Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-16 / 110. szám

ÍO DÉT. MAGYARORSZÁG <"ssárn«p, 1937. máfus lfl. Moíyháv ellen megvédi sxőrméit szavatosság melleit KOS rpy pár kacsa tart felém. Az egyikben díszruhás kanalas hímet ismerek fel. Jó hányban jönnek, csak magjsolom egy kicsit ükct, pedig a gyűjteményem számára nagyon hiányzik egy díszruhás fiáesér. Már ilt is vannak a lejem fölölt. A hátul repülő fiáesér elé jótávolságra célzok, jelzést nem látok. Még mintha fokozottub iramban űzné a párját. De nini, egyszer csak egy-egy szárnycsapás kihagy a madár repülése bizony i aianná válik, meginog, majd fúrni magát J- f&Lc, dc A következő pereben ósszecsuklik és kalimpáló fejjel, összevissza szárnyakkal zuhan a magasból. Magasra loccsan a viz felette. Párja még nem sejti a tragédiát, megy tovább. Talán a viz loccsanására lehetett figyelmes, mert egyszerre nagy körben mély ívben ereszkedik a vízben ringatódző udvarlójához. Már megek is érte nehogy a szél elhajtsa, felveszem. Egy szem sörét járta át a tüdejét. Messziről kis gojzer szavát hallom. Sietve ugrom vissza a gödörbe, távcsővemmel fel is fedezem nagy magasságban a felém tartó kis gojzer.t Észrevette a csalogatókat, mert egyenesen erre jön feétn, de nem akar lejebb ereszkedni. Ugy látszik, engem is észrevett, amidőn a kacsáért mentein és most előbb terepszemlét tart. Ilozzálupulok mozdulatlanul a gödör falához. Nem veit észre, mert egyszer csak szárnyát mozdulatlanul tartva .széllel nyomatja magát hátrafelé, hogy igy függőleges félkörös ivet leírva, mélyebbre keiüliön. Párszor ismételve ez az Ívelő süllyedést máris madarak fölé került. , Könnvü a lővé-. behull a c* uhu ad urak' közé. Mcnézem az órám. Háromnegyed 4. Ez még nem iehet a húzás kezdete s vájjon lesz-e egyáltalán búzás? Jó ideig csend. Egy nagyobb pajzsoseankócsnp:il illan tova a fejem felett. Ezeket ugyan jól elbambásokdtam! Kisebb kacsatársaság indul el a messzi vízről. Kettő elkülönül, felém tart. Felismerem az aprórécéket. Csodálatos, hogy ezek a magas északi fészkelők is párban vannak. Már alig 20 lépésre vannak tőlem. Az elsőt, a tojót, sikerült leszednem. A többi kacsák párban kergetődző kanalas récék voltuk. 5 óra felé jár az Idő, még semmi mozgás. Barnulom a bibicck fáradhatatlan gyakorlatozását, a lesgödröm falán í^e-ida iramodó pókok játékát Az esteledő szellő fokozottan szállítja az ébredő föld életillatát. Egy-egy apró, sárga cserebogár zümmög e! a fülem mellett. Esteledik. Egy nagy fekete temetöbogár zúgva emelkedik előttem a fűből éjszakai kröutjára, furakodik az égbe, sokáig követem még a parányi fekete pontot, azután elvész. Meghallom az első gojzercsapat tremolóil Pár másodperc és már a viz felett úszik felém a népes csapat. Lehetnek vagy <10-ea. Az első jó messzire a többitől, már lőtávolban van, leállni készül, amidőn lövésem éri. A közelgő csapat erre. megtorpan, elvág oldalra, majd ounan indulnak kissé tétován feléin. Éppen oldalt mutatják magukat, mikor duplázom s kettő hull ki belőlük. Már gynlogolok is a három vizbeesett madárért. Az utolsónak esett madár még él, úszik s éppen lehajolni készülődtejn érte, amidőn szárnyrak^p előttem s kalimpáló lábaival a vizet surolvo, nehézkes röptével vagy 300 métert megy s azután ismét vizet ér. Na. ilyen messze már nem tudok utánamennt. Még ki se jöttem a vízből, már jön a másik, kisebb csapat a csalogatók felé. Észrevesznek, nagy ivben kerülik a lesgödrömet örül a szivem, mégis csak van behúzás, itt vannak' a kis gojzerek... Két kisebb madár tart felém. Felismerem osuizásukról, hogy kormos eankók. Az egyik gyanútlanul állana le a vízbe és nyakig merül bele. Ijedt kiáltozással menekülne, de első lövésem