Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-29 / 119. szám

Szombat, 1937. május 29. Jugoszláv látogatók Holnap megint Szegedre irányul egész Magyarország tekintete. Az élő Magyarország államfője tiszteli meg látogatásával a hősi halált halt Magyarország emlékezetét. Ez a megjelenésében és felfogásában egészen különleges hősi emlék hosszú időkön keresztül hirdetni fogja ennek a városnak áldozatkészségét a nagy időkben és kegyeletét a szürke köznapok idején. De ugyanakkor, mikor a kegyeletnek az aktusa követeli ki maga számára az egész ország figyelmét, lesz még egy másik érdekes mozzanata Szeged egynapos történelmének: elsőizben jugoszláviai kereskedők és iparosok testületileg meg fogják látogatni a szegedi ipari vásárt, hogy megismerkedjenek a szegedi kézmüiparosok, a szegedi gyárosok termékeivel s a szegedi népművészet, háziipar és iparművészet alkotásaival. Az időbeli egyidejűség mellett könnyen fneg lehetne szerkeszteni az eszmei kapcsolatot is a hősi emlék leleplezése és a jugoszláviai gazdasági delegátusok szegedi látogatása között. Mikor már az emlékezés fátyolszerüsége borul a multakra, akkor kezd elérkezni az ideje annak is, hogy a volt ellenségek nyiltan a szemébe nézzenek egymásnak. És ez a szembenézés a le^könnvebb azokkal az ellenségekkel, akik a nagy mérkőzés idején is szemben állottak és megtanulták becsülni egymás erejét, férfias elszántságát. Mindkét részről ez az önkénytelen elismerés lehet a segitője a majdnem két évtizedes idő-árok áthidalásának, amely a háborútól mostanáig eltelt s amely jobban elválasztott bennünket egymástól, mint a horgosi határ jóformán észre sem vehető mesgyéje. Valljuk meg őszintén: régen vártuk ezt a látogatást mert függőben hagyva a nagy politikának megoldásra váró kérdéseit, sok közvetlen és a mindennapi életbe belevágó megtárgyalni és elintézni valónk van a határ túlsó oldalán lakó szomszédainkkal. Mindenekelőtt szeretnénk megkérdezni tőlük, hogy ők maguk nem találják-e a miénk mellett q saját érdekükben valónak is, ha eg^ — mkönnyebbedett atmoszféra fogadja őket határ innenső oldalán. Ebbe akarjuk bele'izni a második kérdést, hogy nem lehetne-e •/.t a megjavult atmoszférát a^ gazdasági 'rintkezés számára állandósítani és megteremteni azokat az előfeltételeket, melyek alkalmasak egy jobb és mindkét fél számára gyümölcsöző gazdasági összeköttetés megteremtésére? Amit a külügyminiszter minapi beszédében a diplomácia nyelvén hangoztatott a hivatalos Jugoszlávia felé, annak egyengetheti útját a nem hivatalos Magyarország és Jugoszlávia találkozása a kilencedik szegedi ipari vásár alkalmával. Tudjuk, akiket a szegedi ipari vásár vezetősége holnap látogatóinak sorában üdvözölni fog, nem vállalhatják a kérdések elintézését. Az intézkedés mások feladata. De a kölcsönös megértés légkörében hangulatot teremthetnek mások intézkedő jellegű cselekvései számára. Hiszen van a kérdésnek egész sorozata, amelyek már ismételten felmerültek óhajtás gyanánt egyik vagy másik oldalról s csak azért nem valósulhattak meg, mert nem volt, aki hivatalos formában Politikai napilap a kezdeményező lépéseket megtegye. A törekvések a határátlépés megkönnyítésére, annyira közismertek, hogy ezekre szinte felesleges szót is vesztegetnünk. Inkább más, egészen apró kérdésekre mutatunk rá, amelyek azonban a maguk összeségében feltétlenül megérdemlik, hogy velük nemcsak jóindulattal, hanem józan megfontolással is foglalkozzanak. A jugoszláv idegenforgalmi hivatal széltében egész Magyarországon buzgón hirdeti a jugoszláviai fürdőket s a Magyar .Nemzeti Bank készséggel bocsájtja az üdülni vágyóknak rendelkezésükre a szükséges valutát- Nos, a palicsi fürdő itt van Szeged szomszédságában. Vájjon nem számithatna-e ez a kedves bácskai fürdő nagyobbszámu magyar látogatókra, ha az odautazáshoz elégséges volna egy határátlépési igazolvány és nem kellene órákat vesztegetni egy kis határállomáson, hanem a magyar vonatok befuthatnak Szabadkára, a jugoszláv vonatok pedig Szegedre ? A Tisza itt van közvetlenül Szeged alatt. Aki kimegy a partjára, láthat bőségesen német, francia, belga, román és