Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-07 / 77. szám

DELMAGYflKOKSZAQ •2EOCD. Sceiketxlfittg: Somogyi ueea (12. I. em. Teleion: 23.33..K!adóhlvalal, kOlciOnkSnyvtar «• (egylrodm Aradi 'ucca Telefoni 13-06..Nyomda: l(lw llpól ueea 19. Telefont 13-00. - Távirati es leveleim: Dtiirfipyerontég, Szeged Szerda, 1937 április 7. Ara ÍO fillér XIII. évfolyam, 77. sz. ELŐFIZETÉS, Ba vonla Helyben 3.20 vidéken es Budapesten S.Oo, kUlftfldtfn <>.4U pengfl. — Egyet szAm ara heikB*. nap 1«, vasár, es llnnepnap >» UW. Hirdetéseit (elvétele InrllA szerint. Megte, •!-tk t»eilö kivételével naponta reggel. (A Délmagyarország munkatársától) Art töt hosszú, szomorú esztendők óta félt az egész irodalmi világ, aminek bekövetkezését mindenki szinte bizonyosra vette, az kedden, ezen a bolondos, szeszélyes áprilisi napén bekövetkezett. Juhász Gyula, a magyarság leg'halkabbszavu, talán legmélyebb és legigazibb érzésű költője _ a halk szegedi dallamok szomorú hegedűse — meghalt. Bizonyosra vette, reszkető félelemmel várta mindenki ezt a hírt és most. hogy fekete szárnyakkal mégis fölröppent a gyászos magyar firmomentumra, megdöbbenést kelt minden szívben. Megdöbbenést, mert a bizonyosság mögött is parázslott a bizakodás. hogy talán mégse következik be ez n tragédia, talán megtörténik a csoda és viszszaadja az életnek, a magyarságnak az esz« téridők óta hallgató, töröttlantu költőt, visszaadja neki is a hitét, az egészségét, régi hangját, olthatatlan életszereimét a halál vágyása és szerelme helyett, amely közel tiz esztendővel ezelőtt olyan könyörtelen marokkal szorította lelkére a maga acélbilincscit. De a csoda nem következeit be. Juhász fiyula életének melegszívű és éberszemü őrzői között áttörte börtönnek',trzeit életének falait és a halálba szökölt. llosszu. szomorú esztendők óla tartó betegsége alatt színié elvetemültén gyűjtögette a mérget, amit orvosságából csent el apránként, észrevétlenül, hogy felkészüljön határtalan passzivitása közben erre a végső, aktív cselekedetre. Sokszor megkísérelte már, de sokszor nem sikerült. Most minden maradék erejét összeszedte és végrehajtotta azt amire olyan régen készült, amire jobban vágyott, mint az élet minden, számára talán amúgy is elkallódottnak hitt őrömére. A veronál elvégezte a maga gyilkos, romboló munkáját, végkép elaltatta azt, aki álmodozva élte, amíg élte életét és aztán, ami-' kor a súlyos betegség. a gyógyíthatatlan melankólia Icilopta belőle a színeket, a hangulatokat, az álmokat, a vágyakat, a soha be nem teljesülőket, barna komorságba börtönözve, önkéntes száműzetésbe hajtotta, négy fal közé zárta. Néha-néha ugy látszott, hogy mégis leomolnak ezek a falak, hogy megtörténik a csoda. Néha-néha kiröppent egy-egy vj Juász-dal, biztató jelnek de aztán annál mélyebb volt « csönd, ami utána következett. Nemrégen, alig egy évvel ezelőtt, ápvlói, barátai, 'összelopkodták tőle ezeket a betegség alatt született verseket és kiadták uj Juhász-kötetként, amelynek cimül egyik verse címét adták: „Fiatalok, még itt vagyok!" Ve ezek a versek már tele voltak halálvár ássál, reménytelenséggel, Hazug volt a cini is, csak hizlalás akart lenni a köllő felé is, aki már régóta hirdeti hogy nincsen itt többé. Az utolsó veronai Jablellák Juhász Gyula kedden este a szegedi idegklinikán ball meg váratlanul. A magával es az emberekkel meghasonlott költő saiátkezüleg vetett véget az életének. Délután a Fodor-ucca 0. szám alatt levő lakásán édesanyja vette észre, hogy a költővel valami történt, mert mozdulatlanul feküdt az ágyán és hiába szólította, nnn felelt. Intézkedésére a mentők beszállítótsehb vizsgálat során derült ki a valósúg: Juhász Gyula veronállal kísérelt meg öngyilkosságot. beszállításakor még élt, de már nem sokáig. A méreg néhány órán belül este fél 8 órára végzett vele. Megállapították, hogy Juhász Gyula hoszszahb idö óta készült az öngyilkosságra, az altalószerül kapott veronáltablettákat gyűjtögette azzal a céllal, hogv amikor már elegendő menynviségü lesz belőle, elköveti az öngyilkosságot. Az egész méreg nem volt sok, amit bevett, azonban legyöngült szive nem tudott megbirkózni a veronál hatásával, hiába igyekeztek az orvosok minden erejükkel azon, hogy megmentsék Juhász Gyulát az életnek. A halálesetet jelentették a rendőrségnek, amely megállapította, hogy kétségtelenül öngyilkosság történt. Holtteste az esti órákban is a klinikán feküdt, a továbbiakról még nem történt intézkedés. 