Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-02 / 99. szám

D6LMAG YARoRSZAG Vasarnap, 1937 május 2. A fehércégtáblás Borosnál ma egész nap nyitva I TORONTÁLI FAMETSZETEK Román családi keverék Rcállit egy nap a jegyzői hivatalba egy em­ber s bejuuaszolja a szomszédját, mert annak tehene az ő lucernásában legelt. A jegyző föl­veszi a panaszt és beterjeszti a szolgabíróhoz: Vczok Jóra contra X. Y. A szolgabírói hivatalban sok a dolog, mind­untalan helyszíni szemlére kell szaiíadgál.ii, felesztendöbe telik, amig tárgyalásra keriil az ügy. Megy tehát a pecsétes levél, hogy X. Y. ezen és ezen a napon jelenjék meg a járási székhelyen Vczok Jócával együtt. A jegyző kiadja a cédulát kézbesítésre a pla­jástiak, aki viszont azt mondja: — Ilyen nevü ember nincs a faluban. A jegyző hirtelen harapj, de néha éppen a legnagyobb indulatok idején lud uralkodni inafán. Ez a sok prosztu, Isten ugvse. nem ér­demli meg az idegek rongálását. Egyik-másik olyan tud lenni, mint a járomba fogott ökör. Csak bámul. Azt mondja hát most is a jegyző gyanút keltő szelidséggal. _ Mért küldöd legelni az eszedet? Már hogy­ne volna olvannevü ember, amikor én is jól is­merem. Tegnap is itt kunesorgott a kisbirő­nál. Olyan forradásos homlokú. Tudom is, mi­kor verték be a fejét. — Hja ugy. uram. tér vissza a lélek a pla­jásba. bizonyára a Nikolics Jócát gondolod. A legény megjelenik s a jegyző emlékszik rá. hogy csakugyan ó volt a panaszos. Azon­ban sok a dolga, az adószedés miatt zaklatják már napok óta, nem igen bánia hát, hogy Ve­zok. vagy Nikolics-nevü-c a Jóra. hanem uta­sitjn. hogy a megjelölt uapon ott legyen a tár­gyaláson. Valamelvik fél aztán nincs megelégedve az ítélettel, fellebbez a \ármegvéhcz s ar ügy el­indul vándnrutjóra. A megyei utak tulrvomó része állandóan kinos állapotban van, követ­kezőleg nem szabad csodálkozni, liogy a mező­lendőri kihágás históriája döcögve jár * más­fél év múlva következik el az a pillanat, ami­kor a nótárius elmagyarázni igyekszik a vég­sői <>ku Ítéletet. Mondta ugyanazért: — Hiviitfik elő Nikolics .Tócát. A pl a iá s megint felölti tudósabb áhrázitát s az spin szellemének nyugalmára jelenti ki, hogy ő ilyen nexii embert nem ismer, dc nem ismer más sem. Vasárnap délelőttje van, amikor az emberek KÖLTÖZKÖDÖK FIGYELMÉBE!! Villany leszere­lés, átszerelés, antenna átsze­relés. Csillárjait és lámpáit legolcsóbban beszerezheti DEUÍSGH ALBERT Üli. Délmagyarország 1 e g n a­g y o b b csillár- és rádió­szaküzletében, S ZEGED Kárász-u. 7. TclefonlS-71. Kedvező részletfizetési feltételek (közéleti szereplésük élénkebb kidomboritása szempontjából), részint a községháza előtt köp. ködnek, részint a tanácsteremben iiányják-vc­tik meg a világ dolgait. A jegyző gondolatban szörnyű becsületsér­tésekkel illeti a plajást, aztán betekint a szom­szédos szobába s máris megtalálja a maga emberét. — Nikolics Jóca. kerülj beljebb. Az ember látja, hogy az integetés i.eki szól, hát bekövetkezik. — Engem hivtál, uram? — Téged­— Én Rakilován Jóca vagyok, nem Nikolics. Mit parancsolsz? — Mindenekelőtt azl, hogv tedd bolonddá az öregapádat. Hánv néven fogsz még szere­pelni? Te nem vagy Rakitován. A biró belebuvik a kalapjába és Igy, meg­növekedett tekintéllyel, tesz mellette tanúbi­zonyságot. — Igen, uram, ez Rakitován Jóca. — Birő, józan vagy? — Akár a nap. •— Meg mersz esküdni arra, amit mondasz? — Százszor is egvmásután.