éri, mig második lövésemre a másik hull a vízbe. Niucs időm felszedni őket. Jön egy hatos csapat kis gojzer. Egyet sikerült kis«ednl belőiük. A többi azután már oda sem hederít többé a rendületlen nyugalommal álló csalmadarakra. A cankóimat már messze ringatja a szél, amidőn bfigyekezem értök. A legnagyobb óvatossággal lehet csak Járni a ragacsos, nyári száradásnál csordajárásos tófenér ken, Néha • • -—-—1 - .. •S z é g e a két arasznyi mély gödrökbe csúszik * dorckra szíjazott gumicsizma s bizony akárhányszor valóságos akrobata mozdulatokat kell csinálni, hogy a szikes vízben az egyensúly megtartható legyen. Auiig igy a madarak összeszedésével bajlodoui, két gojzercsapalot is kaphatnék lövésre. Végre ismét lesben vagyok s pár perc múlva már ismét jón egy nagy csapat; megvárom, mig a csalogatók fölé érnek, '.tt duplások, keltő kihull, egy fájdalmas sivalkodó póliiássaJ alant repülve, külöuváhk és menekül súlyos sebével. Nincs időm szemmel követni, mert a nagy csapat uiár ismét a mümadarak felett van. Duplázok ismét, de bizony restelkednem kell, mert az elhamarkodott lövésekre egy sem esett ki, s a nagv csapat odébb állott. A sebesült is elveszelt. Egy kis csend következik. Éles eankófüttyöt hallok a magasból. Tétován keringő erdei cankóni ismerek. Ezek ugy sem ereszkednek le. Látják, hogy nem nekik való cz a csupasz terep, már menjek is. Jobban érzik magukat a sürü, bokros, homályos tiszai kubikokban. Vöröslábu eankók' jelzik jövetelüket bánalis füttyökkel. Ketten vannak a csalogatók Telelt. Helyrehoztam előbbi paceo'ásomat, mert duplázva, egymásután szedem le őket. Komolyan esteledik. Mcgjelennekf a késői behúzok. a partfutók, a tringák is. Nagy csapatban seregéiyszcrü kanyargással hasítják a levegőt. Már-már azon gondolkozom, hogy szedem a sátorfámat. emberem is vagy negyedórája ácsorog tőlem egy kilométernyire, amidőn egy nagy, legalább 80—100 tőből álló gojzcrc&apnt rohamozza meg madaraimat. Duplázásomra bárom darab hull ki. A gödör falához simulva, gyorsan töltök s a nagy csapatnak egy töredéke már jön is visszafelé. Most már gondosan célozva, mindkét lövésemre kiesik egy-egy madár. A nagy csapat már messze jár, amidőn ca utóbbi kis megvámolt csapat utánuk indul. Indu-* lok be a vízbe, összeszedem mind az öt madarat,. Emberem előjön és kezdődik az elrámolás. Ez ai nagy csapat kis gojzer volt az utolsó behúzó csapat. Az uton visszafelé bandukolva, azou töpren-* getteni, hogy mennyivel több madarat lőhettem volna, ha nem kellett volna unos-untalan a lőtt madarakért kiszállanoni a gödörből. Megnyugodtam, mert ha ezt nem tettem volna, lehet, hogy dupla eredmény mellett most még ennyi madárral sem jönnék bazaíelé. örültem, hogy megtaláltam a kis gojzereimet, bár a huzásuk meg sem közelit! a más tavaszok esti mozgalmát. 400—500 darabra becsülöm a látott madarakat. Csak ennyi jár aludni a Fertőre, a többi valahol kint a vadvizeken éjszakázik. Már elszürkült az este, mire a tanyámhoz ér« lein. Elállolt a szél. Csend mindenfelé, csak a bókák kezdettek éjszakai koncertjükbe. Párák uszw nak a levegőben. A hold derűs arcát ezüstfátyollnl vonta be a ködös pára. Tükörképe bágyadtan, erőtlenül hintázik a tó tükrén. Egy elkésett pólimadár fájdalmasan fuvoláz a csillagosodé magas* ban. PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK ALAPÍTÁSI ÉV 1841SZEGEDI FIÓKJA •ÜRGÖCTCIMi COMMERZ SZEGED ALAPTŐKE: 25 MILLIÓ PENGŐ KIMUTATOTT TARTALÉKALAPOK 36.7 MILLIÓ PENGŐBETÉTÁLLOMÁNY ÖSSZEGE 193«. ÉV VÉGÉN* TAKARÉKKÖNYVBEN FOLYÓSZÁMLÁN ÖSSZESEN 156.8 133-Q 290.2 MILLIÓ FEÍSGÖ. LEBONYOLÍT MINDEN BANKÜGYLETET KULPIN TROPIKÁL ÖLTÖNY* Könnyű ós szollösl KULPIN DlVATHAZ férll és fiu késvruhaoszlálya, Békéscsaba