Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-14 / 108. szám

DeCMAGyARORSZXG Péntek, 1937 május 14: Unio-hönyvecskére csillárt, rádOt gramofont villamowég! clkkcl Meteor csilíárgvárban vegyen Káris; u. 1L Készpénzáron 6 havi hitel! Jelenlétével tiltakozott az öregség ellen, nehogy valahogy is róla megfeledkezzenek. El kell képzelni "Wimmer Fülöpöt hetvenkilenc esztendős korában, közvetlenül egy operáció ulán. Aif operáció nem volt súlyos, de súlyos volt a hetvenkilenc év. Ilyen esetekben még fiatalabb emberek is pihenni szoktak és megható figyelemmel szokták gondozni a baját külön egészségüket. Az operációs asztalroí i . alighrtíy leemelt Wimmer Fülöpnek félig kábultan esZébejut. hogy niikor beszállították a klinikái*, a g>ári íróasztalon elintézetlenül maradt néhány sürgés levele. Azonkívül „feltétlenül és dacára'' a bekövetkezett véletlennek le kell még diktálni egy Vitatkozó eikket ls Somogyi Szilveszter polpármesttirel szemben a Mars-tér kikövezésének „egyetlen helyes r.iódja" tárgyiban. Ezt másnapra nem lehet elhalasztani. Rászól az ápolónővérre olyan hangon, hogy még az ilyesmiben gyakorlott professzor it tanulhatna tőle: — Azonnal küldjék be a Schlésingcrt. Diktálni atarok neki. A professzor, aki különösen gondozza az értékes beteget, jóindulatúan magyarázza: — Igazgató ur. most még nem lehét . . . Magának pihenni kell. — A*kor jöjjön be a Schlésinger — két őra múlva, If.i ezt még valaki megteszi Wimmer Fülöpön kiviil, akkor elhiszem, hogy nz embernek lehet alteregója és ugyanaz a személy két példámban is szerepelhet ezui a világon. Megítélésem szerint a köznek önzetlen szolgalata volt az entrgia mellett Wimmer Fülöp életének másik nagy mozgató ereje. Alkotoit, cselekedett, Vívott harcokat, osztott c* kapott sebeket. De az örökkévalóság méft»ké\el mérve élte le életének nyolcvan esztendejét, ttem lehet közöltünk egy se.m, állottunk légven mellette, t agy sic ni ben vele, aki ue ismerné el, hogy sohasem eg\éni törekvések, hanem csakis a köz s/emponljai 'szolgáltatták cselekedeteinek rugóját. A* objektív éftéktcfmelésnck látható eredményért ki\ öl. amelyet a vezetése és irányítása alatt naggyá nőtt és a magyar kereteken messze túlnőtt gyári vállalat Aoít a látható tanúsága, két nagy szubjektív értéke volt Wimmer Fülöp közéleti működésének. Az egyik az abszolút kötelességteljesítés páratlan mértéke, a másik az, hogv a tisztségeket, amelyeket kapott, sohasem igyekezett az anyagi haszon, vagy a külső siker aprópénzére feháltani. Nála a tisztség fokózott kőtelességlelicsitést és nem kereseti alkalmat jelentett. Ez az. ami Wimmer Fülöpöt mindennél élesebben különbözteti meg :i közélet meggyőződés és erkölcsi alap nélküli kis haszonélvezőitől. De ez az, ami egyúttal magasan föléjük is emeli ot. Azt hiszem, akkor követnem él a legnagyObbfoku kegyelctlenaéaet Wimmer Fülöp Emlékezetével szemben, ha csupa dicsérő szavaknak és mondatoknak a láncszemeit fűzném egymásba. Ha élne, az ilyen sértó eljárás ellen bizonyára ő tiltakoznék a legjobban. Nos, ennek a Wimmer Fülöpnek voltak kétségtelenül hibái is. de kinek nincsenek azok között hibái, akik anyától születtek e2en i sártekén? Ennek a Wimmer Fülöpnek voltak erős elfogultságai, de ezek az elfogultságok mindig szilárd meggyőződésből fakadtak és ez a szilárd meggyőződés adta me« léves állásfoglalásainak is az erkölcsi alapját. Ennek a Wimmer Fülöpnék voltak baratai mellett ellenségei is, de ugy barátai, mint ellónségci osztatlanul megbecsülték a személyében rejlő nagy közéleti értéket. Ma néhány esztendő távlatában már fdézhetein cey magas állású közéleti férfiú kritikáját, aki közvetlenül r» temetés után nyiltan megmondotta, hogy Wimmer Fülöpöt nem szerette és kifejtette még azokat a világnézleti ellentéteket ís. melyek ót Wimmer Fülöptől elválásztottók. lis ennek a kritikánák az elórebncsájt-isa ulán jött a tudatos, vigy akaratlan nagv elismerés. A szavakat ma itiar pontosan n*m tudom idézni, de a lényegük áz volt, hogy mikor ez a majdnem nyolcvan esztendős ember, félig vakon, bicegve, botr,* támaszkodva, einelelr,'('e mászott fel. kezét előrenyújtva botorkált, hogy megtalálja egy olyan szobának a kilincsét, ahol érvelni és vitatkozni akart egy szemernyi személyi haszon nélkül mások érdekéin <>, akkor meg kellett érezni mindenkinek, hogy nem mindennapi emberrel áll szembúi. — Akárki és akármi volt Wimmer Fülöp, egyéniség volt, — ez volt a jellemzés összefoglalása. Wimmer Fülöp