Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-07 / 77. szám

Szerda,. 1937. április 7. OtCMAGYARORSZSG 3 Az ipartestület válsága Amikor a szegedi ipartestületlel kapcsolatban válságról irunk, nem tulozzuk a kifejezés súlyát. Az a törvényen kívüli állapot, ami most az ipartestületben uralkodik, az az ex 1 e x, ami az ipartestület mai ügyvitelét jellemzi, azzal a nem enyhült szembenállással párosulva, ami nz ipartestületi tagok két csoportja között kiéleződött, már-már több veszéllyel fenyegeti az ipartestületet, mint amennyit akármilyen könnyen megoldható válság rejt magában. Minden félreértés elkerülése végett előrebocsátjuk, hogy mi az ipartestület pártján vagyunk s az ipartestületi tagoknak, a szegedi kézmüiparosságnak érdekeit tart j u k egyedü1 szem előtt. Nem olyan időket elünk s nem olyan időket él a szegedi kézmüiparosság, hogy sokáig átengedheti a teret az egymás közötti harc számára, ami minél tovább folyik, annál inkább lesz személyes küzdelem. Az iparosság, amelyik annyiszor adta bizonyságát közéleti érettségének, komolyságának és hivatottságának, nem találhatja örömét abban, hogy bizonytalan jogi helyzet, tisztázatlan személyi kérdések, fellebbezések és vizsgálatok foglalják le energiáját s azoknak munkásságát, akik dolgozni, alkotni, teremtem volnának hivatottak a szegedi kézmüiparosság javára. Megmondjuk nyiltan, amikor ezer szavazásra jogosult iparos nem adta le szavazatát, akkor ötvennégy szavazattöbbség nem mutat olyan erőfölényt, hogy nem létezőnek lehessen tekinteni azt a kisebbséget, amelyikre hatszáz szavazat esett, viszont nem tagadhatja el egyet Ven alkotmányosan gondo1kodó ember sem annakjelentőségét, Hogy a szavazatok többsége milyen akaratot juttat kifejezésre. Az egyik párt megkapta az erkölcsi elégtételt a választás eredményében, a másik párt erkölcsi elégtételt kapott az iparhatóság döntésében, — itt az ideje annak, hogy a pártok harca most már az i p a rtestület békéjével végződjék. A város polgársága éveken keresztül anynyit hallott beszélni az i p a ro s e g y s é g r ől, hogy végre már maga is sürgeti ennek az egységnek létrejöttét. Ha minden személyi kérdéstől eltekintünk, akkor nem látjuk annak akadályát, hogy a 600 és 650 szavazatból kialakult pártok találkozzanak az iparosság érdekvédelmének közös frontján: Az nem iparosegység, amelyik 650 szavazat birtokában nem létezőnek kívánja tekinteni a 600 szavazatot nyert másik pártot, különösen,, ha tekintetbe vesszük, hogy az ipartestületi tagok száma a 5000-et meghaladja s hogy kétezernél többen gyakorolhatják szavazati jogukat js. De azzal az*objektivitással, ami bennünket ennek megállapítására kényszerit, meg kell állapitanunk azt is, hogy le kell vonni a választás eredményének konzekvenciáit azoknak is, akik korábban a többséggel rendelkeztek, de most a kisebbségi szavazatokat nyerték el. Az iparosság e g y s é g e csak akkor állhat h e 1 y re, ha az ipart es t ü let két pártja öszsze fog a közös munkára, a szegedi iparosság közös érdekeinek' védelmére. A fzegedi kézmüiparos'ság javára temérdek' munkát lehet végezni s a kötelességeknek egész sorozatát lehet teljesíteni. Egyetlen párt sem képes olyan erőkiBelvdros! Moxl Szerda, csütörtök A METRÓ filme-vár sriírantikus filmje GUILLOTINE Dickens .Két város* c. regényének filmváltozata Főszereplők! Donald Colman, E'iiabeth A'lan Széchenyi Mozi Szerdán Jávor Pál 6* Murát) Lilivel Fizessen Nagysád fejtésre a másik párttal szemben, mint ami lyennel a másik párt támogatása mellett az iparosság szolgálatára állhat. S feltételezni sem akarjuk egyik iparospártról sem, hogy jobban gyűlöli a másik pártot, mint amenynyire szereti az ipartestületet. A szegedi iparosság érdeke követeli és sürgeti a béke helyreálltát, mert a harc folytatása az iparosság sulvos érdeksérelmével jár máris. Ennek bizonyítására csak az ipari vásárra mutatunk rá. A szegedi iparosságnak több a szegedi ipari vásár, mint amennyire a város közönségének a szabadtéri játékok fontosak. Az ipari vásár itt áll már a küszöbön. Vetélkedő pártoknak, harcoló p á r t e m b e r e k n e k nem lehet kockáztatni a vásár sikerét, mert egyetlen kudarc évekre vetheti vissza a vásárok ügyét. A