­— Akkor az én fejemből estek kí a kerekek", — kesereg a jegyző. Ugyan, magyárázzátok meg a dolgot. Itt derülnek ki a kővetkezők: (Tessék kérem jól vigvázni, nem való ez a tudomány gyenge idegzetűeknek. Mn?am ís beszedek iegv asz­pirint és vizes törülközőbe csavarom a feíemet, amig leirom. Halandó ember sose tudhatja, mikor pattan meg a túlfeszített agyában egy ér.) Egv szóval igy van: — Snorea Aurica leánykorában fiugvtrmek­kel ajándékozott meg egy ismeretlent, akit bátran nevezhetünk a múltra való tekintetfel is névtelen katonának. Akármilyen furcsa az ajándékozásra vonatkozó frázis, azért c.sak igv mondom, akármennyire tudom az aiándéknrás fogalmának lénvegét. Azonban ez matematikai probléma, sok X. belvett Y., vagv Z. kerül elő a megfejtett egyenlet végén. Szóval: egyenlet tőhH ismeretlennel. Mikor a gverek világra iött. Szporea Aurca roár bacolyhiten élt a társadalom merevségein könnvedén átucró Vezok Tódorral. A né.na be­irta hát a matrikulumha. hoav az uíszü'ött ne­ve Vezok Jóra. — egvszóval 6 is ugroít korv­inádén egyet. A gverek aztán ezen a néven nőtt fel minden bai nélkül. Fai csak a Tódort érte, amikor agyonverték vallatás közben a zsan­dárok. Azokat is túlzottan érdelei te, hegy k" lopta el a végszentmihályi határban a tehenet. Aurica asszony akkor támasz nélkül ma­radt, azonban egy cserépfödeles házban, sőt annak tulaidonioaában. Amiből visront az kö ­vetkezik, hogy nagvnehezen az első szói a si­került rábírnia M'oV Vnsziliét, legyen az élet­társa pap kötése nélkül. Ekkor Míok. tekintettel arra, hogy 5 ment asszonyos házba S nem ő vitt asszonyt a ma­gáéba, fölvette a Vezok nevet, mintegy foh lát­va jogelődje életét. A fűzfához címzett frigy­ből gyerekek származtak, ezeket Vezokoknak ar.vakönvveztc cl a pópa. igy hívta őket a falu. Hát iól van, így is lehet élni, sőt igy éltek jó ideig. Miok Vaszile (vagyis most már Ve. zok\ hozzászokott a könnyű élethez, többet tartózkodott a kocsmában, mint otthon s ép­pen akkor licitálták el fölöttük a házal, ami­kor kiadta a lelkét. — Könnyű neki, mondta a naizánkedvü vég­rehajtó. ugv megv a másvilágra, mint a ka­tona: dobpergéssel. Szporea Aurica, ámbár elég vénccske volt már, a szerelemről lemondani semmikénen nem tudott. Jócáia immár embernvi ember s o mégis most kerül először pap elé Nikolics Szpaszoiéval. Mi sem természetesebb hát. •mint­hogv attól a pillanattól kezdve Nikolics-csá vált valamennví gyermeke s Jóra kezdi rom­lásba sodorni a jegyző ur elmebeli szilárdsá­gát. Végre a mezőrendőri kihágás aktualitása idején Jóca (ezidő szerint Nikolics), beleszere­tett Rakitován Ana Letitlába és annak rendje­módja szerint feleségül vette. Nem hiányzott i háromnapos lakodalom, fél-falu hozta az étel­ajándékokat, roskadozott a patkóalaku