jugoszláv zászlókat, ami azt mutatja, hogy a vízen lebonyolódó áruforgalom már megtalálta az útját a legkülönbözőbb idegen országok felé. Ket esztendeje Belgrádban merült fel az a gondolat, hogy a jugoszláv f o London- május 28. Pénteken következett he az a nagyjelentőségű angol politikai esemény, amelyet már Edvard király lemondásakor vártak. Baldwin, küldetését betöltve, lemondott a miniszterelnöki tisztségről. A fontos esemény pénteken délelőtt fél 10 óra tájban következett be. Baldwinnak, mielőtt autón a királyhoz hajtatott volna, a miniszterelnökségi palota előtt fényképészek és filmhíradósok pergőtüzet kellett kiállnia. A bucsukihallgatás a királynál szinte formaszerütlen volt, Baldwin a fekete szalonöltözékhez nem viselt kalapot és hóna alatt aktatáska nélkül iratcsomót tartott. Baldwint, amikor a Buekingham-palotába érkezett, nyomban a király elé vezették és a miniszterelnök átadta lemondását az uralkodónak, aki Baldwin tanácsára a palotába hivatta Neville Chamberlaint és megbízta az ui kormány megalakításával. Az egész körülbelül hat óra alatt játszódott le. A világ legnyugodtabb. legsimább kormányválsága volt. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy milyen nagyszerűen, mennyire zökkenő nélkül működik az angol demokrácia gépezete. Nem történt semmi különösebb, csak a nevek vváltoztak; a szellem, az irányzat és a rendszer a régi niarudt. Kiválik a kormányból Ramsay MacDonald, a szocialista párt volt vezére és Runcinian kereskedelemügyi miniszter is. Baldwin grófi ranggal a felsőház tagja 'esz. A grófi rangot szociáldemokrata fia, Olivér fogXIII. évfolyam. 119. sz. lyamhajózási társaság menetrendszerű járatait hozza fel egészen Szegedig. Egy menetrendszerű járatnak Szeged esetleg mégis alkalmasabb végpontja, mint Kanizsa- A' szegeid rakparton lehetne még helyet szorítani néhány jugoszláv hajónak s azt hiszszük, adott esetben a MFTR sem zárkóznék el, hogy kikötői hídját használatra átengedje. És itt fut Szegeden keresztül a modern Európának egyik legnagyobb ütőere, a ca1 a i s—i s t a n b u 1 i nemzetközi autóút. A magyar kormány eleget tett vállait kötelezettségének s az utat az ország egész területén keresztül kiépítette. A jugoszláviai érdekeltek elhihetik, most már nem magyar érd ;k, vagy legalább is elsősorban már nem magyar érdek, hogy ennek az útnak a folytatása ia kiépüljön és Jugoszlávia is bekapcsolódjék a nemzetközi közlekedésnek ebbe az uj és igeni nagy fejlődési lehetőségeket ígérő vonalába.' Mindezek természetesen csak lehetőségelv és talán tul is mennek egy egyszerű üzleti jellegűnek tervezett látogatás keretein. Dei mert tudjuk, hogy ezek és hasonló más gondolatok sokakat foglalkoztatnak ideát is, ai határokon tul is, nem ártott talán utalás formájában ezekről a kérdésekről is megemlékezni. Hátha lesz visszhangja ideát is, tulnart is a külügyminiszter által is hangoztatott megértés szavának; ja örökölni. Főnemes lesz Runciman is. 'MacDonald visszautasított minden rangemelést, a grófi címet és a felajánlott magas érdemrendet is. Neville Chamberlain még délután megalakította az ui kormányt, amelynek névsora a következő: miniszterelnök: Neville Chamberlain, kincstári kancellár: Sir John Simon, külügyminiszter: Eden, a titkos tanács elnöke: lord 11 alifax, belügyminiszter: Sir Sainuel Hcare, főpecsétőr: lord de la Warr, lord kancellár: lord Hailsham, dominiuinügyi miniszter: Malcolm MacDonala, gyarmatügyi miniszter: Ornipsy Gore, indiai miniszter: lord See'land, közoktatásügyi miniszter: Stanley Olivér, tengerészeti hivatal első lordia: Duff Cooper. kapitány, hadügymmíszter: Ilore-Be'islla, légügyi miniszter: lord Swlndson, haderőfejlesztési miniszter: Sir Thoinas Inscip, Skócia minisztere: Elicht, közegészségügyi miniszter: Kingslev Wood, közmunkaügyi miniszter: lord Stanhope földmivelésügyi miniszter: Morrison, munkaügyi miniszter: Ernsztbraun, közlekedésügyi miniszter: dr. Burgin. Az uj kormány tagjait VI. György király a késő délután órákban a Buckineham-palotában kihallgatáson fogadta. Baldwin lemondott, Neville Chamberlain pénteken este megalakította az uj angol kormányt