Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-11 / 81. szám

DEWRORSZÁG j^iJIlMLiJPqMMfflWMWaMW^^ UMMMI II l HWIIIII.IMI III——tí •ZEOED. SierkettMtlégiSomogyt ueea VacárnAII |QT7 ^nrilie 41 ElÖFirEtEs, Havonta helyben 3.2® (3Z. I. em. Tclelon:2303..Kladóhlvatal, TflödlDap, IjJI d(lIJlIO II. vldtken M Budapeílen 3.W, kUUÖWBn W»Ic*HnkOnyvtdr «a legvlroda: Aradi pengő. - Egyej »6m to??.euí?& ucca 8. Teleion: 13^6..Nyomdat l«w AXO. 16 fillér ««P 10. vnadr- ís Ünnepnap «". Itlp6l ueea 19. Teletoo: 13^H>. - IATIIBÍI _.„. „ „ delejek íeivétele taiita seoilni. *egje. e> leveleim: Da^^yaromAg, Szeged XIII. évfolyam, Sl. SZ. -i-lk htüö hlvílelévet naponla togoel, És a revizió? John Hartland Swann ankrol publi­cista a Daily Telegraphban annak s meggyőződésének ad kifejezést, hogy a Nép­szövetség csak akkor mozdítja elő az euró­pai béke ügyét, ha érvényt szerez az alap­okmány 10. §-ának, mely a békeszerződések békés módosításáról szól. A Népszövetség híveinek meg kell érteniök, — írja —, hogy a jelenlegi igazságtalan elrendezést nem le­het örök időkre fenntartani, mintahogy azt Franciaország és Csehszlovákia kívánja. An­gliának kötelessége az, hogy bátor és ha­tározott javaslatot tegyen a politikai, gazdasági és területi igazságtalanságok meg­szüntetésére s Anglia megteszi javaslatát, re­mélni lehet, hogy megvalósul az i g a z s á­gon alapuló béke, ami után a világ né­pei hiába áhítoztak. Most az angol publicista szólal meg, teg­nap Franciaország egyik legkiválóbb irójn állott ki és követelte a revíziót, csak a minap az angol törvényhozás két tagja sürgette a békeszerződések által okozott igazságtalan­ságok megszüntetését. Elégtétellel s ma­gunk erkölcsi igazolásaként állapítsuk meg, hogy a magyar nemzetnek a revizió utáni törekvéseit Európa politikai és szellemi éle­tének kiválóságai támogatják. Nem vagyunk­egyedül s minden megszólalás, mely az igazunkért száll sikra, erősithet és bátoríthat bennünket történelmi küzdelmünkben. Nincs egyetlenegy kérdés, amiben a nemzet olysn egységes volna, mint a revizió követelésé­ben. S nincs egyetlenegy kérdés, aminek megoldása olyan szuverénül foglalná magá­ban minden más kérdésnek megoldását, mint ez. Mindig voltak történelmi fontosságit kér­dések, melyek a nemzet leghazafiasabb tag­jait is el tudták egymástól választani, szinte azt lehetne mondani, hogy ezer év óta nem volt egyetlen olyan kérdés sem, amiben a nemzet annyira egységes és annyira osztatlan volt, mint a revizió köve­telésében s a revizió szükségességének be­látásában. S minél inkább van ez igy, annál fájdal­masabb a harc ellanyhulásának észlelete. Figyeljük csak meg, az utolsó években a külföldön kezdenek többet be­szélni a revízióról, mint ameny­n y i t a véres határokon belül m í magunk beszélünk. A világpolitikában, vagy a világsajtóban mindig felhangzik egy-egy bá­tor hang, mely a történelemben is az erköl­csi igazság diadalát követeli s amelyik mel­lettünk s legiogosultabb aspirációnk mellett foglal állást. Hűségesen regisztráljuk az ese­ményeket, hogy az angol törvényhozás tag­jai sürgetik Középeurópa uj területi elrende­zését s a Magyarország sérelmére elkövetett igazságtalanságok jóvátételét, hogy a fran­cia iró, az amerikai szenátor, az angol lap­vezer s legelsősorban az olasz duce mit mond, mit hirdet, mit sürget a revizió érde­kében, figyelmünket megkapják azok a nyi­latkozatok is, amelyekben nem az aktivitás legelső sorában állók szögezik magukat a magyar revizió követelése s a terü'eti jogta­lanságok megszüntetése mellé, — csak mi hallgatunk, hallgatunk akkor ír, ami­kor mások beszélnek. A magvar politika orch'eszterében a reví­zió harsonái elhalkultak s talán el ís némul­tak. Hónapokig tartó viták folynak személyes kérdésekben, rendészeti problémák kötik le a politikusok es pártok figyelmet, államfér­fiak a közjogi javaslatok előkészítésének anyagával törődnek s az alapelvek tekirte­tében felfogásaik összeegyeztetésében szin­te mór esztendőket töltenek el, égető prob­lémává válik minden kérdés, a megoldatlan­ság súlya ad jelentőséget minden aktualitás­nak, mindenről beszélünk és irunk, politiku­sok utaznak és gyűléseznek, vitatkoznak és suttognak, tárgyalnak és alkudoznak, n poli­tika személyi része a legelevenebb és leg­zajlóbb élet jelenségeit tükrözi vissza, csak éppen a revízióról nem beszél senki, csak éppen a revizió sülyed el az aktualitások felszinéről. Természetesen: nem