába sodorja. — Még mindig vannak az országban titkos szervezetek, amelyek létezése nemcsak feles­leges, dc törvény- és alkotmányellenes. Mi valláskülönbség nélkül meg­hajtiuk fejünket Krisztus kérészi­je előtt. Több kereszt létezése tel­jesen felesleges, legyen az nvilas akár kaszás, akár kékkere-zt. Gróf V ay Artúr beszéde további során hang­súlyozta, hogy a detronizációs törvény idejét multa, megv áltozott Európa hangulata és nem ütközne nehézségekbe eunek a törvénynek a megsemmisítése. A királykérdés Magyarország belügye és a külföldi államok is tudjáK, hogy egy magyar királyság az európai béke zászló­vivője leiine. A kormány feladat i a király visz­szatérését előkészíteni s a tragikus sorsú Ká­roly király fiának megkoronázásával a királyt és a magyar szent koronát ért sérelmet repa­rálni. Neuber Ede volt a következő felszólaló. ,<S közegészségügy terén mindennél fontosabb, hegy mielőbb törvény tegye kötelezővé a házas­ság előtti orvosi tanácsot. A törvénytervezet szerint nent köthet házasságot az, aki az anya­könyvvezető hivatalban nem tudja az orvossal előzetesen folytatott tanácskozásokat igazolni. A tanácskozást orvosi titoktartás védi, a vizs­gálat éredménvét az orvos csak az Ardekelt fél beleegyezésével közölheti; utóbbit még a hi­vatalos közegekkel szemben is titokban kell tartania. A törvénytervezet a megvizsgált há­zasulandónak lelkiismeretére bizza, hogy aa orvos által bemondott betegségekkel házasod­nak-e, vagy sem? Bezerédy István a parancsuralmi rend­szerekkel foglalkozott beszédében. Megdöbben­tő jelentés — mondotta —. bogy legutóbb a parlament működését üluzóriussá tették a leg­fontosabb téren: a nemzet fejének megválasz­tása esetén. Szerencsére csak tervezet maradt s a javaslatban ezeket a visszásságokat meg­változtatják. Bezercdy ezután a restauráció kérdéséről beszélt. — Szerelném a trónfosztás! törvény mielőb­bi eltörlését, mert ellenkezik a nemzet vitális érdekeivel. Báró Prónay György: Ha összehasonlít­ja ennek a kormánynak a programját a mull kormányéval, jóformán különbséget nem lát, mégis lia van a közmondásban igazság, akkor ebben a közmondásban van; ha ketten csinál­ják ugyanazt, nem csinálják ugvanugv. A mult kormáyban az volt a felfogás, hogy aki jó ka­tona, az jól tud közigazgatni és exportálni. A katonai kiképzés nagyon széleskörű, de nem hiszi, hogv enciklopédikus lenne. Ez a kor­mány felszabadította a közigazgatást az élhar­cosok felügyelete alól. Az antiszemitizmussal kapcsolatban kijelenti, hogy a kérdés megol­dásának egvik eszköze a zsidóság kezében van. éljen vele és megszűnik az antiszemitiz­mus Intézményesen biztosítani kell a keres*­tény magvar fialalság elhelyezkedését. Féja Géza könvvével — folytatta —, amely — sze­rinte — felkészületlenségével élénk példáját adja a rosszindulatnak, nem érdemes ebben a teremben foglalkozni, de meg kell állapítani, hogy szervezett akcióval állunk szemben, amelv az antiszemitizmust levezetendő, a mun­kásság és a földbirtokos osztály közötti kap­csolatot akarja elrontani. A felsőház kedd délelőtt folytalja a költ­ségvetés vitáját. Pz Internacionálé éneklése miatt előállí­tották Kémeri Nagy Imrét Budapest, junius 21. Kispesten néhány hango­san éne\l5 fiatalember felverte az éjszaka csend­jét. Az őrszemes rendőr hallotta, hogy a kom­munista Internacionálét éneklik. Nemsokkal ké­sőbb elfogtak egy kipödört bajuszu fiatalembert,­aki még mindig énekelte a kommunista dalt. A fiatalember meglehetősen ittas volt, előállították a kispesti kapitányságra, ahol kiderült, hogy aa éneklő: Kémeri-Nagy Imre. Nem lehetett kihall­gatni, annyira az ital hatása alatt álbtt. Reg­pelig a kispesti rendőrség őrizetében tartották. Izgatás bűncselekménye miatt megindult ellena az eljárás. Kémerit a főkapitányságon kihallgatták, ezt mondotta: — Lehet, hngy énekeltem a kommunista In­ternacioná ét; én rem emlékszem ra, mert több barátommal kispesti vendéglőkben mulattam és ugy látszik, túlsókat Itiam.

Next

/
Thumbnails
Contents