Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-08 / 78. szám

s f> t L M A C. y A R O R S Z A Cí Csütörtök, 1937 április 8. A Szegedi Tanárképző Főiskola Kamara-Kórusának hangversenye ?2 ón este fél 9 írakor a Tiszában. JEGYEK a DÉLMAGYARORSZÁG jegyirodájában (dradí-u 8.) tllNUXl ti AíJ VÉfIFT HETI MŰSOR: Csütörtökön délután: Az obsitos. Kalonaclő­adás. Fii téres helvárak. Csütörtökön és Pénteken este: A szűz és a gö­dölye. Szelvények és kedvezmények érvényesek. Szombaton délután: Az obsitos. Ifjúsági elő­adás. Szombaton este: A szűz és a gödölye. Szelvé­nyek és kedvezmények érvényesek. Vasárnap délután: Nines szebb, mint a szere­lem. Mérsékelt helyárak. Vasárnap este: Az obsitos. Mérsékelt helvárak­kal. Hétfőn este: Don Pasquale. Premierbérlet 12. 4 szűz és a gödölye (Zilahy Lajos színmüve) Egy Ismeretlen renaissanec festő remekmüve körül épült ez a jellegzetesen fölényes, hibátlanul találó és olykor halk költői vagyak fölé emelkedő •Játék. — mégis egy család mondhatni inkább: családok", és három generáció keresztmetsze­tet adja tiszta tollal, éles ecsetkezeléssel és a mű­vész színeinek minden árnyalatával. IIoszu ut eezetel el Zilahy Lajos irói és teremtő pál\ á­j.in a cinquecentonak ehhez a remekéhez, — a '..líalálos tavasz" érzékeny hangulatától, a ..Szép­apám szerelme" stilusmüvészctétöl a színpadi nordííolvalónak ehhez a tömörségéig, szintetiku­* tn összefogó egységéhez és világos szimlwliká­jához. Mert ez az ismeretlen festői költemény egy család szimbóluma, amelynek bűvöletében, vonzá­sában és kísértésében egy százados nagy épít­mény omlik össze, világos jellemek és sötét szán­dékok világosodnak meg, — egy kép. amely féléim"­les sugarakkal nagyítja meg jók és gonoszok,' testvérek és elvetemültek szándékát és átlátszó arcélét... A színpadi realitás céltudatos, sőt tárgyilago­sa cifrázntlnn eszközei — egv szimbólum átfo­gó árnvékában ... A Iluben-család élete eggyé kov ácsol ódott generációk tradíciójában a fest­mény °orsával. Es ahogy a hamis kép felváltja az aranyrámában, a selyem függöny alatt az eredeti reii.ckvilvei. ugy bomlik szét és ugv érik egyre vi­lágosabbá az ádáz gyermekek és a tehetetlen uno­kák élesen világos arcéle. Ennek a szinpndi pro­blémának megvalósítására, elhitetésére, sőt nw­tóval ragrd'S ritmusára csak olvan iró vállal­koshitik. min: Zilahy Lajos. Aki akkor is iró mi­i id. amikor lüzmadaras röppenéssel egy bonle­vard-törtéii.e' szómára talál bátor színeket és fé­lig kimondc.lt tiszta hangokat. De ezen tul. n ka­raktep'k félelmetesen hü exponálásán, a történet megrajzolóin, ,1 figurák mozgatásán és a dinlo cusok felhangolásán tul van néhánv pillanat, né­h íny halk «szó, egy-egy fináléhatástól mente.*, finoman egyszeri! felvonásvég, amelv a művész é« a költő csalhatatlan és utánozhatatlan jelenetét mutatja... fis ezek a percek azok. amikor cpit­in'nven, tudáson és világosságon tul uiból érez­zük és újból felismerjük a művészt, aki Ziluhv L.