Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-08 / 78. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1937 április S. ivadéka volt. Egyszerű származása a tisztes szülői ház puritán szelleme, megváltozott körülmények közölt is kitörölhetetlen nyomot hagyott lelkében. Pályája csúcspontján is kifejezésre tullatta a magyar népi erőket. Minden bártásf és sérelmet nehezen tűrő érzékenysége egy forrásból fakadt fölényes önérzetével, az iiíifégyelrm hatalmas önbizalmával, a fanatikusnak hitt és hirdetett optimizmussal, amit a közpálya tapasztalatai során megszerzett valóság érzele egész i U tt ki. Ugyanez a sokféleség jellemezte külsó megjelenéséi: lényegéin n egyszerű, de formáiban patetikus, kife jezésmód iában írnom, de elhatározásabon robosztus fellépését, tónusaiban érzelmes, de tartalmában sokszor agresszív előadásmódját. Harcos, Htekedő temperamentuma szinte már szeges ellentétben állt lebilincselően kedves mi-dórával. Mindezek ellentétesnek telsstő belső és külső tulajdonságainak eredője és egyszersmind magyarázója is a missziós hit erejében jelentkező hivatás tudata, tömegekre gyakorolt szuggesztív hatása volt. — Az ni utakat kereső, nasv eszmények és célkitűzések ulán sóvárgó politikusnemzedéknek volt egyik legtehetségesebb, legmarkánsabb alakja. — folvlatta a miniszter. Egyéniségérc haló erejénél fogva kétségtelenül a legkimagaslóbb tagja, az átmeneti kor politikai stílusának legjellegzetesebb képviselője. — Gömbös Gyula a nemzeti öncélúság gondolatát vallotta i rá n ve Ivének politikai hitvallásában. a nemzeti társadalom minden rétegéi egybefogó nemzeti egység megteremtését jelölte meg politikája vécet'ljául. Hadat üzent a ner.izcti társadalmat ellenséges osztályokra bontó és az osztályokat egymással harcba állító materializmusnak, de korántsem gondolt más európai államokból ismert rendszerek átült*1— tés.MT és nem eo.-dolt és nem törekedett, amivel anmira vádolták: diktatúrára. Az ő nacionalizmusa nem idegen elmélet, hanem a magyar történelem forrásaiból táplálkozik. A nemzeti egységet sem valami erőszakos rendelkezés. vagv mechanikus fegvelmr/•»'s utíáiv. hanem a lélek konctmlrátiúiúliaa véllc eléini. Az a szeretcl. sőt rajongás, amely Ível a magvai- fai irá. | viseltetett és a magyar nép leikéi , n rejlő na;v erkölcsi értekekről és magas sz.Tlemi képességről beszélt. sjflkségkénen vonla ma.4b lilán a ljcs^zélescbb érlelem.hon voll nép. szociális. L'axilasa ;i. szellemi jólétének céltudatos emelésére rránvulú törekvést. -- Hirtelen elmúlásában csak egv vigasztaló lehet: metr adatolt neki. ami a kiválasztottak nagy kiváltsága. i iáivá ja mindvégig felfelé iveit és legrövidebb utón jutott el a legmagasabb helyre. Gömbös Gyula nem élhette el eszményeinek és törekvéseinek télies diadalát, de szenl cél iáit örökli í lingrln ránk. akik életében barátai, követői vol lunk. A magyar történelmi (le! alapM-t<"> irányelve a hagyományok meg. óvásán épül fel é^ ez a<lja meg a magvar é.ltt uj. formáit és kereteit. Határozott iránvhan haladunk a kercszténv nemzeti gondolat és a magyar népi gondolat jegyében kitűzött célok felé. Támogassuk ezért n/ ehhez nélkülözhetetlen erős központi hatalmat, erősítsük a központi akaratot. A népet nc izgassuk, ne nyugtalanítsuk. hanem gyámolitsuk. neveljük és emeljük íel. A jövő élet megköveteli, hogv i realitások utján haladjunk. A kultuszminiszter beszéde után Darányi Kálmán miniszterelnök a csiitöi tökön benyújtandó költségvetésről szólt, maid beielenlelle. hogy a párt