Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-06 / 102. szám

Csütörtök, 1937 május Ö. OÍCHAG7ARORSZXQ 9 filiAr Nagy tubus 88 fillér, óriási tubus 2 pengő KjpMí wi««l»n rrOPaiiOllOá IIIIBli Nagy doboz 150, ériésl dobos 3 pengő. dr. Nolcsor lllstswlérábsn T^ré* »rt i. PAAI.JÓ8 HIVOAYSQROIAU FmiKjQiKÍ**S(hnüHataUtt regényt Schratt Katalin, a színésznő Tf«wtieh" Etube, aki tizenhét éren it, l&O-től a kiegyezés esztendejéig vezette a Burgthcatert és ikj maggs nívóra, világviszonylatban is művészi színvonala emelte az udvarnak ezt a szinházát, fedezte fel a színpad számára Scíhratt Katalint, de amikor a jómódú badeni kereskedő leánya Laube támogatásával a Kirscboer-fóle szülészeti iskolába keríÜ Berlinbe, Heinrich Laube nincsen már a Burgtheater élén, hanem a Stadttheatert vezeti ott, ahol most a Ronaoher színpadán a könnyű múzsának áldoznak lenge ruhában Tliália papnői. Első stációja Berlinben, a Hoftheaterben volt Schratt- Katalinnak, utána egészen rövid ideig Laube színházába került, huszonnyolc éves korában, 1SS$ november l-én lépett fel először a Burgtheater színpadán és a tagok névsorát fellütétö könyvben 1900 október 7-én írták Schratt Katalin neve mellé ezt a szót: „ausgetreten." A császár barátnője hirtelen, egyik napról a másikra vált meg a diadalai színhelyétől és amikor ma a Burgtheater igazgatóságánál érdeklődöm a kilépés oka felöl, ezt a választ adják nekem: — A művésznő összeférhetetlennek tartotta a Császár oldalán elfoglalt szerepét a színpaddal és kilápésének ez volt az igazi oka... Ezzel az információval szemben más ds talán megbízható oldalon azt meséiik, hogy Schrattnak a Burgtheatertól) való távozását napról-napra megismétlődő jelenetek előzték meg. A művésznő, aki elkésve szokott érkezni Ferenc József randevúira is, nem volt pontos sem a próbáknál, se az előadásokon, esténként holtfáradt volt, amit nem lehetett csodálni egv- olyan nőnél, akinek hajnali négykor kell felkelni mindennap. A szinház nem tudott hozzá illeszkedni Sohratt Katalin napjainak beosztásához, eleinte ritkábban szerepeltették őt, később pedig ő maga kérte szerződésének falbontását. A Burgtheateron kivül játszott Sdiönbrunnban. a Park-színházban, főlog olyankor, ha előkelő tették az első sztárokat Bécsnek, a Burgszinhizban sohasem fogták ki gavallérok a primadonnák kocsijai elől a lovakat, egyszerűen azért, mert a Burgtheaternak nem voltak primadonnái. Schratt nyomban nagy szerepben lépett fel, sohasem játszott szobalányokat, akik a színpadon j jelentik, hogy az ebéd tálalva van. Jónevü sziI nésznö volt már akkor, amikor Ferenc József és 1 Erzsébet Kremsierbcn megismerték őt, hiszen ide már mint arrivált művésznőt, mint a Burgtheater ünnepelt tagját, jelentős, sikerek után, szinte reprezentációból v itte el vendégszerepelni a Burgtheater igazgatósága. Első szerepe, amiben feltűnt — két évvel a császárral való megismerkedés előtt — Lorle volt, a Falu és város cimü darabban. Az akkori bécsi újságok, amelyek vonal alatt, tárcákban számoltak be a színházi premierekről, melegen és elismeréssel irtak róla. A kritika a mult század nyolcvanas esztendeiben őszinte volt meg, a kritikusok tollait ritkán vezették művészi szempontokon tul e.gyéb érdekek. Schratt Katalin kétségkívül jó volt a Burgtheater színpadán állandóan műsoron tartott klasszikus darabokban, de valójában ott brillírozott, ahol a bécsi lányt szólaltat] liatta meg. Talán neki köszönhető, hogy ,.Yolksldléhter"-eknek nevezett tipikusan bécsi írók, mint Raimund és Anzengruber szóhoz juthattak a Burgthcaterben. ezekben a zenenélküli osztrák népszínművekben Bécsnek olyan művésznője volt Schratt, mint Pestnek Blaha Lujza. Eleinte naiva volt, majd szerelmes színésznő — jugendliehe Liebbaberin — később szajondáma, aztán érettebb korában nöi karakterszerepeket játszott, volt Mária Terézia, Erzsébet a Don Car1 osban, Grctlie a Faustban, Clair Ohnet Vasgyárosában, Porzia a Velencei kalmárban, Dorine a Tarluffeban, Lucy "Watson Az unatkozó világban, de sohasem festett rajta olyan fenségesen a császárnő köpenye, vagy a hercegnő diadémja, mint vendégei" voltak az udvarnak és néha 'az ischli I a Wcsi lán>' I*rkálruhája. arénát is érdemesítette vendégszereplésre. Ilyenkor nehéz fehér selyemre nyomtatott arany szegélyű színlanot készttettek a „Ilofloge1' számára és ezen a szinlapon feltűnő nagy aranyhetükkel csillogott a Scliratt Katalin neve. A Burgtheater akadálytalanul folyósította számára nyugdiját a Ferenc József ezeket a népies darabokat nem