szegedi iparosság összefogása mellett lehetett csak ezen a téren is nagyot alkotni, ha most a visszavonás és egyenetlenkedés a vásár sikerét kockáztatja s ezáltal az egész szegedi iparosság komoly intézményét veszélyezteti, akkor azok, akik — bármelyik párthoz tartoznak is —, ennek a veszélynek elhárítására nem tesznek meg mindent, a szegedi iparosság nagy tömegét csak u maguk vezetésre alkalmatlanságáról győzik meg. Nelegyen tovább Körmendypárt es ne legyen Rainer-párt(s már csak azért se legyen, mert nincs senki, aki ne fogadná szívesen Painer Ferenc ipartestületi elnökségét), hanem legyen ipartestületi párt, ne a szegedi iparosságbél verbuválják pártjukat, hanem teremtsék meg a szegcdi iparosság pártSürgős Osztálysors jegyet venni az I. osztályra. Húzás szombaton. Próbálja ki szerencséiéi Pető Ernő főárusitónál Szeged, Széchenyi-tér 2/a. j á t, amelyik minden személyi ambíciómig függetlenül, de függetlenül minden személyt sérelemtől is, komoly elszántsággal lát hozzá az ipartestületi béke megteremtéséhez s ezáltal azoknak az eszközöknek megteremtéséhez, amelyeket a szegedi iparosság életküzdelmében tovább nélkülözni már nem tud. 22 ezer lélek — i. orvos A város 1 elterjesztésben kéri a tiszti orvosok s»dmának emelését, — de nem vállalhat nagyobb ter&et, mint amennyiből az államosítás előtt ellátta a közegészségügyi szolgálatot (A ü^magxjarorszdg munkatársától.) A szegedi törvényhatóság közigazgatási bizottságának legutóbbi íilésén — mint ismeretes — szóba került a város közegészségügyi ellátása is, — a bizottság részletesen foglalkozott azokkal a panaszokkal, amelyek a közegészségügyi szolgálat államosításával kapcsolatban felmerültek. Az egyik konkrét panasz az volt, bogy az nj beosztás nem felel meg a követelményeknek, mert a legtöbb kerületi orvos nem lakik a kerületében és igy a szegénvsorsu betegek nem juthatnak elég gyorsan orvoshoz. A másik fonlosabb panasz az volt, hogy az egészségügyi szolgálatot az uj rendszer mellett lényegesen kevesebb orvos tátja el, mint amennyi az államosítás elölt ellátta, egy-egy kerületi orvos körzetéhez lényegesen többen tartoznak, mint ame'riynyiben a kerületek lélekszámát a belügyminiszter maximálta. A közigazgatási bizottság megbízta a polgármestert a kérdés tanulmányozásával és felkérte, bogv hatáskörében tegye meg a szükséges intézkedéseket. A kérdés a kedden tartott tanácsülésen került ismét tárgyalás alá. Dr. Sajó Sándor tiszti főorvos részletes jelentést tett a helyzetről. Először a tiszti orvosok lakáskérdését ismertette és megállapította, bogy a jelenlegi lakásviszonyok mellett a tiszti orvosok semmicsetre sem lakhatnak kerületűk középpontjában, az a kívánság viszont jo,gos. bogy legalább a kerületükben lakjanak. Ilyen formában a kérdést meg is lehet oldani, ebhez; természetesen idö kel! A tiszti főorvos ezután a kerületi beosztást ismertette. Elmondotta, bogy a külterületet az államosítással kapcsolatban nvolc egészségügyi kerületre osztották fel. Nyolc kerületnek ezidószerint bét orvosa van és a kellős kerület kivételével a többire 'átlag ót. ezer lélek esik, tehát megfelel a miniszteri előírásnak. A királyhalom-várostanyai és a vele egyesített átokházai kerületben tizenegyezer létekéi. A tanyákon tehát meg lehet oldani a kérdést a tanyai orvosok létszámának eggyel való emelésével. — A nyolcadik orvos javadalmazása kit terhelne? — kérdezte a polgármester. — A várost, — volt a főorvos válasza. Dr. Sajó Sándor ezután a belterületi viszonyokat ismertette. A belterületen sokkal súlyosabb a helyzet, söt összehasonlítva más városok adataival, kiderül, hogy Szegeden a legsúlyosabb. .Telenleg öt kerület van és a kerületek lélekszáma 15.000 és 25.000 között váltakozik. A hatodik városi orvosnak nincs kerülete, mert öt adminisztratív munkára kellett berendelni a főorvosi hivatalba. Ila nyolcra emelné fel a város f\ belterületi kerületek számát, akkor egy-egy kerületre átlag tízezer lélek esne és igy megfelelne az előírásnak. A kerületek számának és ezzel együtt nz alkalmazott városi orvosok létszámának emelése színién a városra hárítana ujabb anyagi terheket. A polj.'ármcter megállapította, hogy az allamositás elölt sokkal íobb