hangoskodó, asztalt­verdeső és fogadkozó revíziós küzdelmet sürgetünk, amelyik sokkal több nyugtalan­ságot kelt a határokon tul, mint araennyi reményt tud kelteni a határokon belül, nem az hiányzik nekünk, hogy pohárköszöntők­ben és kortesbeszédekben szavaljanak a re­vízióról, nem a frázisok hekatombái után ki­áltunk, hanem pozitív program és pozitiv munka után. A kormánynak ebben a kérdésben sokkal több a tenni-, mint a mondanivalója s nekünK nem az fáj, hogy a kormány ebben a kérdésben hallgat, nekünk az fáj, hogy hallgatnak cselekvései is. Észre kell vennünk, hogy a revizió;-ól külföldi barátaink már többet beszélnek, mint amennyit ma­gunk merünk beszélni róla. S bár­mennyire is valljuk, hogy üres szavak s tü­relmetlen fogadkozások sokkal többet tud­nak ártani, mint használni, mégis meg kell mondanunk, hogy a mai példátlan passzivi­tás, a tartózkodásnak ez a tökélye s a hall­gatásnak az abszolút teljessége mégis sok­kal több már, mint amennyit politikai okos­ság megkíván. Amikor az alkotmányjogi kér­dések foglalják le a politikai érdeklődést, gondoljunk arra, hogy az élet alkot­mányának is van követelése s ennek a követelésnek teljesítése nélkül papirreform marad mii)den újítás. A magyar éle: alkot­mányának követelése: a revizió." Vasárnap megjelenik Széli József belügyminiszteri kinevezése E<lentétek a kisgazdapárt és a kormány között - Eckhardt offenzívája a titkos választójogért és a szélsőséges iz­gatások ellen (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A hivatalos lap vasárnap számában megjelenik az uj belügyminiszter kinevezése. A kormány­zó — mint tegnap már jelentettük — SzéU Jó­zsefet. a közigazgatási birófág másodelnökei nevezte ki a belügyminiszteri táica élére. Ez­zel a kinevezéssel egy hónapok óla vajúdó probléma nyert megoldást. A kisgazdapárt és annak \ezére, Eckhardt Tibor hónapok óla folytatott tanácskozások?' Darán vi Kai­mán miniszterelnökkel. Ezeknek a tanácsko­zásoknak a során bizonyos konkrét kívánságok is elhangzottak ugy személyi, mint elvi ketele­sekben. Politikai körökben néhány nap előtt csaknem bizonvosia vették, hogy Eckhardt Tibor lesz a bel­ügyminiszter. Annál inkább érdeklődést kelleti pár nap óta az a hir, hogy a belügyminiszr.r i tárca élére Széli Józsefet nezevik ki. Közvetlenül ez­után következett, bogy Darányi Kálmán mi­n'szlerelnök és Eckhardt Tibor között a tár­gyalások elakadtak, illetve olyan ellentétek merültek fel, ame­lyek nem voltak áthidalhatók. Eckhardt ugyanis, hir szerint, azt kérte Da­ránvi miniszterelnöktől, hogy még a képvise­lőhá.T nyári szünete előtt nyújtsa' be a titkos választójogról szóló törvényjavaslatot, továb­bá. akadályozza meg, hogy n Nep szélsőjobb­oldali szárnya együttműködjék a nyi'askeresz­tesekkel és garanciát követelt arra. hogy az időközi választások már nem a nyiltszavazás rendszere szerint történnék meg. Hogy mik történtek a kulisszák mögött, er­ről termeszetesen a nyilvánosság nem szerez­hetett tudomást, tény, hogy megjeleni S/él! József kinevezése és uavanekkor nvilvánossáp­ra került a kisgazdapártnak az a megállapi­fása, hogy nyílt offenzívába kezd a Darányi­kormány ellen. Az ellenzéki pártok nagy-ér­deklődéssel figyelik a kisgazdapártnak most már kétségtelen állásfoglalását a kormányzati rendszer ellen, ami egyszersmind azt jelenti, hogy a Treuga Dei a kormány és a kisgazda­párt közölt megszűntnek tekinthető. Kormányzói kéziratok Budapest, április 10. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a következő legfelsőbb kéziratokat. I. ' I i A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére önt a m. kir. telügyminisztérium vezetése alól fel­mentem és dukai, szentgyörgy völgyi Széli József m. kir. titkos tanácsost, a m. kir. közigazgatási bi" róságnak, a kir. itélöbirák és kir. ügyészek részére megállapított VI. fizetési csoport jellegével felru­házott másodelnökét, a felsőház tagját m. kir. bel­ügyminiszterré kinevezem. A nevezettekhez inté-. zett kéziratomat idezárom. Kelt Budapesten, 1937 április hó 10 napján. Horthy s. k., dr. Darányi s. k. II. nKedves Széli! A m. kir. miniszterelnök elöter-* jesztésére önt m. kir. belügy miniszterré kinevezem. Kelt Budapesten, 1937 április 10-én. Horthy s. k.. dr. Darányi s. k.« Az uf belügyminiszter Az uj belügyminiszter Szombathelyen született 1880-ban, római katolikus, Er­délyben szolgabíró, majd főispáni tit kár volt. 27 éves korában Fogaras- -

Next

/
Thumbnails
Contents