-jos. « Hosszú !dő után zavartalan. Harmonikus és a niianszokban is kidolgozott előadáson hallollvk ismét nz trő mondanivalóit. Nemcsak a készülés és a gondosság, de az. elmélyülés is raita volt ez.ca p/ előadáson, hatásosságán és sikerén. Za­vartalan ?7.erenosztis. stílusra törekvő színpad é« e«y csokor találó alakítás, amelyeket a jelenetről «le; étre megismétlődő nviltszim tapsok kisértet. V' érdem elsősorban Mészáros Béláé, n fi­gvelmes, mértéktartó és magvarázó rendezésért. d< írett. őszinte, szinte hibátlan alakításáért is. amellyel egyszerű eszközökkel közel tudta hozni az öreg lluben konzervatív ül nemes és drámai erejű alakját. A lelket és a jóságot — ami egyet jelent szo­morúsággal és szenvedéssel — ebben a gonosz karmokra széthulló családban Erényi Böske fe­kete fátyolos és könnyesen megható alakja jelen­tette. Régen láttuk ilyen egyszerűnek és nemes­nek. voltak píanói, elsultogotl, jelentéktelen mon­datai, amelyek jelentősen megmérték és jelen­tékenyen megmutatták belülről jövő színjátszói értékeit. Az ellenpólust Balogh Klári hangolta meg csábító és gátlástalan szőkeségében. Voltak percek, amikor cl kellett hinni azt nz ijesztő mély­ségét, ahová magával ránt ez nz asszony családot, férjet, fivért ás t'int... A két gyilkosan kapzsi, telheletlcnül fosztogató fivétt Pálóczy László és Tanav Emil elevenítette meg egv-egy sike­rült. éles karakterraizz.il. — a két fivért, oki egyedül marad a mélységgel; az építmény romja alatt, n hamis remekmű árnyékában... Ks ízes élettel, levegővel telik meg a s/ínpad, ahogy Ve­szély Pál kifogyhatatlan kedéllyel folytatja ka­rikatúráinak egyre színesedő sorozatát. Régi pá­risi bohémjátéklikból ismert szeretetreméltóan tel­leghsitós. sörényes festője pomnás példája volt ennek a széles ábrázolásnak. Csonka Endre sikerült diákfigurája. II á ni o r y Lili, az élei tel­jes. megnyerő S z a b ó István, Szenes Sándor és Csonka Antal munkáin tette teíiessé a zavar­talanul harmonikus előadást. A táblás nézőtér örömmel és a jó produkció meleg érzésével tap­solta az iró és a szinház munkáját. (v. <ry.) C«Ankv DAne«. a Szénmfivészefi Mureum főiga/aalóiának nvi'aíkoza<a a szegedi képzőművészeti kiállifásrM Kényes dolog Csánky Dénesnek, a tu­dósnak, a művésznek, a főigazgatónak nyila tko. zatához valamit is hozzátenni. Mégis felhaszná­lom ezt a ritka alkalmat, mikor sorait módomban áll nyomdába adni ahhoz, hogy köszönetet mond­jak Csánkv Dénesnek. Köszönetet a főigazgató­nak. a tudósnak és művésznek egyaránt. Mindazon segítő támogatásért, amellyel az áldatlan.'lelkei­testet ölő harcokban kitüntetett. A harcokban n gicrskultusz terjedése, a kontárok kártevése, és az egész világos elismert magyar képzőművészet rangjának le. járatása ellen. A pinccbigamk tömegekben nyüzsögtek a magyar értékek körül, amikor a sajtó támogatásával elő­ször kiáltottam segítségért és a nagy né másáéból biztatóan esengett C.sénky Dénes hangja! Mikor .•tnii vészélelünk grál-lovagjai arany tálacskáikat féltve felhorkanva frontot alkottak: Csánky Dé. ncs biztatása öntött belém erőt. Nehéz, rossz esz­tendők ezernyi baját Csánky Dénes tette elvisel, hetővé. Amikor most közreadom sorait, legyen szabad arra kérnem Csánky Dénest: támogassa harcun­kat továbbra is. íme az első eredmény a Szegedi Lapszindi­kátus páratlan mentőakciója a ma. !l]iar képzőművészet tisztaságáért.' Kő. zönséget, művészt, kulturszinvonalal véd cz az akció Csánky Dénes nyilatkozatában ezeket mon­dotta: — Már többizben élőszóval, ugy mint írásban kifejeztem, hogy milyen nagy súlyt helyezek — különösen a művészek mai súlyos anyagi helyze­tében — vidéki kiállítások rehdezésére. Az élő művészet mai helyzetében kettős veszedelemmel állunk szemben, amelyek egyike anyagi kérdés, a művészek megélhetésének kérdése, a másik pe­dig- — mely ezzel szorosan összefügg — az ér. téktclen