Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-29 / 119. szám

4 DÉLMAG/ARORSZAG Szombat, 1937. rnuius 20. GAZDASAGI ELET > *mmmt 11" K Lanyha a borpiac (A Delmagrarorszag munkatársától.) X sze­gfői borpiac változatlanul lanyha, kereslet nincs, a gazdák nem adtak el bort az elmúlt héten sem. Exportálás sem Volt, az árak nem változtak, a névleges árak 1.00—1.10 pengő malligant fokonkint. Mint már jelezte a Dél­magyarország. a bor és szőlőértékesilés válsá­ga erőteljes mozgalomra késztette a szőlősgaz­dákat és nagygyűlés összehívását készítik elő. A gyűlés színhelye Szeged les/, az alföldi szölőtermlók adnának iU találkozót egymás­nak. A szőlősgazdák kívánsága odairányyl, hogy az 1936. év bortermésből engedélyezze a kormánv további borinennyiségnck adómen­tes kifőzését borpárlat céljaira, továbbá az 1037. évtől 10 éven át \ millió hektoliter át­lagban engedélyezzék a borlepárlást, mindad­mig a szeszkérdés rendezése a termelők érdekeit ki nem elégiti, Azonkívül kérik maid a borexport kiépilését. vám- é> megfelelő va­lutapolitikával. a belföldi borfogyasztás kor­látainak elhárítását, a szőlőfogyasztásnak az iskolák, katonák és más fogvasztó tömegek bekapcsolásával való kiszélesítését. —oOo— Ma nyillk meg az első szegedi orszáqos házinyúl kiállítás Az első szegedi orsza'gos hazinyulkiállitás ma déjelott 10 órakor n.vilik meg. a város képvisele­tében dr. Röth Dezső tanácsnok nyitja meg a vá­sárt, amelyet a közúti hid alatt, a Rudolf-téren rendeztek. Az ízlésesen diezilett ketrecekben szebb­nél-szebb angóra, belga óriás és a legkülönfélébb premnyulakat heh eztek el. Nagymértékben emeli a nyulvásár nívóját a hófehér angóra nyulak cso­portja, a belga óriások, valamint a, magánketre­-ekben kiállított nagv példányú nyulak. A mé­reteiben impozáns első nyulvásár reggel 8 órátöj ?sti 7-ig van nyitva naponkint. Ma este ar uj­szegedi Vigadó nagytermében előadás lesz a nyul­íe.nyésztésről, vasárnap délután 3 órakor az újsze­ged! Vigadóban tartják meg az első országos házinyuJtenyésztési kongresszust, amelyen a nyul­tenyésztéssel összefüggő kérdéseket tárgyalják. -r°0°— A szegedi piac "A pénteki szegedi piac közepes forgalmú volt, különösen nagymennyiségű gyümölcsöt hoztak fel a piacra. Arali a következőkép alakultak: Jógáié. Roriu kilója 90-110, hízott sertés 77— 02, juh <"'5-68. bárány 80 46 fillér, féléves 35-45. Választási malac párja 18 24 ppngft. Hu*. iíaifeahuf: I r. 150—170, másodrendű 130 í-160, harmadrendű 120—160. boriueomb 240—300, eleje 160—3)0. pörköltnek 140-200, sertéskaraj 170 —2oo. comb l.<o--18o, oldalas 130 —150. zsirszalon­«a 158 170, báj 170—180, zsír 178-190 fillér. Baromfi. Csirke: tavaszi párja 1.40—3.10, ta­vaszi csirke kilója 1.40—1.60, tvuk pária 300—560. kilója 90-1.00. sovány kacsa párja 2.80—500. hi­zott kilója 1.20—1.10, sovánv lud oária 8—13. hi­zott kilója 1.20-1.40. fiatal hizott liba kilója 1.60— 1.80. tojás kilóia 1.00—1.20 pengő. fiiumoW. Cseresznvc: nemes fajta kilóia 30— 70 kó/ónsf tes 15—30, földieper 131—70, dió 70—100 fillér lilónkint. Zöldség Borső hüvelyes kilója in_lr>, fejtett Tlterje 24—30, burffonva rivárl rÓ7f,a S-12, ösr.l 6 - 10, Ella 5—7, fehér 1-5, fojtott 5—TV takar­minvbursronvi t—5, ni bnrgonva 6—30. vörös­b.