Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-20 / 112. szám

Csütörtök, 1057 május 20. D£U MAGYARORSZÁG 3 Kemzetgyalázássai vádolták a pópaitövendékef, a szegedi törvényszék bizonyítékok hiányában felmentette Jégbehütött KAKAÓ cukrozott, fogyasztásra készen kapható a Kó/ponti Tejcsarnok ft.lfiókteicsarnokiiibau (A Délmagyarország munkatársától.) Szol-cin Péter 24 éves román póparaövendék nemzetgyalá­zási ügyét tárgyalta szerdán a szegedi törvény­szék Molnár-tanácsa. Szektán Péter kétegyházai születésű, aki az aradi görögkeleti teológiai fő­iskola hallgatója. Szünidajeit szüleinél szokta töl­teni. A mult év karácsonyán is otthon volt Két­egyházán, karácsony első napján elment a Népház előadására és állítólag ott tett olyan kijelentése­ket- amelyek miatt nemzetgyalázás címén eljárás indult ellene. A vádirat szerint ismerősei előtt a következőket mondotta volna: ^Valótlan, hogy Erdély valaha is a magyaroké Tett volna, nem is lesz soha a magyaroké... A magyarok barbárok• Magyarországon még mindig jobbágyság van... A románok sokkal müveit eb­bel:, mert ott mindenki beszél franciául,. Ro­mániában a viszonyok sokkal jobbak, mint itt...« A szemüveges, erősen román akcentussal be­szélő szőke fiatalember terjedelmes' védekezést adott elő. Mindenekelőtt kije'entette, hogy nem érzi magát bűnösnek, uiert a vádbeli kife.'ezéseket nem használta. Elmondotta ezután, hogy szülei és hét testvére Kétegyházán élnek, mindegyik test­vére állásban van, egyedül ő az ellátatlan... Bé­késcsabán érettségizett 1934-ben az ottani keres­kedelmi iskolában, a polgári iskolát Gyulán végez­te el. Papi pályára készült és miután Magyaror­szágon nincs görögkeleti teológia, Aradon irat­kozott be. Előadta ezután, hogy vakációit szülei­nél töltötte és a beidézett tanukkal egy társaság­ba járt. A tanuk mind ositálytársai, gyermekkori cimborái voltak. Amióta elment Aradra — val­lotta —, régi barátaival megromlott a viszonya, annak ellenére, hogy barátai őt gyermekkorában mindig jó magyarnak tartották. Talán azt vet­ték töle rossz néven, hogy a románokhoz ment át. A kérdéses alkalomkor maga is elment a Népházba, mert ott katolikus, vallásos előadást hirdettek és ugy gondolta, hogy nem ártana végig­hallgatni. — Igyekeztem — vallotta — a fiuk kedvében járni, ápolni a barátságot, mert nem akartain el­veszíteni őket... Elmondotta, hogy előadás után unszolták öt fg a táncra, dc miután reverendában volt és mert a föesperesétöl nem volt engedélye, nem tán­colt, inkább beszélgetett. Szóba került a bukaresti Reaiiiate llhistrate« cimü lapban magjelent fény­kép, amely egy állítólagos revizíóellenes gyűlést ábrázolt. Erről a gyűlésről kiderült, hogy azt Lon­rtonlHin tartották és semmi köze nem volt a re­vizióellenességhez. Barátai azt mondották, bogy nem is tarthatták azt a gyűlést Bukarestben, mert a képen kalapos, nyakkendős férfiakat l^het lát­ni, mégpedig annyit, amennyi talán egész Buka­restben nincs. Erre ő azt felelte, hogy csak ma­gyarból van 200 ezer Bukarestben, nem is szólva a többi nemzetiségűről, mért ne lehelne elég ka­lapos és nyakkendős férfi Bukarestben? Ekkor más­féle beszélgetés nem volt. — Nem tudom, miért vonják kétségbe érzé­seimet? — vallotta tovább. 1934-ben az iskolában én szavaltam Petőfi: »Egy gondolat bánt enge­met* cimü versét. Meg is mondottam ezt bará­taimnak 1935 nyarán, amikor Aradról az első vakációmra hazajöttem, hogy az olyan magyar a veszedolmes, mint az aradi Ferenczi György nevü újságíró, akinek Aradon a >Kimondom« cimü röpirata állandóan gyalázza a magyarokat. Ez a Ferenczi irta, hogy >a magyarok barbárok és hogy itt még mindig jobbágyság van«. Én Feren­czi állításait cáfoltam, még padig tapasztalatból. Édesapám évtizedekig szolgálta gróf Almássyf, akinek uradalmába mint egyszerű lovászgyerivek állott be és mikor nyugdijba ment., 24 hold föld­je volt...! Ugyanekkor beszéltem barátaimnak ar­ról is, hogy Ghibu professzor milyen előadást tar­tott a magyarokról Aradon. De ezeket a dolgo­kat nem ujry adtam elö, mint saiat meggyőző­désemet, hanem mint Ghibu állításait. Ezután került sor a tanuk kihallgatására. Az első tanú H'altcr Mihály állásnélküli ta­nitó volt, aki elmondotta, hogy a kérdéses alka­lomkor együtt volt Szckánnal, dc nem hallott semmit tőle. ellenben 1934 nyarán, amikor Szé­kán hazajött vakációra, reveréndáján román n?m­zeti sziliekből összeállított jelvényt vi.elt és ar­ról beszélt, hogy miket hallott Ghibu tanártól. Egyizben azt is megjegyezte a jelvényre mutatva. jól tudja, hogy ar fáj barátainak. Lázár Gyula községi