Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-04 / 75. szám

Vasárnap, 1937. április 4. OÉLMAGYMÍORSZAG 11 PAA'LJÓB k/PCRTSOROZNr*: Ferenc József *>SchrattMalin Schratt Katalinnak nincsen Ideje haldokló férjéhez menni Ittebei Kiss Miklós első fizetését Ferenc Jó­zsef magánpénztárából utalták ki, amikor Schratt Katalin férje hirtelen utrakelt, hogy állását Kai­róban elfoglalja. Tizenkétezer forintot utalványoz­tatok a cssázár a barátnője férjének, amikor az­tán a bürokrácia retortáin kerésztül a kinevezés aktája eljutott a rubrikákba, akkor nem volt már szükség rá, hogy a fizetés továbbra is uralkodó magánpénztárát terhelje. Kiss Miklós diplomáciai megbízásával volta­képpen megszűnt a házastársi viszony a Burg­theater művésznője és a férj között. Formálisan pem váltak el egymástól, hiszen Ferenc József buzgó katholikus volt — Schratt Katalin is — és igy mindketten irtóztak a válás gondolatától. A krónikás elfogulatlanságával meg kell állapitanl, hogy ba ittebei Kiss Miklós a gavallér, a bánáti nábob szerette is Schratt Katalint és családja min­den ellenzése dacára Is oltár elé vezette a Burg­thater művésznőjét, Schratt Katalin sohasem sze­rette az urát és házasságának második eszten­dejében már becsapva érezte magát Becsapva érezte magát pedig azért, mert ami­kor kezét nyújtotta a bánáti nábobnak, azt hitte, hogy a Kissék vagyona a Dungyerszkvékkal ve­tekszik. Schrattnak adósságai voltak, ezeknek rendezését remélte a házassága révén és nemcsak bogy Kiss Miklós az ö adósságait nem fizette ki, hanem még a művésznő anyagi viszonyai is sú­lyosbodtak az esküvő után. Ferenc József szanálta Schratt Katalint első és súlyos pénzügyi bajait és a család egyes tagjai ugy tudják, hogy ez a szanálás kereken kétszáz­ezer forintjába került a császár magánpénztárá­nak. Kiss Miklós Afrikába került, Schratt a fiával, Antallal Bécsben maradt, újra Burgtheater kö­telékébe lépett, a férjétől időnként érkeztek leve­lek, ezekre azonban a művésznő csak elvétve vá­laszolt. Egyedül a gyerek volt az, aki valamiféle kapcsot tartott fean a házastársak között. Algir, a Kanári szigetek, Barcelona voltak Kiss Miklós diplomáciai pályájának egyes stációi és ezek a stációk nemigen engedték meg, hogy a művésznő férje túlságosan sok időt töltsön el az osztrák császárvárosban. Ha néha mégis megérkezett, ak­kor a Hotel Matschakerbof-ban, vagy a Grand Hotelban szállt meg, előzetes telefonjelentés után meglátogathatta a feleségét, néha meghívást ka­pott ebédre is és talán inkább a látszat kedvé­ért, mint szívbéli okokból cgyszer-másszor az is előfordult, hogy a házastársakat együtt látták az emberek a bécsi körúton. Ischlbeo is sokan emlékezaek Kiss Miklós szim­patikus alakjára. A diplomata mindig monokli­val járt, az álla alatt kis szakállt hordott és a bajuszát gondosan kipödörte. De Ischlben sem lakott 3 Felldtas villában, hanem a Kaiserin Eli­sabethben és innen mehetett el néha a hitvese látogatására olyankor, amikor Ferenc József már befejezte a reggelijét és indult vissza a Kaiser­villába, A család tagjai azt is tudják, hogy Schratt Ka­talin és a férje kőzött eleinte heves jelenetek folytak, e jelenetek nem egészen tompa hangjai áttörték a falakat