Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-08 / 78. szám

Csütörtök, 1937 április 8; DÉLMAGyARORSZAG Három nap alatt 26 centimétert apaát a (A Délrhagyarország munkatársától.) A Tisza hétfő óta fokozatosan anad. A folyó vi-:á'lu.sa se.­dán mór 6M méterré süJ/fedt, három nap alatt tehát Szegednél a Tisza 26 centimétert apadt. Az olsórakodópart még teljesen viz alatt áll. csak a közúti híd közelében lehet rakodni, máshol most szüneel a gabonarakodás. Az a'só szivattyu­teisp szomszédságában egy jugoszláv uszály kö­tött ki, itt vesztegel pár nap óta és várja az al­kalmas időt, hogy megkezdhesse a rakodást. Amint a vízállás le.ülyed legalább 3 méter (Oá, megin­dul az intenzív rakodás, mert többszázezer méter­mázsa gabona vár még elszállításra Szegedről. A jel jk szerint most már tartós lesz az apadás., a felsőbb vizvidékekről szerdán is olyan jelenté­tek érk?zt2k Szegedre, hogy a Tisza végig apad és a mellékfolyóknál is megkezdődött az apa­dás. Naponkint átlag 12—15 lentimétert apad a viz és remélhető, hogy két hét alatt, ha még na­gyobb tempójú lesz az apadás, ismét a szokásos lesz a Tisza vízállása. Ez nagyon fontos körül­mény, mert április harmad k helében már meg­szokott ;'elenni a tavaszi zöldár a Tiszán és ha magas a vizallás, akkor könnyen veszedelmek tá­madhatnak a zöldár elvonulásából. Pécs és a szegedi szabadiért játékok A Péesi Napló a mult héten tudvalevőleg cik­keket jelentetett meg a szegedi szabadtéri játékok ellen. Az egyik ilyen cikkből közölt részleteket a Délmagyarország is. Ezzel az ismertetéssel azon­ban nem tekintettük elintézhetőnek a pécsi cikke­zést, hanem a Pécsi Napló felelős szerkesztőjé­hez, dr. Werner Istvánhoz fordultunk, akit ar­ra kértünk, hogy adjon nyilatkozatot a Pélma­gyarországnak a következő két kérdésre: 1. Azt méltóztatnak irni, hogy Pécs városa be­tantotín az ünnepi játókok stílusát, amelyet olcsó hatás kedvéért, mint például Szeged, nem engedtek -felhigitani. Kérjük ennek a mondatnak konkreti­zálását, tchál részletes kifejtését annak, hogy mit .értenek alatta? 2. 'Azt Írják mór a következő mondatban, hogy hü marad a szabadtéri előadások elveihez; szabid­téri előadásokat fog rendezni ezután is és nem előadások.it a szabadban. A szegedi játékokra való célzás van-e ebben a mondatban, ha igen, kér­djük az indokolást. T)r. Werner Pásztor József szerkesztőhöz Intézett nyilt levélben válaszolt, amelyből a kö­vetkező részleteket közöljük: — A »Pécsi Napló* karácsonyi számában az ün­repi játékokról irtunk, többek között azt, hogy »Pécs városa betartotta az ünnepi játékok sí'lusát, nmelynek olcsó hatás kedvéért mint például Sze­ged, nem engedtünk felhigitani*, továbbá, azt;, hogy »Pécs hü marad a szabadtéri játékok elvei­hez; szabadtéri előadásokat fogunk rendezni ezután is és nem előadásokat a szabadban*. Arra kér hoz­zám intézett levelében választ, hogy a szegedi já-" lékokra való célzással irtuk-e ezt és ha igen, mennyiben. — Előrebocsátom, esziink ágában sem volt Sze­ded grandiózus erőfeszítéseit és kétségtelen ered­ményeit lekicsinyelni. Megjegyzéseink kizárólag elvi szempontok alapján íródtak. Az olcsó hatás alatt, mely bizton elég pénzbe került, azt ér­tettük. hogy Szeged a siker biztosítása ércleheben olyan eszközöket is igénybe vett. például a János vitéz előadásánál, amelyek staffázsnak kitűnőek, a népies jelleg aláfestésére is alkalmasak. d3 ér­zésem szerint inkább filmkelléknek valók, mint szabadtéri előadásra. — Második megjegyzésünk ide folytatólag kap­Csecsemő kelengyék és, gyermekruháctkák olcson Pollák Testvéreknél t»«konlc» ucco KslíM Uiilé <•«. csolódik, aminthogy észrevételeink szigorúan elvi alapon mozognak. Szabadtéri e'őadás alatt mi mást értünk, mint előadás alutt a szabadban. A Tra­gédia előadásit például valóban tündéri produk­ció volt, azonban az eleven lovak, a hatalmas statisztéria igen dekoratív lát­ványosság volt ugyan, d«'« rengeteg építmény, I-n­+ KELETI J. -I­Orvosi miiszertár ésjjetegápolási cikkek gyára értesiti az isjen tisztelt orvosokat és a vásárló közönséget, hogy LERAK ATA OKULAR1UM KELLNER cégnél, Kárász-u. 3. megnyilt. Kalász szelvényekre kiszolgál. ABC tacr Bérautó Modern, ui, magánjellegű 0 impia. Tnra