54 év Juhász Gvola fiatal volt még. Ötvennégy esztendős. Talán születésnapja érlelte meg egyensúlyát vesztett lelkében a szörnyű elhatározást. Ezek az ápriliseleji születésnapok egész életében tragikusan hatoltak rá. A halált idézték mindig eléje. Tavasszal akart meghalni mindig, tavaszi halálra vágyott. Azért imádkozott, hogy akkor mehessen el. amikor az élet érkezik, amikor virággal hímezi tele n földet a természet. Most teljesedett ez a vágva. Elvitte magával ugyanaz a bolondos április. mint amelvik elhozta ide. Szegedre, ötvennégy évvel ezelőtt, 1883-ban. Az élete — magyar költő élele volt. a garabonciásé. Ugyanaz az elet, vagv a folytatása annak, amit Balassi Báiirt, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi, Ady élt. A legigazabb, a legmagyarabb dalosok életét. Apja postaliszt volt, távirász, ahogyan megénekelte néhány felejthetetlen versében. Titokzatos drótokkal babrált, drótokkal, amelyek behálózták az egész kulturvilágot és lüktetésük ott lüktetett a kis Gyula diák sziveben. A szobájában a magyar Sasfiók, Petőfi Zoltánka emléke élt. Zoltánka kosztosdiák volt Juhász Gyula nagyszüleinél, az Ipar-uccai házban. Juhász Gvula talán ezt az életei is folytatta. Szegeden diákoskodott, az öreg gimnázium* nak volt eminens növendéke. Aztán kispap lelt. A zárda lelke a lelkébe költözött és nem veszeti ki belőle soha. A legvéresebb, a legkegyetlenebb. a legvadabb viharok közepette sem. Még;s megvált a kolostortól, ahová mindig visszavágyott. Vitte magával a kolostort egésa életén keresztül a szive legmélyén. Aztán a tanári pályát választotta. A buda* pesti egyetemre iratkozott be és itt ismerkedett meg az uj magyar igék f'atal hirdetőivel. Négvessy László liires irodalmi szemináriumának volt a tagja. Tóth Árpáddal, Kosztolányi Dezsővel és a többi fiatallal, akinek a lelkében már égett az uj Magyarország. Aztárt megkapta a tanári diplomáját. Végigvándorold ta mint tanár, mint a magyar kullura fanati-< kusa. prédikátora a magyar végeket. Allomá-* sai- Nagyvárad, ahol megszületett a Holnap é<4 ágvánál Juhász Gvula együtt bábáskodott; Á d y v a l, E m ő rl Tamással, D u 11 k a Ákossal. meg a többiekkel, Máraniarossziget, a szi-t geti hangulatok és versek termőföldje. Szakoly ca. ahol kis tőt gyermekek szivébe oltotta he a magyarság szereimét, Léva. ahol régi magyarok emlékén merengett és Makó, az elhagyott. J szomorú magvar Alföldnek ez a szomorú fészke. ahol mégis lázadó erővel izzott az akarat-'i kimenekülni a porból, a szürkeségből. X melankólia és az első kísérlet Tiz évi tanárkodás után és ebbe a tíz eszlen-i dőbe beleesett a négyeszlendős kataklizma, » háboru is. elkövetkezett az első betegség, az első üngvilkossási kísérlet. A fiatal ianárköllő lelkében fölbukkant n sápadtareu rém. a melankólia, és Juhász Gyulát súlyos betegen szállították he a Mravesik-klinikára. Egv évig gvógvilgallák itt, csöpögtették bele a7. élet vágyát, végül, ugv látszolt, hogv meggyógyull. Aztán. szintén igy. tavasz táján, beleült egy dunai ladikba, eloldotta a pariról és hagyta. hogy vigve magával a viz. Kis pisztollyal akarla megrövidíteni a végtelenbe iránvitotti utat, de a golyó nem ölte meg. Juhász Gvuláí átlőtt mellel találták meg a gazdátlan ladild fenekén. Kórházba vitték, meggyógyították, de a golyó a halál szörnvü jegygyürüjekéní —» otí maradt mindig a szive közelében. Mire felgyógyult, már összeomlott a régi viliig és a glóbuszon a forradalmak és ellenforradalmak viharai tomboltak'. Juhász Gyula íelentkezett volna, hogy '' !ytassa a tanárkodást, de a nagy zűrzavarban' nem tudta hol, kinél kell jelentkeznie. Akinél.