is és Kiss Miklós a családi perpatvarok után búcsúzás nélkül rohant el a Nifibelunéen-gassci lakásból, vagy később a hiet­zingi villából Aryól nincséü<"k értesüléseink, hogy Ferenc József istnerie-c személyesen lxító Mik­lóst, viszont azönbaa ast tudom, hogy ittetoei Kiss Elemérnek, Kiss Miklós fivérének a felesé­gét bemutatta a császárnak és Kiss Elemér fia. ittebei Kiss Ernő nyugalmazott huszárkapitány, aki Bécsben a Theresianumot végezte, gyakori vendége volt Schratt Katalin villájának és a csá­szár többszőr elbeszélgetett vele. Kiss Miklós régi passzióit is kénytelen volt külföldi diplomá­ciai szolgálata miatt abbahagyni, valamikor résztvevője volt a parforce-vadászatoknak, Algír­ban nem rendeztek ilyeneket, a Nemzeti Kaszinót Kiss egyre ritkábban kereste fel, köveset látta a fiát is, aki magyarul se tanult meg, bécsi láto­gatásai is egyre ritkábban lettek, Schratt villá­jában ugy kezelték őt, mint az előkelő idegent és ha nem is mondta, akkor is érezhette mindenki, hogy ennek a tetötől-talpig gavallér magyar ur­nák nem esik Ínyére az a szerep, amelyre akara­tán kivül vállalkoznia kellett. Hogy Schratt Katalint szerette és hogy megbo­esájtotta neki élete regényének tragikus fejeze­teit, az kitűnik abból, hogy halálos ágyán is feleségét kívánta és amikor agonizált, akkor is annak az asszonynak a kezeit szerette volna megsimogatni, akinek lábaihoz rakta a temesvá­ri színház öltözőjében e.gy virágüzlet minden or­chideáját, kryzantémját és égő rózsáját, akivel szerette volna megosztani az életét és akiben nagyon, de nagyou csalódott. Schratt Katalin egyik volt szobaleánya, Ischl­ben lakik és a férje mázolómester, meséli nekem: — A gloriettega^sei villábau én mentem a tele­fonhoz, lehet ennek már vagy hüsz esztendeje... azt hiszem több ís van ... hiszen egész gyerek­lány voltara még... amikor a lainzi szanatórium­ból telefonáltak, hogy menjen át a nagyságos asszony, mert a főkonzul ur nagyon beteg. Én szóltam a nagyságos asszonynak, a telefou kagy­lója percekig olt lógott a zsinóron és a lainzi szanatóriumban várták a választ. A nagyságos asszony gondolkozott egy darabig, majd azt mond­ta nekem: Mondd meg Anna, hogy majd átjövök.. Tiz perc múlva megint telefonáltak.. Újra én voltam a telefonnál és most egy kedvesnővér be­szélt. A nagyságos asszonnyal szeretett volna pár szót váltani... Én kérdeztem meg, hogy mit üzen, erre azt felelte a kedvesnővér, hogy a nagyságos ur a halálán van és nagyon kívánja a nagyságos asszonyt látni... Azt is mondta, hogy a Herr von Kiss ég csak rövid Ideig élhet ... a doktorok már lemondtak $óla Most nem me­hetek, a császár vár és Őfelségével kell sétálnom a sohönbrunni parkban, dc majd később átme­gyek" — mondta a nagyságos asszony aztán előt­tem a telefonba . — Felvette a kabátját, a kalapot megigazítot­ta a tükör előtt, átment a palotába, délfelé ha­zajött, akkor kocsit hozattunk és a nagyságos asszony elment a lainri szanatóriumba a nagy­ságos úrhoz A nagyságos ur ekkor már nem élt... Holtan feküdt a szanatóriumi ágyon, ösz­szekulcsólt kezekkel, a kezein rózsafüzér volt, a rózsafüzéren kereszt. . egy órával a nagyságos asszony érkezése előtt halt meg és a kedvesnővér fogta le a