ís én vidéki utakra megrendelhető RITfLER Telefon 11—11. Huntrária-szálléval szemben llssza hátterével a szabadtéri előadások magas művészi f észültségét, a szereplők személyében in­karnálódó puritán szinszerüséget nem igen eme­lik. Mi a szabadtéri előadásokat inkább a hellén amphiteatrum tiszta, levegős karakterével tartjuk rokonnak, mint akár a legnívósabb, de mégis kül­ső hatásokra épitö produkcióval, mely a normá­lis kőszínházi előadástól voltaképen csak méretei-* ben különbözik. — Mi Szeged eredményeit ezzel nem kicsinyí­teni akarjuk, még csak féltékenység sem vezette, tollúnkat. Nem tagadjuk, nekünk is programunk van az ünnepi játékok terén és kettős jogcímünk is: a pécsi gyönyörű dómtér, annak anciennitása, architektúráiisan is elsőrendű alkalmassága és az, hogy mi is élni akarunk, — Ebben a törekvésben aligha tceresztezzülc egymás köreit. Városaink tényleg kulturális vég­várak és nemcsak szegedi és nemcsak pécsi, ha­nem nemzeti érdek, hogy azok is maradjunk. A főváros szakadatlan fejlődési országos szempont­ból viszás és egyoldalú. Néhai gróf Klebelsberg óta ez a gondolat elvesztette legnaggobb apostolát. Dc az igazság ittmaradt és a vidék kulturcentrli­maira hárul most már a feladat, hogy fejlődve, izmosodva, magának figyelmet kiharcolva, a saját környékét a főváros szintjéhez emelje. — Ezért mi Szeged és Pécs ezirdnyti munká­jában missziót látunk. Aki szemét erre a célra emeli, annak tekintete elsiklik partikurális sé­relmek és hiúságok felett és ezért önt is arra ké­rem, fegyvertársat lásson bennünk és nem ríid­list. És ha annyi tömérdek kocházat, váltakozókedv, bátorság, leiemén// és küzdelem után, amibe — hazulról tudom — « szegedi ünnepi• játékok ed­digi eredmény az uraknak került, a vidék éle­tét is sikerült, hu egy gondolattal is megemel, nünk, akkor szolgáljai) elégtételül a tudat, hogy jó harcot harcoltunk. . u z á sfl holnapután!! Még vehet Osztály­sorsjegyetj 1'Pető Ernő. * főárusitónál. I $ Beismerő vallomást tett a rendőr csorvai támadója (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette a Délmagyarország, hogy a mult vasárnap Csór­ván az egyik kocsma előtt megszurkállák Laczi Antal rendőrt, aki az ottani bálon teljesített szol­gálatot. A kocsma előtt az ittas legények vereke­dést kezdtek, .Laczi Antal közéjük vetette magát, hogy a verekedést megakadályozza. Valaki aztán a sötétben, hátulról késsel hatalmas sebet ejtett a rendőrön. A szúrás a szívnek volt irányítva, a kés azonban lecsúszott és 17 centiméternyi mély sebet okozott Laczi Antal vállán és karján. A detektiveknek sikerült kinyomozniok a tet­test Papp József 20 éves csorvai legény személyé­ben. Az aprótermetü legény beismerte, hogy fi szúrta le a rendőrt, tagadta azonban, hogy szán-* dékosan követte el tettét. Előadása szerint a sö­tétben o is, mint a többi, előrántotta kését és; jobbra-balra csapkodott vele, eközben érlc a kés pengéje Laczi Antalt. Papp Józsefet letartóztatták és szerdán beszállították Szegedre. Laczi Antal állapota rendkívül súlyos. 1115 pengő eltűnt ­a zabosládából Délmagyarország munkatársától.) - Érdekes lopási ügyben tett feljelentést néhány nappal cz. előtt özv. Papp Ferencné ujszegedi asszony, aki­nek Rokkanttelep 14. szám alatt házban van la­kása. Az özvegy feljelentésében előadta, hogy la­kásából rejtélyes körülmények között eltűnt 1115 pengőnyi megtakarított pénze. A nyomozás során a detektiveknek megmutatta, hogy a tekintélyes summát a zabosládában tartogatta, aki onnan azt ellopta, bizonyára ismerős lehetett a helyzettel, egyébként eszébe se jutott volna, hogy a zaboslá­dában keresse a pénzt. A megindult nyomozAs során gyanúba vették az ismerősöket, a hozzá­tartozókat és sikerült is elfogni a tettest az öz­vegyasszony menye személyében. A fiatalasszony, aki férjével együtt tiótya.ucca 2őb. szám alatt lakik, elismerte, hogy a pénzt vitte el. azzal védekezett azonban, hogy az nem volt idegen jószág számára, mert abban neki is része volt. a pénz egyrészc őt illeti meg. Az eltűnt pénzt 25 pengő hijján megtalálták nála. A nyomo­zás folyik, most azt igyekszenek tisztázni, hogv kié is volt tulajdonkénen a zabosládában tartó, gátolt Illő pengő.

Next

/
Thumbnails
Contents