Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-10 / 80. szám

Szombat, 1937. április 1(7. 0?CWAÖ7KRöftSZXG 3 Nagy részvét mellett temették. el dr, Buday Árpád professzort Egy képzelf székely község­ben élled dlomviiagodat.. M (A pélmagyarors/ág munkatársától.) Pénte­ken délelőtt tiz óra tájban nagy sokaság gyü­lekezett a központi egyetem épülete körül, hogy jelen legyen dr. Buday Árpád cgve­h mi tanár temetésén. A virágokkal borított díszes ravatalt az egyetem előcsarnokában ál­lították fel, a koporsó körül a székelv egyete­mig hallgatók álltak díszőrséget. Tizenegy óra előtt egymásután érkeztek dr. Glattfel­der Gyula megyéspüspök, dr. Sopsíeli Já­nos pápai kamarás kíséretében, vitéz dr. I rn e c s György főispán, dr. H u n vad i V as Gergely országgyűlési képviselő; vitéz dr. Szabó Géza és dr. Pálfy György, tanács­nokok a város hatósága képviseletében, dr. JJuóe.z Béla rendőrfőkapitányhelyettes, Ras­kó Sándor belvárosi plébános, pápái prelátus, a szegedi helyőrség tiszti küldöttsége, az ál­lami intézmények és az összes iskolák kép­viselői. Testületileg vonult fel a temetésre az egyetemi ifjúság, a különböző bajtársi alaku­latok a központi egyetem épülete előtt he­lyezkedtek el. 11 órakor a ravatal körül az egyetemi ta­nács elfoglalta helyét, dr. Erdélyi László rektor vezetésével, majd a református énekkar „Te benned bíztunk..." kezdetű gyászdalt énekelte. Ezután dr. Bakó László reformá­tus lelkész búcsúztatta az. egvetem halottját. — Nagy teher van a vállainkon.— mondotta beszédében —. akik itt állunk a koporsó kö­rül. érezzük ennek a tehernek, ennek a próba­tételnek. ennek a keresztnek súlyát. Miiven nagy teher lehet ez azok számára, akiknek föl­di értelemben minde.nük hozzánőtt ehhez a koporsóhoz, az özvegy. a fia és nz édesapa, a munkatársak és a tanítványok terhe, mily nagv teher. — Ember volt, lélek volt, — mondotta vé­gül Bakó lelkész —' és ezt mindenki meg­érezte Buday Árpádnál, aki csak egvetlen­egvszer belenézett az. arcába, cs kezet, fogott •vele... A gvászbe.széd után a református énekkar 'énekelt, majd az egyetem nevében dr. Erdélyi László rektor búcsúzoll a halott professzortól. — „Hallgat, aki beszélt — ez a szomorúsá­gunk oka" — Szent Ágoston mondja ezt bú­csúbeszédében s azért nagy fáidalommal szó­lok ón is Hozzád, kedves Árpád,, mikor ko­porsódban már nem válaszolsz, — kezdte be­szédét a rektor. Azok a bölcsen, érdekfeszi tőn. lélekbelátón, emberismerőn, annvi szeretettel 'szóló ajkak, most némák. Szeretted székelv szüléidét, sokat beszéltél Atyádról, kihez leg­jobban hasonlítottál, szeretted magyar nem ­'/etedet, rajongtál a magyar földből és másutt "is kiásott régi kézmüvekért és szaktudomá­nyért. szeretted nagv mesteredet, Posta Bélát, szeretted tanítványaidat, kikből tudósokat ne­veljél é< szeretted egvetemünket. professzora­it és egész ifjúságát, főleg n szegénveket, akik­ről a ívjuk helyett is igyekeztél gondoskodni. — Elmondhatod magadról ..Nem halok meg teljesen", mert csak halhatatlan lelked por­hüvelye hanyatlott le és oszlil,- föl. mig ennék legértékesebb laköia oszthatatlan egysége mi­att természeténél fogva örökké élni fog... Dr. Várkonyí Hildcbrand egyetemi tanár, dékán, az ervelom bölcsészet karának nevében búcsúzott Buday Árpádtól. — Magunk előtt látjuk — mondotta — a ' nagyért Védi kollégiumnak, és a kolozsvári egyetemnek tanulódiákiát. Budav Árpád két olyan Intézmény falai között nőtt naggyá, amelyek kialakították a századfordulón is­mert remes, magyar, erdélyi férfiú és tanár alakját. A kolozsvári egyetem léaköre Posta Béla szellemi vezetése mellett különösen al­kalmas volt. arra. hogy benne Budav Árpád érdeklődése és mukássága teljesen kibonthas­sa szárnyait és megalkothassa azon müveit .T! el vek jelentős heívet fognak elfoglalni min­Mielőtt vásárol, nézze meg az 1937-es legújabb KERÉKPÁROKAT nagy válaszlékbon kaphatók — Kedvező részletre is Kelemen Mártonnál KEÍEMEN UCCA 11. - Rádiók - írógépek - Csillárok - Kerékpár alkatrészeit et ^uini i legolcsóbb beszerzése, nagy Javító mtlhely dérikor a magyar régiségtudomány történeté­ben. Ezután dr. Bcrecz János professzor a diákjóléti intézmények részéről mondott utolsó istenhozzádot az elhunvt pro­fesszornak. — Buday Árpád nem volt homo novus a diákjóléti intézmények labirintusában, — kezdte beszédét. A kolozsvári egyetemi diák­asztal és diákotthon vezetésében másfél évti­zeden át szerzett tapasztalataira támaszkod­va. vállalta a legnagyobb gazdasági válság idején az ifjúság megsegítésének gondjait és a diákjóléti intézmények ügyvitelének tökéle­tesítését. Törekvését teljes siker koronázta. Igv lelt a diákjóléti