és a kormánv pililikáiát és célkitűzéseit a pártnak április 18-ái> Szegeden tavlandó nagygyűlésén fogja ismertetni. Dr. Buday Árpád egyetemi tanár, régészeti kutató meghall (A Délmagyarorszá;y munkatársától) Szerdán reggel í,uhos csapás érte a szegedi egyetemet és a magyar tudományos -világot: váratlanul elhunyt dr. Budai) Árpád professzor, a hires archeológus, az egyetem archeológiai intézetének vezetője. Halála mély részvétet keltett nemcsak az egyetemen, hanem az egész városban; mindenütt szerették és nagyrabccsűlték a kiváló tudóst. l>r. Buday Árpád halálát hosszú betegeskedés előzte meg. Legutóbb megoperálták és vérátömlesztéssel segítettek rajta; Ugylátszott, hogv ez a műtét nemcsak életerejét, hanem életkedvét is visszaadta. A professzor is hitt abban, hogy újra nekilendülhet a munkának, amit oly nagyon szereteti A lappangó kór azonban tovább is kínozta cs szerda reggelre végzett vele. Dr. Budaj Árpád professzor példaképe volt az okos, megfontolt bölcsgondolkozásu embernek, akit tudományában elmélyülő alaposság és gondosság, az ifjúság felé pedig atyai szív, jóság és méhséges emberismeret jellemzett. Régi székely családból származott, Erdélyben született és igazi erdélyi nemes szivet örökölt. Sok őszinteség és határozottság nyilvánult meg minden cselekedetében. Nagyenyeden diákoskodott, majd Kolozsvárott folytatta tanulmányait. Szegény diák volt, n ' jóléti intézményektől sok jóságot és szeretetet igyekezett visszaadni az ifjúságnak. Sokat Szerepelt a diákmozgalmakban. Már középiskolás korában vonzódott az archeológia felé, majd a kolozsvári egyetemen a nagynevű Pás a Béla professzor mellé került. A professzor és a tanítvány között meleg, szinte baráti viszony alakult ki. Ök ketten állottak aZ élére a kolozsvári diákjóléti intézményeknek, amelyeknek clgondolója és kitervezetője Buday Árpád volt. Ezen a téren is elévül, hetetlen érdemeket szerzett, épp ugy, mint később az Erdélgi Kultúregyesület segítségével alapított régészeti niuzcum körül, amelynek hosszú Tavasszal van az Ideje a szokásos véMiíztitd kúrának. A Darmol hashajtót milliók használják, mert hatása kitűnő. Használata után az ember mintha ujjl születne. Használja ;»«r» mert Önnek is jegit! esztendókön keresztül volt gondos őre Fosta Bélával együtt nagyszerű anyagot gyűjtöttek öszsze ásatásaik és gyűjtéseik révén és a múzeumnak rövidesen olyan becsületet s/ereztek, bnjíy meszszc idegénbőt jártak csodájára ennek a nagyszert ' gyűjteménynek. Kézben, serém, tudomáj nyos munkásság közepette sem, feledkezett meg a Diákotthon ügyeiről, étkeztetéssel, tanulmányi segélyekkel gondozta a kolozsvári diákságot. Tudományos, téren hervadhatatlan érdemeket szerzett. Az archeológia iránti szerelete, elmélyülő a'apossága külön rangot biztosított számára szakmájában. Lfíhiresebb sikerét akkor érte el, amikor felkerekedve elutazott Németországba és felkereste, felkutatta a Rajna mentén a rámái határsáncot. Lrröl a kutatásáról szóló nagyszabású munkája hatalmas sikert és megbecsülést szerzett számára a németek és általában az egész tudományos világ körében. Természetesen, fiatal tudósának sikerét nem nézték túlságosan jó szemmel. Versenytársai támadlak, ő azonban ment tovább azon az egyenes utón, nmeket kijelölt magának és nem törődött azzal sem. bogy az Akadémia sem méltatta kellő figyelemmel munkásságát. Másik kiváló munkája a „Két lovas" volt, amelyben az ázsiai, szíriai legendákat dolgozta fel. Ezzel a munkájával is nagy sikert aratóit s az egész tudományos világ elismerte. De nagy érdeme volt az archeológiai intézet kiadásában megíelenö archeológiai dolrjchzatok terén is. amelyekben útmutatást, buzdítást adott tanítványainak és módot nyújtott nekik arra. hogv tudományukban tökéletesítsék magukat. Külön lapra tartozik a szegcdi Diákjóléti iroda. körül kifejtett buzgó tevékenysége. A diákjóléti Irodát közvetlenül Fógel József professzortól vette át és sok szeretettel és az ifjúság bajai iránti mély átérzéssel vezette ezt az intézményt. t>r. Buday Árpádot, áki a kolozsvári egyetem magántanára volt, Kolozsvárról írnia meg rendes professzorának az akkor már Szegeden működő egyelem. Azóta itt fejtette ki értékes munkásságát. Dr. Erdélyi László rektor, a halál hirérc, rendkivuli tanácsülést hivott egybe, amelyen kegyeletes szavakkal az eavetem halottjának jelentelte ki dr. Budav Árpádot. A tanács elhatározta, hogv halottját péntek délelőtt tl órakor temeti el ünnepélyes külsőségek között az. egyelem előcsarnokából. A búcsúztató beszédet dr. Erdélyi László rektor mondja, majd dr. Várkonyi Ilildebr.Tnd bölcsészkari dékán beszél, a sírnál pedig Berccz János professzor méltatja az elhunyt jótékony működését. Dr. Buday Árpád halálát kiterjedt családja gyászolja. II Pliöiius vereséye Bukarestben Bukarest, április 7. A román válogatott labdaruge* csapat szerdán délután erlzőmérkőzést játszott a Phöbus csapatával és nívós, szép játék után 2:1 (2:0) arányban legyőzte a magyar csapatot. Juhász Gyula verseiből lestamenfom "V Szeretnek néha visszajönni még, lfa innen majd a föld alá megyek. Feledni nem könnyű a föld izél, A csillagot fönn és a fellegei. l eledni oly néhéz. bogv volt hazánk, Könnyek- vizét és a Tisza vizét, Költök dalát és esték bánatát: Szeretnék néha visszajönni meg , * <V ér, senkit se háborítanék, Szelid kísértet volnék volnék én nagyon, f sak megnézném, hogy kék-e még az ég És van-e még magyar dal Váradon? fsak meghallgatnám, sir-e a szegény, Világ árvá ját sorsa veri még? Van-e még könny a nefelejcs szemén? Szeretnék néha visszajönni ínég! ÉS nézni fájón, Léváit. Szigeten, , , Szakolcán és Makón a hold alattVén hárs alatt az ifjú szerelem Még mindig boldog-e és balgatag? És nézni: édesanya alszik-c S álmában megcsókolni a szivét S érezni, most is rám gondol szive: Szerelnek néha Visszajönni még! « Egu hangszer voiiant . . . Tgy hangszer voltam az isten kezében. Ki játszott rajtam néhány dallamot ÁbrándjaiI a botdog szenvedésnek, ' 'Azután összetört és elhagyott. Most az enyészet kezében vagyok. De i ölöt tőin égnek a csillagok. Ililijen vo!( szöhesege Milyen volt szőkesége, nem tudom már, Csak azt tudom, liogv szőkék a mezük, Ila dús kalászul jő a sárguló nyár, E szőkeségben újra látom öl. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ősszel, ha kinvilnak az egek. A szeptemberi bágyadt búcsúzónál Szeme kékjére visszarévedek. Milyen volt hangja selyme, sem ludom már, De tavaszodván, ha sóhajt a rét. Ugy érzem. Anna meleg Szava s/öl át Egy tavaszból, mely messze, mint az ég. vad szfuteinber 1899 A Uhstron'.ablakból kinéz az őszbe Egy égöszemü kispap. A Naszály Busán pipál, az esti félhomály ölén levelek hullanak csörögve. Az asztalon a Szentek Élete. Faiiipifétikkel méh/ csend a szobában .-t szél k,nn az elmúlást intonálja, Az udvaron sétál egy remete. Szüretre érnek a szőlőhegyek. Ifalálpillék a feszületre, szállnak. Az C'JJÍ nyájak nyirkos gyapja kondor. 1 kispap lelke messze őgyeleg. Várják pásztortüzes tiszai tájak I s u cqi] hall; X< rlaine.versre gondot,