szemeit... Azt mondták a szantörium­ban, hogy utolsó szava is a nagyságos asszony neve volt... Frau Patzl és Frau Anton Sfadlermann, Ischl­ben s Salzburgergassen, a miniatűr tipikus salz­TÖKÉLETES ALAKOT BIZTOSIT n Irány Ezüst í iwYQRI EZÜST'I JHRM&Dg^loict KtBUZítLTíR? JEVRITÁS ltamerguti ház első emeletén mesélték el nekem ezt a történetet. Kiss Miklósnak éleiében az volt a kívánsága, hogy ha egyszer majd meghal, a katrinfalvi csa­ládi kriptában helyezzék örök nyugalomra. Ez a kívánsága sem teljesült... A temetést hirtelen fitöttéík nyélbe cs teljes csendben tartották meg. Kiss Miklóst a hietzingi temetőben helyezték öiök nyugalomra és halottaknapján, amikor a kapuci­nusok kriptájában elmondotta imádságát a halott császárért Schratt Katalin, meglátogatja az uta sirbalmá* is. A halálozási évfordulón misét mondtak érte a schónbrunni templomban, mindenszentekkor fe­hér őszi rózsából font koszorút tett le Mara, a szakácsné, vagy az egyik szobaleány .a „Herr Ge< neralkonzul" sírjára, amelyet a hietzingi temető gondnoksága talán pazarabbul ápoltat, mint sít a többi sirt, aminek ápolásáért olyan szerény . ápolási dijat fizetnek, mint ittebei Kiss Miklós sírja után... Azon a nagy, darab főidőn, amelyet egykor monarchiának hivtak, valamikor titokban mesél­ték egymásnak az emberek, ma már megírják a könyvekben ls, hogy Schratt Katalinnak több fia volt Ferenc Józseftől. Mesélik azt is. hogy az elsőszülött, akit Miklósnak hivtak és aki még gyermekkorában meghalt, hasonlított egy Hans Wtlloek nevü emberre, Schratt gyakori láto­gatójára. Mesélik azt is, hogy a császár egjift gyei-eke grófi rangot kapott... Ezzel szemben az igazság az, hogy Schratt Ka­talinnak csak egyetlen fia. született, ezt a fiút Antalnak hívják, a diplomáciai akadémiát végez­te és a háború nlatt bárói rangot kapott. Itt fek­szik előttem az Íróasztalon báró Schratt Antal fotográfiája és mellette az a két fénykép, ame­lvek ittebei Kiss Miklóst ábrázolják. Az egyiket Kozmata Ferenc rs. kir. udvari fényképész Bu­dapesten, a másikat Kossák József Temesvárott készítette. Kiss Antal fotográfiája nincsen ogy éves, Kiss 'Miklóst jóval a háboru előtt fényké­pezték le. Ez a két fotográfia annyira hasonlít egymáshoz, hogy nyugodtan azt lehet mondani: a gyermeket mintha apjából vágták volna ki... Ha semmi más, akkor ez a két fotografia bi­zonyíték arra, hogy Ferenc Józsefet igazán nem lehet meggyanúsítani... .. Hans 'WUlceket se . .. Báró Kiss Antal nemesak a fotográfián, hanem életének minden megnyilvánulásában hasonlít az apjához. A beszéde is olyan, akik íz apját is­merték. azt mondják, hogy szakasztott ugy lép, mint ahogyan a főkonzul ur járt. A háboru előtt diplomáciai szolgálatban állott, a háboru alatt összekötő tiszt volt, a háboru után nyugdíjazták és — minthogy magyar állampol­gár — havi száznyolcvan pengő nyugdijat kap minden elsején a magyar külügyminisztériumtól. Amikor ez a pénz megérkezik, mindig heves jelenetek vannak anya és fia között. Schratt Ka­szemrehányóan mondja: ..Hányszor mond­tam Neked, tanulj is?.g y.agyaruJ, oecu fogadtál siót é? most es az eredmény... Ha magyarul tudnál, akkor nvof jó állásod és rendes fizetésed lenne..

Next

/
Thumbnails
Contents