és diákvédő iroda egye­temünk nagv céljait szolgáló intézmény, amely a magyar jö.vő szempontjából ígéretes ifjakat segiti. Nagy gyakorlati érzékkel, me­leg szívvel és a tudós tanár szemével figyel­te az ifjúság éleiét, lis bár a szociális irányú tevékenység, a diákjóléti igénvek kielégítése igen sokoldalú anró intézkedésekből áll. Bu­dav Árpád diákjóléti munka ia mindig nagy­vonalú maradt. Buday Árpád fáradhatatlan volt az egyetemi hallgatók segítésében. Életé­nek utolsó óráiban, mikor a közelgő nagy -I- KELETI I. -I­Orvosi miiszertár és betegápolási cikkek gyára értesiti az ieen tisztelt, orvosokat és a vásárló közönséget, hosív LEP A K ATA OKULAÍ1IÜM KELLNER cégnéí, Kárász-u. 3. megnyílt. Kalász szelvén vekre kiszolgál. ABC ta<? küzdelem verítéke már kiült a sok szenve­déstől barázdás • arcáía, akkor sem magával törődött, hanem gyermekeivel, a segítésre vá­ró ifjúsággal, hogy szerető kezével letörölje azok könnyeit. Emberi sors, hogy ez a ne­mes szív egy napon végképpen elfáradt. Halá­lának híre a Királyhágón tul is gyászba von­ja sok ember szivét, akik egykor a kolozsvári Pelőfi-uccai székházban felekezeti és nemzeti különbség nélkül ették a kolozsvári egvetemi diákasztal kenyerét. A búcsúbeszédek elhangzása után az egye­temi énekkar gyászdalokat énekelt, majd le­emeltek a . koporsói a katafalkról és a teme­tési menet megindult a református temető felé, nagv gyászoló közönségtől és az egyetemi ifjúságtól kisérve. A református temetőben Bakó László lel­kész imája után a sírnál Di trói Gábor egye­temi tanár az Erdélyi Férfiak Egyesülete és a Harjrittaváralja jelképes székelv község képvi­seletében búcsúzott Budav Árpiidtól. — Elhoztad ide szűkebb hazánk. Erdélv éle­let adó szellemét. — mondotta többek között. Álmodozva szállt vissza olykor a lelked, egy lénzclt székelv községben élted ábrándv ilágo­d:it. Dr. Banner János n volt tanítványok, az archeológiai intézet, a Dugonics-Társaság, az Országos Magyar Régészeti Társulat és több külföldi régészeti intézet nevében mondott utolsó istenhozzádot. Külön búcsúzott tőle Hódmezővásárhely közönsége megbízásából, kifejezve, hogv Buday Árnád milyen nagylel­kűen támogatta a vásárhelyi muzeumot. Ezulán Szőes Lajos a Székelv Egyetemié® Főiskolai Hallgatók nevében búcsúzott az el­hunyt professzortól, fogadalmat teli társai ne­vében. bopv tanácsait mindenkor megfogad­ják — végül euy marék erdélyi földet szórt rá a koporsóra, amelyet ezulán a SzEFHE tagjai­nak éneke közben leeresztettek a sirha. Pünkösdkor avatják fel az ujszegedi „lourdesi kápolnát" (A Délmagyarország jnurikatarsdiól) Dr. Pál fi; József polgármester péntekre értekezletet hivott egybe az ' ujszegedi barlangkápolna tervcinek megtárgyalása Céliából. A megbeszélésen részt­veitek a plébániák vezető lelkészei, a hitbuzgal­mi alakulatok képviselői, valamint több művészeti szakértő. Az ad-hoc bizottság előtt Gnldcsy vá­rosi főkertész ismertette a lourdesi barlangká­polna elhelyezésére vonatkozó terveket, majd Tápai AntaJ szobrászművész bemutatta a bar­langkápolna céljaira készített Mária-szobrának a modelljét. A szobor, amely n műértők megállapítása sze­rint komoly értéket reprezentáló művészi alkotás, az eredeti tervektől eltérően nem műkőből, hanem ruszkicai márványból készül. Százkilencven centi­méter magas lesz. tehát nagyobb az életnagyság­nál. Maga a sziklabarlang, amely szintén művészi tervek szerint készül, 11 méter magas lesz. rej­telt forrás vize tör majd elő a kövei köziil és igy egyik érdekessége lesz az ujszegedi ligetnek. A munkálatokkal már jól előrehaladták, má­jus első félében elkészülnek vely teljesen. A bi­zottság elhatározta, hogy — ha nem jön közbe valami előre nem látott akadály — május 16-án. pünkösd vasárnapján rendezi meg, még pedf£ széles keretek között, a barlangkápolna felszcnte­lési ünnepélyét. Az ünnepélyes felszentelés pro­gramját is kidolgozták már. Körmenetben zarán­dokolnak el a kápolnához, amelynek felszcntelési szertartását dr. Glattfeláer Gyula megyéspüspök végezné el. A kegyeletes alkotást ezután a pol­gármester adná át hivatalosan a megyéspüspök­nek és beszédében bejelenti, hogy a barlangká­polnát a város közönsége és katolikus társadal­ma a megyéspüspök negyedszázaáos föpásztori jubileumának emlékezetére, építtette. A barlangkápolna építési költsége nyolcezer pengő, ebből az összegből négyezer pengőt a város folyósított az inségalapból — szükségmun­kák formájában, a másik négyezer pengőt a vá­ros katolikus társadalma adta össze. ­Férfi kalapok minden mi­nőség és gyártmány olcsón Pollik Testvéreknél Oekontc* ucca 6, kitilt te i'al* tat

Next

/
Thumbnails
Contents