Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-19 / 137. szám

л DELMAGYARORSZÁG Szombat, 1937 juniua 19: I «^divatosabb speciális fürdőruhák fürdöfüzök nagy vülaeztékban melltartók készítése Paulusznál Kcárász ucca Ю. Kemzotí Takarékossági ée Unió könyvekre kiszolgálunk. 115 tagot és családtagot ápoltak a kórházban, szanatóriumban, fürdőhelyen 22 tag volt. Februárban táppénz cimén Í3.545 pengő került kifizetésre, a szülészeti segélyek 4190, a kórházkölUég 5825, a gyógyszer 1198, egyéb gyógyászati ellátás 1042, a temetési segely 650 pengőt tett ki. Az összes segélyezési költség 26-517 pengőre rúgott, ötezer pengőiéi kevesebbre, mint az előző hónapban. Altalános panasz, hogy az OTI vidéki kerületi pénztárai a bevételi feleslegeiket havonkint Budapestre, a központnak küldik fel és fővárosi bankokban kamatozik ez a pénz. Foglalkozott ezzel » kérdéssel n város törvényhatósági közgyűlése is és olyan értelmű fetterjesatést intézett a kormányhoz, hogy az OTI iidéki pénztárainak feleslegeit ne vonják ki a vidék gazdasági pénzforgalmából. Szegedhez hasonlóan, a többi vidéki városokban is hasonló határozatokat hoztak az OTI-pénzekkel kapcsolatban. A közgyűlés által tárgyalt Indítványokban fin ói volt sző ismételten is, hogv Szegedről évenkint 2—8 millió pengő OTI-pénzt küldenek Budupes're. A jelentésekből megállapították, hogy ilyen összegről nincs szó, havonkint átlagosan 130.009 pengő körüli összeget fizetnek be járulékok cimén az OTI szegedi kerületi pénztáránál, egész év alatt a befolyt járulékok összege a másfélmillió pengőt éri el. F.hbéi a kiadásokat is fedezik, ugy, hogy hayor.kint áthnfosan 60.060 pengőt utal át a szegedi kerületi pénztár Budapestre, az OTI központjának. Egy év alatt ez 700000 pengőre rug. ennél nagyobb összeget évenkint nem szoktak a fővárosba felküldeni. Szenzáció f Márkás liszteselvem harisnya hibátlan 420 W Л » Meifcf(lódotf a 13 éves szolgálóleány halálának rejtélye A halál oka: vérmérgezés <U Déhrutyyarország munkatársát dl.) Beszállóit a Délnuigyaronszáy arról, hogy néhány nap>al ezelőtt titokzatos körülmények között meghalt Hódmezővásárhelyen Csurár Júlia 13 éves szolgálóleány. A fiatal • leány egy vásárhelyi tanyán szolgált, két nappal ezelőtt azzal állított fiaza szülei házába, hogv a gazdája nagyon niegverte, mért elfelejtkezett a jószágok mogefeiéséről. A kisleány később is panaszkodott olyanynyira. hogy kórházba kelleti szállítani. ahol másnapra meghalt. A kisleányt a csendőrök kihallgatták és előttük is megismételte » gaadája elleni sulycv-. vádakat. A rendőrség Jelentést tett a szegedi ügyészségnek a halálesetről és elrendellek a holttest folboncolását. Most ejtették meg a boncolást, amely világosságot derített a titokzatosnak tetsző ha-hVIesetre. A boncolás szerint a kisleány vérmérgezés következtében halt meg. Azt is megállapították, hogyan keletkezett a vérmérgezés; a mezítlábas l»liska a libákat őrizte a legelőn, eközben a jobb lábafejét megsértette. A nyitott seb meefertózódött es ez vérinergez-óst okozott. Amikorra oraőshöz ket ült, már annyira fertőződött a sérütcse, hogy nem lehetett rajta «egiteni. A kisleány halálát ifiv a vérmérgezés okozta: a gazdáját azért terheli felelősség, hogy idejekorán nem •vitte, orvoshoz. 