szerette és rendesen csak olyankor kereste fel udvari páholyát a Burgtheaterben, ha valamelyik klasszikus színmüvét jelezte a színlap. Schratt Katalin igazi sikereinek nem volt csodálója a császár, ellenben a bécsi nép, a bécsi ucca. a színpadtól való megválása után is egészen az . Burgtheater karzata annal inkább a szivébe íoősszeomlásig, a pénz elértéktelenedése és az ennek nvomában járó takarékossá? azonban arra készítették a Burgtheater israzaatősáeát, hogv azon a napon, amikor a Habsburgok megszűntek 'Ausztria császárai lenni. Schratt Katalin fizetését is beszüntesse. Ezerkilencszáztizennyolc november 12-ike óta nem kap nyugdijat a császár barátnőié a Brrgtheatej-töl .. Ha Schratt Katalin színésznői karrieriét tekintjük. akkor mindenekelőtt f ígv elemmel kell lennünk arra, bogy az a színpad, amelyen a Berlinben tanult színésznő debütált, a sztárrendszert nem ismerte. A Burgtheaternak nagyszerű ensembleje volt. dc nem voltak sztáriai és Bécs nem ismerte a sztárgázsikat. Raimrs, Sonnentbal, Stra kosch, Levlnszky egyaránt és egvformán nagv művészek voltak és velük egvsorban állt Scliratt Katfilin is. Nem volt még forgószínpad, nem iámérték a vastansot és csak a kulisszák móoött suttogtak arról, hogv egyes művészek a klakkméster utján gondoskodnak a karzat tapsairól." y'alin Kopácsy Juliska, majd Pálmay lika jelengadU és ünnepelte ezt. a maga korának kétségkívül kivételes tehetségű művésznőjét Egy csomó vígjáték, a mai generáció régen elfelejtette már a szerzőket és alkotásaikat, jelentettek igazi sikert Schratt. számára. A G'wissenwurm a Cyprien, a llciratsnest, a Journalístin, a Sönuwer.dhof előadásai u'án Olyan tapsban tör.t ki a karzat és Utána a bársonnyal áthúzott í»öl\lyék közönsége, aminőtől Schratt. Katalin előtt nemigen visszhangzottak a Burgtheater falai. A kollegáit nagyon szerette. Jó kollega és jó cimbora volt egyaránt. Különös meleg barátságban élt Raimemel, aL, nemrég halt meg, szerette Ikd*,ig Bleibtreut. Lőtte Medelskyt, Kari von Zeskat, lloJrat Ottó Tesslert, Levinszkyt és Strakosclit, akik cgjs/.er együtt kuráztak, alkalmasint mint Scliratt vendégei, Pöstyénben, ahol Schratt Katalin a W-cs évek elején egy egész szezont töltött, anélkül, hogy bárki is tudott volna az ottlétéről. A következő esztendők egyikén mesélte Strakösch s vágparti rheumafürdőben, a kávéház terraszán az orvosnak, aki még ma is él és gyógyít: „Schratt Katalin korának egyik legnagyobb művésze lenne akkor is, ha nem fűzné őt barátság a felséghez. Nála ez a barátság nem hogy előnyére lenne a művészi karrierjének, hanem egyenesen bátránvára van. A kritikából ellenkező esetben nem a lojalitás, hanem a művészi képesség őszinte elismerésének hangja csendülne ki. Bécs ma azt mondja: muszáj a Schrattról szépen írni, mert különben megharagudnék a császár és ez a Bécs elfelejti, hogy sokkal szebben írtak a Schrattról, amikor még nem volt mindennapos vendég Sciiönbrunnban és a Burgban . > .' A Burgtheafertől való visszavonulása után néhányszor fellépett még a színpadon, vendégszereplések során vállalt egy-egy szerepet. Megöregedve kétszer szerepelt csak, egyszer ő maga. egyszer pedig egy tehetséges bécsi színésznő, KelIcr Iledwig játszotta el Richárd Duschinski ..Franz Josef" cimü darabjában Schratt Katalinnak színpadra vitt alkját. A művésznő nem tiltakozott a darab ellen, amelyet száznál többször játszottak a Dentsdies Yolkstheaterben, majd ? Rahnund-Theaterben, viszont Richárd Duschinski Schratt Katalin alakját nem vitte bántó keretek' között Ferenc József színpad-históriájába. Néhány évvel ezelőtt egy színházi nianagernek esze.be jutott Scbrattot a felolvasó pódiumra vinni. Budapesten, a Vigadóban rendezték nleg az előadást és a Vigadó zsúfolásig megtelt. Eljőttck az emberek', mert azt hittek, hogy intimitásokat kapnak a fiatal Schratt budoirjából, ehelyett GoeUietől és Schillertől szavalt balladákat, meg románcokat a Burgtheater egykori tagja. A publikum kiábrándulva hagyta cl a koncerttermet, a rendező pedig — megszökött a pénzzel . , • Előadás után Tzabella főin?regasszony láto£;.íta meg öltözőjébe Schratt Ka' kiint, átölelte é3 ugy gratulált neki. Búcsúzásnál meg is csókolta. Izabellának ez a Csókja többet ért Schrattnak minden sikernél, mert ez a csók elégtétel volt az udvar részéről hosszú esztendőkön át elszenvedett gok-sok intrikácrt . . . FELARU UTAZASI IGAZOiVANYOK a budapesti Nemzetközi Vásárra és a szegedi ipari vásárra a # DELMAGYARORSZAG szegedi, békéscsabai, gyulai és makói kiadóhivatalában