Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-14 / 108. szám

Prólft. 10i7 május H: lUrMÜCTÍBORSZlp 3 fl közgyűlés a muzeumnak adta, a polgármester visszaadta a tisztviselőegyesülefnek a Stefániái várat (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényhatóság közgyűlése, mint ismeretes, hosszú hónapokkal ezelőtt kimondotta, hogy a Stefánián lévő vároniladékot, amelyben a városi tisztviselők egyesülete tanyázik, átadja a kultúrpalotának, hogy abba elhelyezhesse gyűjteményének egyik részét. A határozatot nagy helyesléssel fogadta a város közönsége, mert hiszen állandó volt a panasz, hogy a kultúrpalota túlzsúfolt, értékes gyűjtemények, többek közölt Móra Ferenc világhírű ásatásainak számos eredménye ládákba rejtve hever az épület pincéjében. A közgyűlés határozata közben jogerőre emelkedett, de végrehajtására mind a mai napig nem került sor, sőt — értesülésünk szerint — nem is fog most már sor kerülni rá. A polgármester ugyanis határozatot hozott és azzal visszaadta a tisztviselők egyesületének a kioszkot. A polgármesteri határozat azzal indokolja meg ezt a i.'helctlennek hangzó intézkedést, hogy Csallány Dezső, a muzeum igazgatója, használhatatlannak minősítette a várat, megállapítva, hogy annak helyiségeiben nem lehet semmit sem elhelyezni. Annakidején az volt az elgondolás, hogy a vár helyiségeiben azokat a régi, faragott köveket helyezik el, amelyig a szegedi vár lebontása alkalmával kerültek napfényre, amelyek beszédes emlékei Szeged történelmi és építészeti múltjának és amelyek jelenleg a muzeum alagsorának folyosóin hevernek. Igy sok hely felszabadulna a kultúrpalotában és lehetővé válna a régészeti leletek jelentős részének a kiállítása. A közgyűlést ez 3 meggondolás vezette, a polgármester most hatályon kivül helyezte a kőzgiji'dés jogerős határozatát. Értesülésünk szerint a kérdés szóba kerül a szombati közgyűlésen is. Dr. Beretzk Péter interpellálja meg a polgármestert. 70 ezer pengő miatt késik még mindig a felsőipariskola 25 éves „uj" épületének megnyitása A szegedi ioarosság memoranduma (A Délmagyarország munkatársától.) Darányi Kálmán miniszterelnök szegedi látogatása alkalmával több küldöttséget fogadott, a panasz- és kivánságáradalban valahogy elsikkadt az a memorandum, amelyet a szegedi iparosság küldöttsége nyújtott át és amelyet aláirt úgyszólván minden ipartestületi szakosztály képviseltje. A memorandum egy-egy másolatát azóta eljuttatták a kultuszminiszterhez, az iparügyi és kereskedelmi miniszterhez és a pénzügyminiszterhez is. A szegedi iparosok a memorandumban arra kérik a kormányt, hogy engedélyezze a szegedi felsőipariskola visszaalákitdsi, felszerelési és műhelyszerelési munkálataihoz szükséges heti venezer pengős költséget. Az iparosok memorandumukban elsősorban arra hivatkoznak, hogy Szegeden a trianoni békeszerződés következtében megszűnt minden számottevőbb építkezés, ez az oka annak, hogy a szegedi iparosság egyre jobban lerongyolódik és egyre több önálló iparos kénytelen lemondani iparjogáról. Elsőrendű állami érdek, hogy ilyen körülmények között munkaalkalmak teremtésévei a kormány is segítségére legyen Szeged iparosságának. De a felsőipariskola Kálvária-téri épületének sürgős rendbehozását magasabb iparügyi és kulturális szempontok is kívánatossá teszik. Az épület huszonöt évvel ezelőtt épült fel, megkapta a szükséges felszerelés és berendezés nagyrészét is, de az intézet még sem foglalhatta el uj hajlékát, kitört a háború és az épületet hadikórház céljaira használták. A háború után a francia megszállók ütöttek tanyát benne, majd pedig 1921-ben az egyetem kapta kölcsön. Az egyelem nemrégen kiköltözött az épületből, amely hosszú ideig üresen állott, mig végre 1934 őszén megkezdődött az epület visszaalakítása. Ezerkilencszázharmincöt nyaráig befejezték a Kálvária-téri főépület első és második emeletének iskolai célokra való átalakítását, valamint a gépház és a kovácsműhely tatarozási munkálatait, de azután a munka