->evrna kilóia 10—Ifi fillér, uj zöld csomója 2—4. f"khairvma 6—16. ft 10—24, aj csomóia 2—f>. sárira ­répa ó 10 21. ni csomója 2—6. saláta 10 feie 10— 60, nyári karaláb csomóia 4—10. ugorka 30—50, torma 20- |n vnrnót 16—24, sóska 10—16. hónapos telek' csomóia 2—6. spárcra 30—VI. fii/éren panri­ka RO-210. karfiol darabja 4—20. tök kilója 30­50. zöldbab kilója 80-1.40 finbonH. Rnza mázsája 19-19.60. rozs 10.20— '1010. árpa 12.80-15.50, zab 15 rA, tengeri 1060­11 20 rio»oouonu . . . P 10 - toi rropicai öltöny - p — „ Ciuml ftöpemi . . P 13.— „ liroll Joppe- nadrág lna-httlap-nudhhendO Elsőrangú - mértékulánl - Idényujdonságok. K O II 1) A URISZABÓSAG ^^ ts^rHfüVl TÉ.R VASAR SZENZACI0JA CSIPETKE K -0O0­1 SAJTÓKIALLITAS nyilt meg csütörtökön a szegedi Kultúrpalotában. Tagadhatatlanul érdekes és örvendetes esemény ebben a vi­lágban, amely neui túlságosan barátságos a sajtó iránt. Mondják, hogy ötven év óta ez az első sajtókiállitás Magyarországon, tehát az alkalom mindenképen alkalmas lett volna arra, hogy a kiállításból Jt°moly ünnepet csináljon a rendezőség, hogy a megnyitót összehangolja a kiállítás anyagával, amely mégis csak igen jelentős darabot mutat és tár fel a sajtó nemzetnevelő, városfejlesztő, lelkes, robotos kulturmunkájaból. És mégis az történt, bogy a kiállításon nem jutott szóhoz,-nem jutott szerephez az aktiv újságírás, de szerephez jutott valaki, akinek a nevét még a legöregebb szegedi és magyar újságírók nem ismerték, bár egy­kori szerepe őrökké emlékezetes marad a magyar sajtó, számára, ha neve cl is merült már a feledés homályában. Szerphez jutott ,a sajtókiállitás megnyitásán az az ur, aki a kurzusidők legelején váratlanul robbant ki az ismeretlenségből mint legfőbb sajtó­szakértő, mint a magyar sajtóélet elhivatott reformátora, mint a legilletékesebb újságíró és gondolva merészet és nagyot, megcsinálta az úgynevezett sajtóakadémiát. Ennek az akadémiának állitólg két növendéke volt, mind a kettő gyönyörű diplomát kapott és v diplomával elöfu*á*;a lehetett az állásta­lan diplomások fogalmának Az élet nem volt hajlandó nosztrifikáliji ezeket az uisásjiródiplomákat, az élet nem vette tudomásul az akadémia-elméletet, az élet olyan uirágirókat kívánt a maga szá­mára, akiknek tehetségük san, akiknek tényleg ég a szivükben az elhivatottság. Af első és utolsó magyar ujságakadé­mia rövid dicsőség után bezárta a boltot, megszűnt, megteremtője pedig eltűnt a kőz­életből. Mo«t aztán váratlanul felbukkant, mé* pedig a szegedi sajtókiállitáson. A budapesti lapok előzetes híradása szerint a város ha­tóságának meghívására tartotta meg elő­adását a megnyitón. Utánajártunk a dolognak "ts kiderült, bogy nem egészen igy történt a dolog, bogy a város hatósága nem hívott meg elő­adót a kiállítás megnyitására, hanem az előadó, értesülve erről a kiállításról, mint fővárosi fogalmazó és mint sajtóosztályte­kinlély, maga jelentkezett levelével, irván: hajlandó lenne korszakalkotó előadásét megtar<ani. l*t senki nem tudta. ka as illető, hát rábdgjtik: jöjjön csak, bi olyan na­gyon akar. A hibát telhát mégis csak" elkövette a ha­tóság, mert ha már a város egyik kultúr­intézménye sajtókiállitást rendezett érdek­lődni illett t-s kellett volna, bogy alkalmas-e az önként jelentkezett