11a 2—3 nappal előbb mutatják még a kisleány sérülését az orvosnak, akkor meg lehetett volna menteni a fiatal életét A nyomozást most erre a körülményre i- kiterjesztette a csendőrség. , Д tanya és a szövetkezetek Egy várostanyai gazdától kaptuk az alábbi sorokat: Évek óta rengeteg beszédet olvasunk a szövetkezetek működ csőről. Vélemények, megállapítások hangzanak pró és kontra. Legutóbb a képviselőházban mondta egy képviselő, hogy „a szövetkezetet ne bántsák, mert 100 ezer tagjuk van az országban". Számos tanyai szövetkezeti benfentest kérdeztünk meg ebben az ügyben, válaszukat öszszeioglalva itt adjuk; — Hogyha abból a 100 ezer tagból a tanyákra és falukra eső 95 ezret megkérdezné a képviselő ur, hogy mi a véleményük a szövetkezetről, egészen biztosan nem mondaná el válaszukat a tör-vényhozás házában. — Sohasem hallottuk, hogy а szövetkezett tag a szövetkezetnek eladott árujáért magasabb vételárat kapott volna, mnit máshol, vagy annak értékesítésével elért haszonból utólag részesedést kapott volna. Azt sem hullottuk, hogy a szövetkezet olyan árut vagy olyankor vett volna át tag jajtól, amikor azok értékesítése a rendes kereskedelmi utján nehézségekbe ütközött volna. — Hogy a látszólag jólmenő falusi, tanyai szövetkezet miért nem tudja a tagok többirányú anyagi támogatását honorálni, arra a magyarázat egyszerű: a kis szövetkezetnek haszna nincs, nem is lehet, mert azt felemészti a központi vezér¡«n/gatók. igazgatók, titkárok, ellenőrök és a jó Isten tudja hányféle elmen működő, illetve alkalmazott vezérkar serege és adminisztrációs költségei. Történik pedig mindez sokféle formában: t. minden kis szövetkezetnek központi üzletrészt кей jegyezni. 2. A kis szövetkezetnek abból a tőkéből, amit az 6 támogatásukra az állam a központnak juttatott, áruhitelért 12—15 százalék kamatot kell fizetni, — szemben a magánnagykereskedök cs gyárosok 3—4 százalékos kamatjával. 3. A szövetkezeti központtól egyáltalán be nem szerezhető áru után a központnak 5 százalék fizetendő. 4. A központtól rendelés nélkül is át kell venni meg nem felelő árukat: például ostornyél helyeit emeuthálisaitot, visszaküldésük pedig pénzbe kerül és a legfőbb igazgatóság rosszalását vonja maga után 5 Minden árut a központtól kell beszerezni, még azt is, amit falun 20—25 százalék vasút, posta és kocsifuvar megtakarítással lehetne beszerzni. ö. A központ, miután a tőkét a kisemberek támogatására kapja, úgvel is arra, minélfopva évenkint 2—3-szor ellenőrző közegei iltjÁi felülvizsgáltatna a kis szövetkezetek prosperitását. Ez cca 150 pengőbe kerül a fióknak, amelv oss/cet készpénzben előre kell fizetni Megtörténik, hogv a központ valamely fiók renitens igazgatósági tagjával szóba nnn áll és követeli eltávolítását Ila a tagok eleget lesznek kívánságának. az uj eégbeiegvzés <10—80 pengőbe kerül, ha bérmely ok miatt nem honorálják a központ kívánságát, az áruhitel egyrésze megszűnik. — Ami pedig a termelőnek a szövetkezet utúui erőszakos megsegítését illeti, arra példa a szegedi paprika esete. Amig a központ kereshet raita, átveszi a mos állapit ott áron. — amikor azonban a kínálat-kereslet szabta ár alacsonyabb a mcyúllapifot'tpál, akkor a paraszt tartsa meg niaea a nePrikújét, mert a központ nem vállal kockázatot. Ugyanez álf a szövetkezeteknek Juttatott eavéb monopóliumokkal fs. Hogy aztán a sok ezernvi adófizető kereskedő egzisztencia Iá uak tönkretéWlével mi kárt okoznak közvetve tagiaikna is, azt csak л mindent kikutató statisztikusok tudnák kiszámítani Mert hogy n tíereeVedŐ társadalomtól elmaradt adóf az MlarnKS-ta-Wt» m-vensulva érdek'"4"« ,™i,ViBpt; me®- kell H»e)ni, az hízonvos. — El kellett ezt mondanunk annál is