egészen az idén áprilisig szünetelt. Az idén a kultuszminiszter által engedélyezett húszezer pengő költség keretei között ismét megkezdték a munkát, de a főépület teljes rendbehozásához még további hatezer pengő kellene. Ennek az összegnek a kiutalását az intézet igazgatósága már kérerlinezte a kultuszminisztertől. A mühelyi épület vi s :aalakitása, a műhely átszerelése és a gépház felszerelése lenne még hátra. Az összes épületi munkák elvégzéséhez kellene még 55.000 pengő, a gépház felszereléséhez pedig 15.000 pengő, összesen tehát 70.000 pengő. »A szegedi állami .felsőipariskola — mondja a memorandum —, mint a Csonlcaország egyetlen vidéki felső* ipariskolája, kétségtelen megérdemli, hogy a mostani gépészeti szakosztá'y megfelelő elhelyezése és az elektrotechnikai szakosztály megnyitása céljából a szükséges költségfedezetet megkapja. Ezeknek a munkáknak vállalatbaadása a mun-i kanélküliséget is csökkentené. Ez az intézet 280 tanulóval a vidéki iparoktatási intézetek között a legnépesebb, a legéletrevalóbb, de egyben a jelenlegi épületét tekintve, a legmostohábban elhelyezett. Állami érdek az is, hogy a Kálváriatéri épület tovább üresen ne álljon, a Mars-téri épület pedig más célra legyen használható, ami lényeges állami bevételt is je'entene.* Külön felhívja a memorandum a kormány figyelmét arra, hogy az elektrotechnikai szakosztály felállításának szükségességét egy 1933-ban kiadott kormányrendelet is hangsúlyozza. »A folyamatban lévő elektrifikálási munkálatokkal kapcsolatban — mondja ez a rendelet — tervbe vétetett a szegedi m kir.. állami felsőipariskolának egy elektromos szakkal való bővítése.® Hír szerint foglalkoznak a szegedi iparosság memorandumával és remény lehet arra — .legalább is ilyen hírek érkeilek Pestről —, hogy a hetvenezer pengős fedezet engedélyezése rövidesen méeis megtörténik. Megakadályozza afoglepedéket az Kémery Nagy botránya 200 pengőre ítélték, a magánlaksértés vádja alól felmentettek Budapest, május 13. A budapesti járásbíróságon csütörtökön tartották meg annak a botránynak a tárgyalását, amely az »Esti Kurir« szerkesztősé" gében játszódott le. Mint emlékezetes, Kémért Nagy Imre, a diáktüntetések ismert szereplője és Erdélyi Imre jogszigorló megjelent a lap szerkesztőségében, ahol hangos jelenetek között Ké-« meri Nagy inzultálta Ignótus Pált. A támadásból véres verekédes fejlődött és ennek során a támadót megverték a lap alkalmazottai. Ignótus testi sértés címén feljelentést tett a támadók ellen* de magánlaksértés miatt is feljelentést tettek* A biróság előtt Kémeri Nagy azzal védekezett,; hogy Ignótus lekicsinylő mozdulata váltotta kl belőle az inzultust. A biróság Kémerit könnyű testi sértés vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért 200 pengő pénzbirságra, nemfizetés esetén 20 napi fogházra itélte. Az itélet végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. A magánlaksértés vádja alól a biróság felmentette Kémeri Nagyot. Erdé-« lyi Endrét ugy a magánlaksértés, mint a testi sértés vádja alól bizonyítékok hiányában felmentette a biróság. Enyhítő körülménynek találta a birő-« ság, hogy Kémerit is megverték. Az itélet eÜen fellebbezéseket jelentettek ba. Elfogták a mezőtoerényi rendőrgyilkosokat (A Délmagyarország békéscsabai szerkesztőségétől.) Áldozócsütörtök óta éjjel-nappal folyik a nyomozás, hogy a mezőberényí rendöi-gyilkos ki« létét meg tudják állapítani. A csendőrség nagy apparátussal, a legapróbb részletekig való körüU tekintéssel végezte el feladatát. Csütörtökön az-« után a csendőrség őrizetbe vett két földmivesU akik teljesen megtörve beismerő iKillornást tettek. Nevüket egyelőre nem közlik a nyilvánossággal. Feltevés szerint az egyik földmives, aki megölta Szikora Pált, a rendőrnek régi haragosa volt. A másik őrizetbe vett földmives a felbujtó szere* pét játszotta. Sxéc&enyl Mozi Pénteken Lányok fehérben Dráma az orosz arisztokrácia köréből Oeorg Alexander, Petrovlta, Hans Junkermann és Hilde Stoli