előadó ennek a sajtó­előadásnak a megtartására, alkalmas-e a szereplésre abban a teremben, amelynek szekrényei Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Gé­za, Tömörkény István. Juhász Gv ula, Móra Ferenc és egyéb szegrdi, díplomanélköli szerkesztő urak ma is friss, ma is eleven ér­tékét jelentő Írásait őrzik az elsárgult új­ságpapírokon. Ha már előadót akart 9 kiállitás ren­dezősége, miért nem kért fel ölyanvulakit. akinek országosan elismert neve, tekintélye van, mint aktiv újságírónak? Szerencsére: a megnyitó közönsége egy­két perc alatt tisztába jött a helyzettel és az előadás harmadik percében már minden­ki a sárgult ujságlapok érdekességeit bön­gészte a Kultúrpalota nagytermében, az előadás senkit sem érdekelt. Főképen azért, inert unalmas volt és mert nem tartozott a — tárgyhoz. Eckhardt Tibor és Bornemisza miniszter egv napra terveztek gyűléseket Makóra '(.l Délmagyarország makói szerkesztőségétől ') A Délmagyarország ismételten foglalkozott máj­Görgey István makói beszámolóbeszédének előké­születeivel, amelyek során már többször kitűzték a gyűlést. Az eddigi határnapok azonban mind meghiúsullak. Most legújabb határnapul jú­nius 6-át tűzték ki, amikorra már előzetesen a független kisgazdapárt csanádmegyei szervezetei készitették elő pártvezérük, Eckhardt Tibor me­gyei kőrútját s ennek során makói nagygyűlését, Az ellenzéki vezér és a kereskedelemügyi minisz­ter látogatása természetesen nem olyan egyszerit dolog. A vármegye főispánja már kifejezésre jut­tatta az ellenzéki pártvezérek előtt, bogy a füg­getlen kisgazdapárt makói gyűlése a Nep gvülés-'' sel egy napon aligha lesz megtartható, mire a független kisgazdapárt központja a kérdést a bel­ügyminiszter elé vitte. Makón nagy érdeklődéssel várják* a döntést a kettős gjülés ügyében. Az urnapi körmenet. Tízezrek" vettek részi aa urnapi körmeneten. Négy zöld fíalyakkal, virágokkal feldíszített oltár várta a körmene­tei. Az egyik oltár a Szentháromság-ucca és a Tisza Lajos-körut, a második a Petőfi Sándor­sugárut sarkán, a harmadik a Dugonics-téren, a negyedik a Somogvi-uccában volt. Regg"l 8 órakor mise vezette be az ünnepet. A fogadal­mi templom kicsinek bizonyult és a nagy számban megjelent hívőket nem tudta befo­gadni. A kintrekedtek a misét a tábori oltár­nál hallga'ták. \z ünnepi mise után elindult a körmenet a Dóm-térről a Gizella-téren át a Tisza Laios-köruti első oltár felé. A körme­netben réjhztvettel-: a belvárosi elemi iskolák, valamint a cserkészek, leventék, a honvédség díszszázad aj, a különböző társadalmi alakula­tok kiküldöttei. Az Oltári szentséget Glatt­felder Gyula megyéspüspök vitte a balda­chin alatt. A körmeneten résztvett vitéz Imecs György főispán, dr. Pálfy József polgármester, Pintér Ferenc tábornok a tisztikar élén, Hu­nvadi-Vas Gerfielv országgyűlési képviselő, dr. Érdélvi László, az egyeí-eml tanács élén Olt voltak az ítélőtábla, a törvényszék vezetői és tjsztviselokara, az összes állami és városi hivatalok vezetői. Az oltárok mindegyikénél Glattfelder píj-pök rövid imát mondott és ál­dást otztní* Az ünnepi körmenet 'iJ. óra felé tért vissza a Dóm-térre. A Szegedi Ipari Vásár 30 filléres kedvezményes Jegyei a „Délmagyarország" iegyirodájában

Next

/
Thumbnails
Contents