konlármuvkák terjesztésével kapcsolatban a művészet részbeni clipariasodásának súlyos problémája. Mindkét irányban fel kell venni a harcot és pedig az egyetlen méltó eszközzel: igazi művészi munkák rendszeres be­mutatásával. Ez Budapesten a különböző kiállítások kapcsin jórészt biztosítva van. vidéken azonban — a ma­gyar kultúra vidéki gócpontjaiban — nem látom a helyzetet ezidőszerint kedvezőnek. — Személyesen győződtem meg nem egy he­lyen a kontárrnnnkák nagymérvű elszaporodásé­iói, melyekkel ci vidékei a múltban elárasztották és amelyek miatt a művészi munka ugy anyagi, mint erkölcsi értelemben háttérbe szorul. Ha e sajnálatos helyzeten a jövőben rendezendő ko­moly kiállításokkal segiteni lehet — amit remé­lek —, az iüy végzett és a művészet érdekeit szol­gáló ténykedés nemcsak nem megy veszendőbe, hanem a magyar művészi kultúra jövőbeni fel­tétlen megerősödését fogja eredményezni. — Ennek a gondolatnak szolgálatában álló komoly törekvést támogatni kell, mint ahogy ta­rái hatáskörömben, dr. Pastcincr Iván főigaz­gató úrral, a Közgyűjtemények Ország os Fő. felügyelőjével karöltve a jövőben a vi­déki muzeumok anyagának felfrissíté­sével cs válogatásával a magunk ré­széről is mindent meg fogunk tenni. Remélhető, bogy még a mai súlyos gazdasági vi­szonyok közepette is e kétirányú rerdszeres te­vékenység kapcsán ugy a művészeit anyagi, mint erkölcsi érdekeit kellőképen lehet majd támo­gatni és az eredmények sem fognak elmaradni. Tihanyi János Lajos. Mária román anyakirályné Guila Bustabo bu­karesti hangversenyen. Guila Bustabo, a világhírű 17 éves amerikai hegcdüfenoinén, az egész világ ünnepelt kedvence, április 1-én és 1-éu Bukarest­ben hangversenyezett rendkívüli sikerrel. A 1-iki hangversenyen megjelent fényes udvartartásával Mária anyakirályné, is, aki a koncert után kü­lönkihallgatáson fogadta a fiatal művésznőt és lel­kes szavakkal fejezte ki elragadtatását, majd meg­hívta egy októberben a királyi palotában rende­zendő díszhangversenyre, melynek szereplő ven­dégművészei a világ legelső szólistái lesznek Guila Bustabo ma esle adja nagy érdeklődéssel várt szegedi hangversenyét. Harmónia hangversenyek Ha este K-kor a Tiszában Harmónia MII. mesterbér­let Guila Bustabo ,Tho -noryler girl ot the violin", zongoránál: dr. Herz Otto. Jegy 2 pengőtől Harmóniánál és Délmagyar­or-tKág jegyirodában. A szinház utolsó hónapiának szenzéc'ói: 1 gv hiVnap múlva, május 9-én fejezi be a Vá­rosi Szinház nz 1936- 177. évi szezonját. Most, az évad végén, az utolsó hónap alalt az igazgatóság olyan gazdag, változatos és értékes műsort mutat, amelv koronája lesz a szezonnak. ..A szűz és & gödölye" rendkívül nagy sikere után hétfőn este a ,.l»on Pasquoic-' cimü vigopera kerül színre Orosz Júlia, Lendvay Andor, Komáromy Pál. Somló József és Fleischer Antal operaházi kar­mester vendégszereplésével. Szerdán és csütörtökön Hulla Kinin, a modern magvar színjátszás csillaga lép fel az „fides An­fia" cimü újdonságban. 11 táná ismét eredeti pre­mier. a „Tatjána" következik. A szezont Vedák Sári vendégjátéka fogja bezárni. „Az obsitos". Ma és szombaton délután tillére% vasárnap este mérsékelt hclyárakkal kerül szín­re Kálmán Imre legszebb operettje, „A/, obsitos". ..Nincs szebb, mint a szerelem" első mérsékelt heiváru előadására még ma este váltsa meg a Je­gyét. vasárnap délutánra. Tatjána" — „Tatjána".

Next

/
Thumbnails
Contents