inkább, mert a szövetkezet-pártolók le»ntöW> a falusi, tanyai nén érdekeire szoktak hivatkozni a kereskedőkkel szemben, na meg azért is, mert a szövelézeti láz leöioMVin ^ faln és tartva «"«e közsil —- hogv ne mondiuk — szedte hiveit. .tó И eket ez a láz ma már mersz,unt, Példa rá. liogv a szegedi tanyákon több i'ben oróbáltak han<zratos -'el szavakkal különböze szövetkezetekkel életrehivni —• eredményt eJenfíl. EgvetUn szövetkezet, amelynek a tanvákon Ht'o»ositltsá«a van: a fei~rö'4e*kptpf. kíoav mégis miért nehezítik meg egv ilvn szőve'kezet létrejöttét, azt. senki sem tud iá biztosan. n:e2mondánr. " "-• • Csak nemrég tartotta alakuló gyűlését Szeged-« Várostanyán a környék reprezentánsainak részvételével egy ilyen irányú alakulat, amelynek hivatása lett volna a várostól 35—40 kilométerre lakó gazdák tejtermékeinek összegyűjtése, szakszerű fel« dolgozása és értékenlése. A belépni szándékozó tagoktól semmi anyagi áldozatot nem kértek, csalt kimutatható eredmény esetén csillag az űzetni széle ütésére a tehetősebbektől egy egész kis rész* leiekben fizetendő részvény jegyzését (a 10 P), A megígért sok és hathatós támogatás ellenére pár hónap múlva a kérvényt mégis elutasították, állítólag azzal az indokolással, hogy a tejszövet-» kezet működését a szegedi állami gazdasági feU ügyel* nem jarasulja. Akármilyen — személyt, vagy más — ok miatt: van is hátráltatva a várostanyai tejszövetkezet ügye, arra kérünk minden tényezőt, hogy személyes ellentéteket, vélt sérelmeket félretéve, igyekezzenek minden befolyásokat latbavetve, a tanyai nép boldogulását elősegítő akciót támogatni, ami ugyan nem jár fejedelmi tiszteletdijakkal, de a tanyai nép őszinte hálája lenne jutalmuk. Tisztelettel (aláírás). Várostanya, junius 16. II makói sörgyáralapitási perben a szegedi törvényszék egyévi börtönre itélte Bedö Istvánt Budapest. }unius 18. A szegedi törvényszéS .R.-iez-lm ácsa négy napig Makin, legutóbb pedig négy napig Budapcsten tárgyalta azt a nagyarányú csalási és hütlenkczolési ügyet, araelynflfa Bedö István volt sörgyári vezérigazgató és Reiriitz Armand nyugalmazott bankigazgató volt a vádlottjai. A vádirat szerint Bedő István néhány érécl ezelőtt rábírta rokonát, Bre.uer Gusztáv mérnököt, a Makói őstermelők rt. igazgatóját, hogy kartellen kivüli sörgyárat létesítsenek Makón. Bedö mintegy másfélmillió pengős külföldi tőkéről beszélt. A megállapodás létrejött, a vállalat vezérigazgatója Bedö lett. inig ügyvezető-igazgatóvá Reinitz Armandot választották meg. A vállalattal kapcsolatban különböző visszaéléseknek jöttek a nyomára és ugy Bcdü, mint Reinitz ellen eljárás indult. A bűnügyben pénteken hirdetett Ítéletet a szegedi törvényszék, Bedö Istvánt egyévi börtönei és háromévi hivatalvesztésre itélte különbözői bűncselekmények miatt, több vádpont alól felmentette. Felmentette a törvényszék Reinitz \r+ rnnndot. mert nem látta bizonyitva, hogy részesei lett volna a bűncselekményeknek. Reinitz felmentése jogerős. B-edő ügyében ,áz ügyé'sá su% o$blt&sért fellebbezést jelentett be. jogorvoslattal élt a vádlott is a bűnösség megállapítása miatt. CleaAn» luxus magánjellegű Ruik és Olympia-Opel awtólrffwat túrákat, és vidéki utakat vállalok megegyezés szerint. Rlttler Péter telephelyről való autófuvarozó- vállalati HumtérJa Szál óval szemben. Telefon <1—11. HAL Vegyünk vasárnapra olcsó áron TISZÁI HALAT! Natgv mennyiségben kerülnek eladásra, élő tiszai kis-Iiarcsa, kecsege, márna stb. balak* ANTALFFY-nál.