egyéniség volt, ez az igazság. És ha ez kritika, értnél a krilikáuál na«-"-> s tj j vi i i i na, ^ "ii' i «j ni i i iniiu g^obb elismerést elképzelni ueiu lehet. Jogerőt az apagyilkos testvérek 15 évi fegyházbüntetése (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Mofndr-tanácsa csütörtökön hirdette ki a kiszombori apagyilkos legények előtt a kúria Ítéletét. A mult év májusában történt, hogy Szabó Sándor és ifj. Szabó József makói legények Kiszombofban kegyetlen módon meggyilkolták édesapjukat. Szabó József ismert makói gazdát. A gyilkos legények megvárták, amig apjuk kiment a kiszombori tanyába és egyik hajnalon, amikor az apa a kamrába ment szalonnát vágni, a* előre elkészített hurkot a nyakalni dobták és felhúzták vele a gerendára. Dulakodás kúzbeii az apa a kezében lévő késsel megsebezte a gyilkosokat. A két fiu az ablakon mászott ki, hogy azt a látszatot keltsék, mintha apjok öngyikossáyot követett Volna el. A helyszíni szemlén kiderült, hogy gyilkosság történt, a késsel összekarcolt liuk inasuk árulták cl magukat a csendőrök elétt. A törvényszék előtt a gj tikos fiuk azzal védekeztek, hogy az apjuk kegyetlenül mint velók, állandóan dolgoztatta őket, pénzt nem adott nekik és mindenképen bántalmazta őket, különösen a kisebbik fiúval bant kegyetlenül, dc a feleségét is bántalmazta. Hasonló vallomást tettek a tanuk is, akik igazolták, hogy az apa igen szigorúan, szinte kegyetlenül bánt fiaival. A törvényszék a fiukat 15— ÍJ esztendei fegyházra itélte és ezt az Ítéletet a tábla is helybenhagyta. A kúria nemrég foglalkozott az üggyel cs az: alsóbiróságok ítéletét jogerőre emelte. A csütörtöki tárgyaláson az elnök ismertette a két darócruhás vádlott előtt a kúria ítéletét és közölte velők, hogy ez ellen további fellebbezésnek helye nincs. A gyilkos fiukat ezután visszavezették a Csillagbörtönbe. Harc a szegedi törvényszéken Tornyay János festőművész hagyatékáért Kit Illet a 124,090 pengős hagyaték 1 (A Dé'magyarország munkatársitól.) Különös pereskedés folyik a szegedi törvényszéken Tornyay János festőművész özvegye ct> Hódmezővásárhely városa között. Tornyay János festőművész, aki Vásárhelyen született, a mult év nyarán hoszszabb betegeskedés után elhunyt. A művész halaia előtt néhány nappal magához kérette dr. Széchenyi István szegedi közjegyzőt és végrendeletet készített, amelyben összes képelt a feleségére hagyta. Ezt megelőzően Tornyay már készíttetett ejy végrendeletet és ebben valamennyi festményét Hódmezővásárhely városának adományozta. Kifejezte ekkor a festőművész azt a kívánságát, hogy a városa közönségének vele izemben megnyilvánuló szeretetét és áldozatkészségét kívánja honorálni ezzel az ajándékozással. Tofnyay János és felesége egyidőben nem értették mog egymást, külön is költöztek és rendkívül feszült volt a viszony. A mult év júniusában, amikor a f&stömüvész megbetegedett, a felesége megjelent Vásárhelyen és kibékült férjével. A kibékülés után törtépt, hogy Széchenyi közjegyzőt Szegedről áthivátták Vásárhelyre és uj ajándékozási szerződést készítettek. Ébbén már a súlyos beteg Tornyay János valamennyi festményét a feleségéire hagyta. Néhány nap múlva a festőművész meghalt. A haláleset ulán megindult a harc a hagyatékért, özvegy Tornváy Jánosné Vásárhely városától a képek kiadását kérte, ezt viszont a íettómüvész szülővárosa megtagadta. Az özvegy a inult év végén a szogedi törvényszéknél pert indított Hódmezővásárhely ellen férje valamennyi festményének kiadatásáért. A szegedi törvényszék már tartott ebben az ügyben tárgyalást, a napokban pedig Vásárhelyen volt hatósági szakértői szemfe. A törvényszék szakértőként dr. Fauer Gczát, a Képzőművészeti Társulat főtitkárát jelölte ki és a szakértő a Vásárhely városának ajándékozott képeket H4.0Ó0 pengőre értékelte. Vásárhely városa utóbb a képek e.gyrészét íeL« ajánlotta az özvegynek, de Tornyay Jánosné képviselője ezt nem fogadta él. hanem havi 300 pengő özvegyi tartásdijat kért és kijelentette, hogy ebben az esetben a festményekre nem reflektál. A szegcdi törvényszék az érdekes hagyatéki perben még nem hozott ítéletet, több tanú kihalthatását rendette cl. 3981. 221. 98 üli. 481. 1011. Nikkelezett hajsütővas 68IIII. Figyelje holnapi hirdetésünket PÁRISI NAGY RRUHflZ RT. IIIOID. CSIKONICS éa KIM UCCA SAROK Raffia nyári férfi kalap Gömbölyű inguJi szorító müselyemből 1 pár Divat nöi bőröv minden színben 4 cm széles Üveg iparművé?? szobor-nipp Kerékpár pedál koszorú