asztal a sült galambtól, a csőrege-tésztától, ott húzó­dott meg a bcrukrozolt csirkepecsenyére bo­rulva a sós juhturó, nagy őrömére a kivül ácsorgó szegényeknek, akik kellő pillanatban ostrommal vették be a szobát és percek alatt mindent learattak. Illő keretekben folyt le a lagzi két másik napja is, bírta az öreg Rakitován, aki Jócát odavette maga mellé, (ámbár helyesebben gon­dolkozunk, ha azt mondjuk, hogy a lánya mellé) és sok minden egyeben kivul a nevével is megajándékozta. Mert azt hiszem, eléggé használt fejemnek a vizesborogatás és nem kételkelnek benne, hogy Jóeát most már Rakitovánnak nevezték és igy esküdött rá az egész falu. Gyermekei később szintén Rakilovánok lettek, sőt mikor eladóvá serdült a lánya s az ura — Neagoe Ilia — az öregházba költözött, ó is elbúcsúzott a Nea­goe-névtől. Viszont az immár Rakitován névben meg­állapodott Jócának három fia is volt. Ezek is beházasodtak különféle helyekre s lett belőlük Oprea. Kornva és Tikvinyác, aszerint, hogy az apósukat minek hívták. Hogv aztán az idők folyamán még hányszor változik a nevük, azt halandó lény körülbelül nem tudja, egyedid az Isten. Az általános sza­bály ugvanis a következő: — A ház és az ingatlan tulajdonosának nevét viseli az egész család, tekintet nélkül arra, hogv k">nek mi az igazi neve. Ha. teszem azt, Krdu Traián' beházasodik Oprea Anna szülei házába, ő is. gvermeke is Oprea lesz addig, amig a nő szülei élnek. Haláluk után Krdu lép a liázfői méltóságba s ekkor visszaszerényke­dik a régi nevéhez. Hogy ez a szokás mennyi gabalvodásn.aR volt a melegágya, arról eleget beszéltek min­den időkben a telekkönyvek. Hosszú hóna­pokba tellett, amig csak egy nevet lehetett iga­rolni. személvazonosságot megállanitani. neirí beszélve örökösödési üsvekben a kárról, ami­nek aztán az ő eszük szerint — a magyar ha'óságokban keresték a bűnbakját. Mert éppen a sokat emlegetett Jócával esdt meg. bogv agg-korában végre hozzájutott egy kis földhöz, amiért egész életében vergődött. Akkor azlán át kellett esnie az utolsó névvál­toztatáson. Sírkeresztjére a Szporea név van írva, ipert hát mégis csak Szporea Aurieánalv volt ő a törvénvtelen fia. Amig élt, a szokások törvénye alanián soha sem használhatta a* igazi nevét. Meg is volt vele ugy ahogy, de csak itt a földön. Azonban hogy mi történik a csa­láddal a másvilágon a feltámadás nagy igazo­lási rapportján, arra gondolni sc ió. Torontáli BÚTOR *» TArn* ASZTALOSMESTEREK BÚTORCSARNOKA. Tslefon 19—82. 1 Szeded, Dugonics-tér 11 oksá és ió Szendrény) Géia íil RHEIIMA, köszvény, csuz, ischiás, izületi fájdalmait gyógyíttassa Budapesten a HUNGÁRIA FÜRDŐ alkoholos törRölyfUrdöJében. VII., Dohány u. 44. Orvosi felügyelet. Olcsó pausálé árak. Ellátás és szobákról goudoskoduuk az épületben levő Contlncntál szállóban. Ismertetőt knHünk. mÁVAláct hfimlnLr7Aif0&lócim6» ePö 0,630 áröan L r Kivitelben feictössésr we.ieu <J«/UllOIC®ltj?M • IHQ^UlOol• IlvflftllimXCIIftt79lC7nI készit Qrahá Iciván ouioi6me«t»rtí»tókic«re.k.«í) * w OlOiill IStVdlI Kálvin tér 2. S«íe<i tKeíormltu»-t*lota

Next

/
Thumbnails
Contents