írnok hallotta, amikor Ghibu előadásairól beszélt Szekán. Arról is be­szélt. hogy ott jobbak a viszonyok, de ezt csak az iskolai viszonyokra mondotta. Kijelentette a tanu. hogy Székán Csabán nagy magyar volt, min­dig szidta a románokat. Báthory Pál jegyzőgyakornok ugyanilyen ér­telmű vallomást tett. Székán szavaiból kivehető volt. hogy büszke a románokra. Megjegyzései miatt egyszer azt ígérte Szekánnak, hogy meg fogja pofozni. Székán említette, hogy a románok mű­veltebbek> mint a magyarok, mert azok mind be­szélnek franciául... Pete István községi napi­díjas azt vallotta, hogy egyizben valaki azt újsá­golta neki. hogy Székán karácsonykor kijelentette volna a Népházban: ^Mulassatok csak, ez lesz az utolsó karácsonyotok . t Előtte Székán soha nem (A Délmagyarország munkatársától.) Hosszú hó­napok elteltek azóta, hogy megkezdődött a szegedi gázgyár között az úgynevezett periódus-háboru. Még a téli hónapokban döbbent rá a fogyasztó­közönség, hogy a villanyszámlák összege feltűnő módon megnövekedett. Amikor aztán a növeke­dés okait kezdfék fürkészni, felmerült a gyana, hogy a számlák növekedése és az áramperiódus megváltoztatása között lehet valami okozati ösz­szefüggés. A gyár ugyanis a negyvenkét periódusu áramról áttért az ötven periódusu áramra, de előzetesen nem gondoskodott a régi árammérők kicseréléséről, illetve áttekercseléséröl. Egymás­után megszólaltak a szakértők, akiknek legna­gyobb része megerősítette a közönség feltevését, megállapítva, hogy a negyvenkét periódusu áram­ra beállított órák tempóját meggyorsít ja az ötven periódusu áram, tehát egyforma árammennyisé­tett gyalázkodó kijelentéseket. Szeri István posta­kezelő is azt vallotta, hogy Székán műveltebbek­nek mondotta a románokat, mint a magyaro­kat... Dr. Nagyághy Géza ügyész a tanúvallomások után fentartotta a vádat, mégpedig aton az alapon, hogy a vádlott a román kulturát dicsőítve a ro­mánokat magasabb színvonalra helyezte, mint a magyarokat és ezzel a nemzeti önérzetet súlyosan megsértette. Az utolsó szó jogán a vádlott arról besjélt, hogy tévedés, mintha ö román érzelmű lenne. Igazolni tudja, hogy a tanári kar és a diákok Ara­don öt ellenszenvesnek tartották az első perétől kezdve, amikor kiderült róla, hogy nem tud jól románul. A biróság rövid tanácskozás után a vádlott pópanövendéket felmentette a vád alól azzal az in­dokolással, hogy a tanuk vallomása nem szol­gáltatott ellene megfelelő bizonyítékot és igy a vádlott bizonyítékok hiányában felmentendő volt. A biróság egyben elrendelte a vádlott azonnali szabadlábrahelyezését. Az ügyész a szahadlábrahelyezését megfelleb­bezte az ítélettel együtt és a biróság most már ugy határozott, hogy a tábla döntéséig fogva­tartja Szekánt, mert kétségtelen, hogy a vádlott nyomban külföldre távozna és nem állana tovább a biróság rendelkezésérc- A tábla a közeljövőben hozza meg döntését. get többnek mér, mint ahogyan korábban, a pe­riódusváltoztatás előtt mérte. A kérdés a város hatósága előtt is szóba ke­rült, a polgármester elrendelte a vizsgálatot. En­nek a vizsgálatnak az eredményéről azonban a közönség mind a mai napig nem értesülhetett, pe­dig a panaszok nem szűntek meg. A gázgyár egy ­másután kapja a tiltakozásokat az indokolatlanul magas számlák miatt, a legtöbb fogyasztó annak a gyanújának ad kifejezést, hogy a nagy számlát a megváltoztatott periódusnak köszönheti. A Dél­magyarország egyik olvasója most elküldte hoz­zánk annak a levélnek a másolatát, amelyet a gázgyár igazgatóságához intézett és amely hű­ségesen tolmácsolja a közönség hangulatát. A levél a következőképen szól: iMa bemutatták fizetés végett az április hó l-én kiállított és a március havi fogyasztást ma­Kezébe vette már az nf csomagolása 9 SENATOR BLOK cigarettapapírt } Észlelte már a különbséget? Eszébe, .julott, mc-nnyivel nagyobb értékel jelent a keményfedelű kölés? A váltakozó oldalon egyenkint kiléphető, lehelletfinom papir? A mézgázott szél? Aa egész, egyellen wlagból készüli cigarettapapír elrendezésének ötletességél? A sok anyag- és munkatöbblet? « Ara mégis csak 12 fillér? A ragasztható szél folytán előre is elkészítheti cigarettáit! Szívás közben nem esik szét! A dohány izét nem befolyásolja! A lapokat nem kell keresgélnie! Gyűrődéstől és piszkoló­dástól a csomagolás megóvjál .A legújabb, a legjobb, f> legolcsóbb: ez a SENATOR BLOK cigarettapapír! Ezentúl csak ezt használja! Kérje barmelv dohanyárusnal, — ha még nincs, sürgősen ren­deitcsse meg; Tovább tart a közönség tiltakozása a magas villanyszámlák miatt

Next

/
Thumbnails
Contents